A sumeroktól maradt ránk a világ teremtésének
és a vízözönnek a legrégibb leírása, melyek úgy szólnak, hogy a
víz apadása után ismét az Égből szállt alá a Földre a Tudás. Csillagászati
ismereteik olyan magas fokon álltak, hogy megkülönböztették
az állócsillagokat a bolygóktól. Ismerték az üstökösöket, meteoritokat.
A Nap, Föld és Hold egymáshoz viszonyított mozgását - szigorú
matematikai szabályokra alapozva - figyelemmel kísérték, és
táblázatokban rögzítették a Naprendszer többi bolygójának helyzetével
együtt. Ezekből az adatokból pontos naptárt készítettek, melyben
az újév kezdetét a tavaszi napéjegyenlőség pontjára tették. Ismerték
a precesszió fogalmát és a 25920 kisévet felölelő nagyévet
is. A legrégibb naptár Kr.e. 4400-ból Nippúrból származik. Egy a
Kr.e. III. évezredben készült agyagtábla alapján a mai kutatók pontosan
beazonosíthatták az ott felsorolt bolygókat és csillagképeket
is.
és a vízözönnek a legrégibb leírása, melyek úgy szólnak, hogy a
víz apadása után ismét az Égből szállt alá a Földre a Tudás. Csillagászati
ismereteik olyan magas fokon álltak, hogy megkülönböztették
az állócsillagokat a bolygóktól. Ismerték az üstökösöket, meteoritokat.
A Nap, Föld és Hold egymáshoz viszonyított mozgását - szigorú
matematikai szabályokra alapozva - figyelemmel kísérték, és
táblázatokban rögzítették a Naprendszer többi bolygójának helyzetével
együtt. Ezekből az adatokból pontos naptárt készítettek, melyben
az újév kezdetét a tavaszi napéjegyenlőség pontjára tették. Ismerték
a precesszió fogalmát és a 25920 kisévet felölelő nagyévet
is. A legrégibb naptár Kr.e. 4400-ból Nippúrból származik. Egy a
Kr.e. III. évezredben készült agyagtábla alapján a mai kutatók pontosan
beazonosíthatták az ott felsorolt bolygókat és csillagképeket
is.
Bejegyzések
