Vipassana Meditation: S. N. Goenka
Minden, erre az elnevezésre méltó vallás erkölcsös és etikus életvitelére, a tudat fölötti uralom elérésére és a szív tisztaságának ápolására szólítja fel követőit. Az egyik hagyomány azt mondja nekünk”Szeresd felebarátodat”, a másik pedig azt mondja, hogy „Szálem aleikum” -”Béke legyen veled”, megint másik azt mondja „Bhavatu Sabba Mangalam”, - „Legyen minden lény boldog”. Legyen az a Biblia, a Korán, vagy a Gita az írások mind békére és barátságra hívnak fel. Mahavirtől Jézusig az összes nagy vallásalapítók mind a türelem és a béke eszményképei voltak. Mégis világunkat gyakran a vallási vagy szektás viszály, sőt néha háború vezérli, mert a vallás külső burkának adunk jelentőséget és a belső lényeget elhanyagoljuk. Az eredmény a szeretet és az együttérzés hiánya lesz a tudatban.
A világban nem érhető el béke, ha nincs béke az egyéneken belül. Nyugtalanság és béke nem élhetnek együtt. A belső béke elérésének egyik módja a Vipássana, vagy a bensőnkbe való betekintés, amely egy önmagunk megfigyelésén és igazságunk felismerésén alapuló szektamentes, tudományos és eredmény-orientált technika. Ennek a technikának a gyakorlása a tudat és a test kölcsönhatásának tapasztalati úton való megértését eredményezi. Akárhányszor negativitás, mint például gyűlölet keletkezik a tudatban az mindig kellemetlen érzeteket idéz elő a testben. Akárhányszor a tudat önzetlen szeretetet vagy együttérzést, jóakaratot hoz létre, az egész testet kellemes érzetek árasztják el. A Vipássana gyakorlása feltárja, hogy minden fizikai és szóbeli cselekvést valamely mentális cselekmény előz meg, ami meghatározza, hogy a cselekvés üdvös vagy káros lesz. A tudat a leglényegesebb. Ezért nagyon fontos, hogy találjunk egy gyakorlati módszert, amely a tudatot békéssé és tisztává teszi. Ilyen módszerek megerősítik annak a közös nyilatkozatnak a hatékonyságát, amelyet ez a Világ Béke Csúcstalálkozó ad ki.
Az ősi India két gyakorlatrendszert ill. módszert adott a világnak. Az egyik a Jóga, a testtartások (az ászanák) és a légzéskontrol (pránajáma) fizikai módszere, ami a test egészségének megtartását szolgálja. A másik a Vipássana mentális módszere a tudat egészségének megtartására. Mindkét módszert alkalmazhatják és alkalmazzák is a legkülönbözőbb hitű emberek. Ugyanakkor békében és harmóniában követhetik saját vallásukat, semmi szükség áttérésre, ami gyakori forrása a feszültségeknek és konfliktusoknak.
A társadalom békéjéhez a társadalom mind több tagjának békéjére van szükség. Vezetőkként felelősségünk van abban, hogy példát mutassunk és inspiráljunk. Egy bölcs egyszer azt mondta „A megzavarodott tudat kiegyensúlyozásához egy kiegyensúlyozott tudatra van szükség.”
Általánosabban szólva: egy békés társadalom megtalálja az utat, hogy békében éljen az adottságaival. Mindnyájan megértjük a környezet védelme iránti igényt, hogy megállítsuk a szennyezését. Ami megakadályoz bennünket, hogy ennek a felismerésnek megfelelően cselekedjünk, az a mentális szennyeződés, mégpedig a tudatlanság, a kíméletlenség és a mohóság. Ezeknek a szennyeződéseknek az eltávolítása elősegíti az emberek közötti békét valamint az emberi társadalom és természetes környezete közötti kiegyensúlyozott, egészséges kapcsolat kialakulását. Így mozdíthatja elő a vallás a környezetvédelmet.
A vallások között értelemszerűen különbségek vannak. Mégis ezen Világ Béke Csúcstalálkozón az összes nagy vallás vezetői megmutatták, hogy dolgozni akarnak a békéért. Legyen az ”univerzális vallás” egyes számú alapelve a béke. Nyilatkozzunk közösen, hogy tartózkodni fogunk az öléstől és elítéljük az erőszakot. Csatlakozásra hívom fel a politikai vezetőket is, akiknek kulcsszerepük van abban, hogy háborút hoznak vagy békét. Akár csatlakoznak, akár nem legalább tegyünk egy fogadalmat itt és most miszerint ahelyett, hogy elnéznénk az erőszakot és az ölést jelentsük ki, hogy feltétel nélkül elítéljük az ilyen tetteket, különösképpen a vallás nevében elkövetett erőszakot.
Egyes vallási vezetőkben megvolt a józanság és az erő, hogy elítéljék a saját vallásuk nevében elkövetett erőszakot. A múltban elkövetett erőszak vagy ölés megbánása vagy a megbocsátás keresésének lehetnek különböző filozófiai és vallási szempontjai, de magának a múltban elkövetett erőszaknak a beismerése magába foglalja azt, hogy az erőszak rossz volt és a jövőben nem számíthat elnézésre.
Az Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt hozzuk létre a vallás és a spiritualitás olyan definícióját, amely kiemeli az erőszakmentességet és elutasítja az erőszak és ölés támogatását. Nem érheti nagyobb szerencsétlenség az emberiséget, mint az ha elmulasztják a vallásnak a béke szinonimájaként való meg fogalmazását. A csúcstalálkozó javaslatot tehet egy „univerzális vallás” vagy „szektától mentes spiritualitás” koncepciójára és előterjesztheti az ENSZ-nek megerősítésre.
Biztos vagyok abban, hogy ez a csúcstalálkozó ráirányítja a világ figyelmét a vallás igazi céljára:
A vallás nem elválaszt, hanem békét és a szív tisztaságát tanítja
Gratulálok a csúcstalálkozó szervezőinek előrelátásukhoz és erőfeszítésükhöz. Gratulálok továbbá a vallási és spirituális vezetőknek, akik voltak olyan érettek, hogy együttműködtek a megbékélésért azt a reményt adva az emberiségnek, hogy a vallás és a spiritualitás békés jövőhöz fog vezetni.
Legyen minden lény mentes az elutasítástól és legyen boldog.
Uralkodjon béke és harmónia.
S.N. Goenka: Univerzális spiritualitás a békéért
S.N. Goenka: Univerzális spiritualitás a békéért - Real Video Format
S.N. Goenka teljes beszéde, amelyet 2000 augusztus 29.-én az Egyesült Nemzetek Szövetségének nagytermében a Millennium Világ Béke Csúcstalálkozó résztvevőihez intézett.
Ha sötét van fényre van szükség. Manapság, amikor annyi az erőszakos konfliktusok, háborúk és vérontás által okozott gyötrő fájdalom, a világnak óriási szüksége van a békére és harmóniára. Ez nagy kihívás a vallási és a spirituális vezetők számára. Fogadjuk el ezt a kihívást
Minden vallásnak van egy külső burka és egy belső lényege vagy magja. A külső burka rítusokból, rituálékból, ceremóniákból, hitekből, mítoszokból és doktrínákból áll. Ezek vallásról vallásra változnak. De van egy belső mag, amely minden vallásban közös, és az az erkölcsösség és a könyörületesség, valamint a fegyelmezett, szeretetteljes, együtt-érző, jóakaratú és türelmes, tiszta tudat univerzális tanítása. Ez az a közös nevező, amit a vallási vezetőknek hangsúlyozniuk kell és a vallások híveinek gyakorolniuk kellene. Ha az összes vallás lényegének megfelelő fontosságot adnak és nagyobb türelmet gyakorolnak a felesleges szempontoknak azzal a konfliktusokat minimalizálni lehet.
Minden embernek szabadnak kell lennie hite megvallásában és követésében, ezenközben azonban ügyelnie kell arra, hogy ne hanyagolja el vallása lényegének a gyakorlását és ne zavarjon másokat vallásuk gyakorlásában és ne ítélje el vagy kisebbítse mások hitét.
A hitek sokféleségét elfogadva hogyan tudunk konkrét béke-terv létrehozása érdekében felülkerekedni a különbségeken. A Buddhát, a Megvilágosodottat gyakran keresték meg különböző nézetű emberek. Nekik mindig azt mondta „Tegyük félre különbségeinket, figyeljünk arra, amiben meg tudunk egyezni és azt gyakoroljuk. Miért veszekedjünk?” Ez a bölcs tanács ma is érvényes.
Én egy ősi földről érkeztem, amely nagyon sok különböző filozófiai és spirituális iskolát hozott létre az évezredek alatt. Elszigetelt, erőszakos jelenségek ellenére az országom a békés együttműködés modellje volt. Mintegy 2300 évvel ezelőtt a Nagy Ashoka uralkodott, akinek a birodalma a mai Afganisztántól Bangladeshig terjedt. Ez az együtt-érző uralkodó az egész királyságában kőbe vésette a törtvényt, amely előírta, hogy minden hitet tiszteletben kell tartani. Ennek eredményeként az összes spirituális hagyomány követői biztonságban érezték magukat uralkodása alatt. Arra kérte az embereket, hogy éljenek erkölcsös életet, tiszteljék szüleiket és az idősebbeket és tartózkodjanak az öléstől. A szavak, amelyekkel mondandóját előadta ma is érvényesek:
Az embernek nem szabad csak a saját vallását becsülni és más vallásokat elítélni, hanem számtalan okból tisztelni kell a többi vallásokat. Ezáltal az ember saját vallásának értékét növeli és szolgálja a mások vallását is. Ha nem így tesz, azzal saját vallásának a sírját ássa és kárt is okoz más vallásoknak. Aki a saját vallását becsüli és más vallásokat elítél, teheti ezt odaadásból azt gondolván: 'dicsőíteni fogom a vallásomat' de amit tesz az súlyosan károsítja a saját vallását. Az egyetértés jó dolog. Hallgassuk mindnyájan és legyünk hajlandók meghallgatni a más meggyőződésűek tanítását.
(12-es számú kőbe vésett torvény)
Ashoka király a türelmes együttélés és békés összefogás dicsőséges hagyományát jelenti. Ez a hagyomány mai kormányok és uralkodók között is tovább él. Ennek egyik példája az ománi fejedelem, aki más vallások egyházai és templomai számára területet adományozott, miközben saját vallását teljes odaadással és szorgalommal gyakorolta. Biztos vagyok abban, hogy ilyen együtt-érző uralkodók és kormányok a jövőben is lesznek a föld sok országában. Ahogy a mondás szól „Áldottak legyenek a békehozók, mert Isten fiának neveztetnek.”
Nagyon is világos, hogy az erőszak elkötelezettei elsősorban saját rokonaiknak és barátaiknak ártanak. Egyrészt közvetlenül, türelmetlenségükkel, vagy közvetve az erőszakukra adott válaszlépéseken keresztül. Másrészről azt is mondják: „Áldottak legyenek a könyörületesek, mert megkönyörülnek rajtuk.” Ez a természet törvénye. Ugyanúgy az Isten törvényének vagy útjának is lehet nevezni. A Buddha azt mondta: „A gyűlölködést nem a gyűlölködéssel lehet megsemmisíteni, hanem az ellenkezőjével. Ez egy örök-érvényű Dharma [spirituális törvény]." Amit Indiában Dharmának neveznek, annak semmi köze sincs a hinduizmushoz, buddhizmushoz, dzsainizmushoz, kereszténységhez, judaizmushoz, szikkizmushoz vagy bármilyen más „izmushoz”, hanem az az egyszerű igazság, hogy mielőtt másokat bántunk, a mentális negativitások kifejlesztésével magunknak ártunk; viszont a negativitások eltávolításával békét találunk önmagunkban és erősítjük a békét a világban.
S.N. Goenka teljes beszéde, amelyet 2000 augusztus 29.-én az Egyesült Nemzetek Szövetségének nagytermében a Millennium Világ Béke Csúcstalálkozó résztvevőihez intézett.
Ha sötét van fényre van szükség. Manapság, amikor annyi az erőszakos konfliktusok, háborúk és vérontás által okozott gyötrő fájdalom, a világnak óriási szüksége van a békére és harmóniára. Ez nagy kihívás a vallási és a spirituális vezetők számára. Fogadjuk el ezt a kihívást
Minden vallásnak van egy külső burka és egy belső lényege vagy magja. A külső burka rítusokból, rituálékból, ceremóniákból, hitekből, mítoszokból és doktrínákból áll. Ezek vallásról vallásra változnak. De van egy belső mag, amely minden vallásban közös, és az az erkölcsösség és a könyörületesség, valamint a fegyelmezett, szeretetteljes, együtt-érző, jóakaratú és türelmes, tiszta tudat univerzális tanítása. Ez az a közös nevező, amit a vallási vezetőknek hangsúlyozniuk kell és a vallások híveinek gyakorolniuk kellene. Ha az összes vallás lényegének megfelelő fontosságot adnak és nagyobb türelmet gyakorolnak a felesleges szempontoknak azzal a konfliktusokat minimalizálni lehet.
Minden embernek szabadnak kell lennie hite megvallásában és követésében, ezenközben azonban ügyelnie kell arra, hogy ne hanyagolja el vallása lényegének a gyakorlását és ne zavarjon másokat vallásuk gyakorlásában és ne ítélje el vagy kisebbítse mások hitét.
A hitek sokféleségét elfogadva hogyan tudunk konkrét béke-terv létrehozása érdekében felülkerekedni a különbségeken. A Buddhát, a Megvilágosodottat gyakran keresték meg különböző nézetű emberek. Nekik mindig azt mondta „Tegyük félre különbségeinket, figyeljünk arra, amiben meg tudunk egyezni és azt gyakoroljuk. Miért veszekedjünk?” Ez a bölcs tanács ma is érvényes.
Én egy ősi földről érkeztem, amely nagyon sok különböző filozófiai és spirituális iskolát hozott létre az évezredek alatt. Elszigetelt, erőszakos jelenségek ellenére az országom a békés együttműködés modellje volt. Mintegy 2300 évvel ezelőtt a Nagy Ashoka uralkodott, akinek a birodalma a mai Afganisztántól Bangladeshig terjedt. Ez az együtt-érző uralkodó az egész királyságában kőbe vésette a törtvényt, amely előírta, hogy minden hitet tiszteletben kell tartani. Ennek eredményeként az összes spirituális hagyomány követői biztonságban érezték magukat uralkodása alatt. Arra kérte az embereket, hogy éljenek erkölcsös életet, tiszteljék szüleiket és az idősebbeket és tartózkodjanak az öléstől. A szavak, amelyekkel mondandóját előadta ma is érvényesek:
Az embernek nem szabad csak a saját vallását becsülni és más vallásokat elítélni, hanem számtalan okból tisztelni kell a többi vallásokat. Ezáltal az ember saját vallásának értékét növeli és szolgálja a mások vallását is. Ha nem így tesz, azzal saját vallásának a sírját ássa és kárt is okoz más vallásoknak. Aki a saját vallását becsüli és más vallásokat elítél, teheti ezt odaadásból azt gondolván: 'dicsőíteni fogom a vallásomat' de amit tesz az súlyosan károsítja a saját vallását. Az egyetértés jó dolog. Hallgassuk mindnyájan és legyünk hajlandók meghallgatni a más meggyőződésűek tanítását.
(12-es számú kőbe vésett torvény)
Ashoka király a türelmes együttélés és békés összefogás dicsőséges hagyományát jelenti. Ez a hagyomány mai kormányok és uralkodók között is tovább él. Ennek egyik példája az ománi fejedelem, aki más vallások egyházai és templomai számára területet adományozott, miközben saját vallását teljes odaadással és szorgalommal gyakorolta. Biztos vagyok abban, hogy ilyen együtt-érző uralkodók és kormányok a jövőben is lesznek a föld sok országában. Ahogy a mondás szól „Áldottak legyenek a békehozók, mert Isten fiának neveztetnek.”
Nagyon is világos, hogy az erőszak elkötelezettei elsősorban saját rokonaiknak és barátaiknak ártanak. Egyrészt közvetlenül, türelmetlenségükkel, vagy közvetve az erőszakukra adott válaszlépéseken keresztül. Másrészről azt is mondják: „Áldottak legyenek a könyörületesek, mert megkönyörülnek rajtuk.” Ez a természet törvénye. Ugyanúgy az Isten törvényének vagy útjának is lehet nevezni. A Buddha azt mondta: „A gyűlölködést nem a gyűlölködéssel lehet megsemmisíteni, hanem az ellenkezőjével. Ez egy örök-érvényű Dharma [spirituális törvény]." Amit Indiában Dharmának neveznek, annak semmi köze sincs a hinduizmushoz, buddhizmushoz, dzsainizmushoz, kereszténységhez, judaizmushoz, szikkizmushoz vagy bármilyen más „izmushoz”, hanem az az egyszerű igazság, hogy mielőtt másokat bántunk, a mentális negativitások kifejlesztésével magunknak ártunk; viszont a negativitások eltávolításával békét találunk önmagunkban és erősítjük a békét a világban.
A tudat békéje a világ békéjét szolgálja
Minden, erre az elnevezésre méltó vallás erkölcsös és etikus életvitelére, a tudat fölötti uralom elérésére és a szív tisztaságának ápolására szólítja fel követőit. Az egyik hagyomány azt mondja nekünk”Szeresd felebarátodat”, a másik pedig azt mondja, hogy „Szálem aleikum” -”Béke legyen veled”, megint másik azt mondja „Bhavatu Sabba Mangalam”, - „Legyen minden lény boldog”. Legyen az a Biblia, a Korán, vagy a Gita az írások mind békére és barátságra hívnak fel. Mahavirtől Jézusig az összes nagy vallásalapítók mind a türelem és a béke eszményképei voltak. Mégis világunkat gyakran a vallási vagy szektás viszály, sőt néha háború vezérli, mert a vallás külső burkának adunk jelentőséget és a belső lényeget elhanyagoljuk. Az eredmény a szeretet és az együttérzés hiánya lesz a tudatban.
A világban nem érhető el béke, ha nincs béke az egyéneken belül. Nyugtalanság és béke nem élhetnek együtt. A belső béke elérésének egyik módja a Vipássana, vagy a bensőnkbe való betekintés, amely egy önmagunk megfigyelésén és igazságunk felismerésén alapuló szektamentes, tudományos és eredmény-orientált technika. Ennek a technikának a gyakorlása a tudat és a test kölcsönhatásának tapasztalati úton való megértését eredményezi. Akárhányszor negativitás, mint például gyűlölet keletkezik a tudatban az mindig kellemetlen érzeteket idéz elő a testben. Akárhányszor a tudat önzetlen szeretetet vagy együttérzést, jóakaratot hoz létre, az egész testet kellemes érzetek árasztják el. A Vipássana gyakorlása feltárja, hogy minden fizikai és szóbeli cselekvést valamely mentális cselekmény előz meg, ami meghatározza, hogy a cselekvés üdvös vagy káros lesz. A tudat a leglényegesebb. Ezért nagyon fontos, hogy találjunk egy gyakorlati módszert, amely a tudatot békéssé és tisztává teszi. Ilyen módszerek megerősítik annak a közös nyilatkozatnak a hatékonyságát, amelyet ez a Világ Béke Csúcstalálkozó ad ki.
Az ősi India két gyakorlatrendszert ill. módszert adott a világnak. Az egyik a Jóga, a testtartások (az ászanák) és a légzéskontrol (pránajáma) fizikai módszere, ami a test egészségének megtartását szolgálja. A másik a Vipássana mentális módszere a tudat egészségének megtartására. Mindkét módszert alkalmazhatják és alkalmazzák is a legkülönbözőbb hitű emberek. Ugyanakkor békében és harmóniában követhetik saját vallásukat, semmi szükség áttérésre, ami gyakori forrása a feszültségeknek és konfliktusoknak.
A társadalom békéjéhez a társadalom mind több tagjának békéjére van szükség. Vezetőkként felelősségünk van abban, hogy példát mutassunk és inspiráljunk. Egy bölcs egyszer azt mondta „A megzavarodott tudat kiegyensúlyozásához egy kiegyensúlyozott tudatra van szükség.”
Általánosabban szólva: egy békés társadalom megtalálja az utat, hogy békében éljen az adottságaival. Mindnyájan megértjük a környezet védelme iránti igényt, hogy megállítsuk a szennyezését. Ami megakadályoz bennünket, hogy ennek a felismerésnek megfelelően cselekedjünk, az a mentális szennyeződés, mégpedig a tudatlanság, a kíméletlenség és a mohóság. Ezeknek a szennyeződéseknek az eltávolítása elősegíti az emberek közötti békét valamint az emberi társadalom és természetes környezete közötti kiegyensúlyozott, egészséges kapcsolat kialakulását. Így mozdíthatja elő a vallás a környezetvédelmet.
Erőszakmentesség: a vallás definíciójának kulcsa
A vallások között értelemszerűen különbségek vannak. Mégis ezen Világ Béke Csúcstalálkozón az összes nagy vallás vezetői megmutatták, hogy dolgozni akarnak a békéért. Legyen az ”univerzális vallás” egyes számú alapelve a béke. Nyilatkozzunk közösen, hogy tartózkodni fogunk az öléstől és elítéljük az erőszakot. Csatlakozásra hívom fel a politikai vezetőket is, akiknek kulcsszerepük van abban, hogy háborút hoznak vagy békét. Akár csatlakoznak, akár nem legalább tegyünk egy fogadalmat itt és most miszerint ahelyett, hogy elnéznénk az erőszakot és az ölést jelentsük ki, hogy feltétel nélkül elítéljük az ilyen tetteket, különösképpen a vallás nevében elkövetett erőszakot.
Egyes vallási vezetőkben megvolt a józanság és az erő, hogy elítéljék a saját vallásuk nevében elkövetett erőszakot. A múltban elkövetett erőszak vagy ölés megbánása vagy a megbocsátás keresésének lehetnek különböző filozófiai és vallási szempontjai, de magának a múltban elkövetett erőszaknak a beismerése magába foglalja azt, hogy az erőszak rossz volt és a jövőben nem számíthat elnézésre.
Az Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt hozzuk létre a vallás és a spiritualitás olyan definícióját, amely kiemeli az erőszakmentességet és elutasítja az erőszak és ölés támogatását. Nem érheti nagyobb szerencsétlenség az emberiséget, mint az ha elmulasztják a vallásnak a béke szinonimájaként való meg fogalmazását. A csúcstalálkozó javaslatot tehet egy „univerzális vallás” vagy „szektától mentes spiritualitás” koncepciójára és előterjesztheti az ENSZ-nek megerősítésre.
Biztos vagyok abban, hogy ez a csúcstalálkozó ráirányítja a világ figyelmét a vallás igazi céljára:
A vallás nem elválaszt, hanem békét és a szív tisztaságát tanítja
Gratulálok a csúcstalálkozó szervezőinek előrelátásukhoz és erőfeszítésükhöz. Gratulálok továbbá a vallási és spirituális vezetőknek, akik voltak olyan érettek, hogy együttműködtek a megbékélésért azt a reményt adva az emberiségnek, hogy a vallás és a spiritualitás békés jövőhöz fog vezetni.
Legyen minden lény mentes az elutasítástól és legyen boldog.
Uralkodjon béke és harmónia.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése