GirEn/Egyéb

Egy látó vallomásai (Beszélgetés egy megvilágosodott lélekkel)

2011-12-06T21:32:00.000+01:00

Egy látó vallomásai (Beszélgetés egy megvilágosodott lélekkel):
EGY LÁTÓ VALLOMÁSAI
(Beszélgetés egy megvilágosodott lélekkel)

Ez az interjú egy régi ismerősömmel készült hosszú beszélgetés sorozat szerkesztett és megvágott átirata. Sokan kérték az elmúlt években, hogy áruljuk el a szakmai titkokat, hogyan készülnek az írásaink és honnan vesszük a tudománytalanságainkat. Erről természetesen nem óhajtunk nyilatkozni, de hagyunk hátra utalásokat sok helyen - például az alábbiakban - azok számára, akik elég elszántak hozzá, hogy kövessenek minket. A részleteket viszont fedje továbbra is a misztikus homály diszkrét bája.

1. A MEGVILÁGOSODÁS NEHÉZSÉGEI

- Kezdjük talán azzal, hogy ti hogy is jutottatok el a megvilágosodáshoz?

- Az elmúlt években több ismerősöm, barátom és munkatársam eljutott már a megvilágosodás küszöbéig, olyan jól haladtak az önmegismerésben előre. Viszont a menet közben felmerülő különféle nehézségek és akadályok, rendkívüli kihívások miatt egy idő után megálltak az útjukon és megrekedtek vagy egyenesen visszafordultak, meghátrálva a cél előtt.

- Ezt elég nehéz elhinni. Miért történt így?

- Csak néhányan jutottak el közülünk az egyhegyűség állapotáig, és sikerült egyértelműen megvilágosodniuk legalább néhány másodpercre. Ahogy arról korábban írtam a Gondolatok a megvilágosodásról című összefoglalómban, az egyhegyűség állapota önmagában nem jelenti azt, hogy valakiből gyakorló buddha lesz. A pontállapotban a szemlélő elvileg hozzáfér a mindentudáshoz, de bármi használható konkrétumot kinyerni belőle bizony húzós feladat.

- Mesélnél erről bővebben?

- Annyira furcsa és ellentmondásos állapotról van szó, hogy azt elmondani nem lehet, és bármennyit beszéljünk róla, csak fecséreljük a szavakat. Az a lényeg, hogy nehéz, de nem lehetetlen belőle információkat kinyerni. Csak rá kell jönni, hogy lehet jól kérdezni és a kapott rengeteg válaszból kiszűrni azt, ami a lényeg. Ez általában már elég kevés információ ahhoz, hogy egy menetben, egy szuszra visszahozható legyen. Mivel aki sokat markol, az keveset fog, ezért kell apránként áthozni az információkat a felejtési korláton. Nekem ez úgy sikerült, hogy utána néztem a mindentudásban, hogy lehet információkat átcsempészni a felejtési korláton. Aztán nyomban ki is próbáltam és szépen működött.

- Mi ez a felejtési korlát?

- Ez egy információs szűrő, ami minden információt 1D-sre redukál. Mivel a Teremtő okforráshoz eljutni csak az időszál univerzumon keresztül lehet. Menet közben pedig mindenféle biztonsági szűrők működnek minden csomóponton, amik dolga megakadályozni az információk szivárgását, azonnali átterjedését az egészre.
- Amikor a kezdő buddhák eljutnak az egyhegyűségig, általában semmit nem hoznak vissza onnan, csak ürességet meg kellemes érzéseket. Úgymond a visszhangját annak, ami történt. Aztán a hozzáállásuktól függően vagy csalódottnak érzik magukat vagy azt hiszik, ennyi az egész és itt megállnak. Vagy nem mennek vissza többé vagy csak azért, hogy ott élvezkedjenek és megint ne hozzanak vissza semmit.

- Én azt hittem, aki eljut odáig, az tényleg mindent tud és képes is azt automatikusan visszahozni. A mindentudás nem azt jelenti, hogy mindent tudsz, tehát nem tudok neked olyan kérdést feltenni, amire ne tudnál azonnal pontos és kimerítő választ adni?

- Nem így van. Előtte én is ezt hittem, mert az emberekben általában ez a hibás sztereotípia él a témával kapcsolatban. Nem tudom, honnan vette ezt a zöldséget az emberiség, de az biztos, hogy a gyakorlat teljesen más. Sajnos. Tulajdonképpen veszteség az, hogy egyeseknek nem sikerül átmenni a felejtési gáton, mert így nem gazdagítják a földi emberiséget mindazzal, amit ki tudnának bányászni a mindentudásból. Úgyhogy azt kell mondjam, sok a bódhiszattva Hunniában, de csak kevesen lettek gyakorló buddhák közülük, akik tényleg használják is ezt valamire. Ez ugyanis már kitartás és jellem, meg elszántság kérdése. Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a válaszottak.

2. KAPCSOLAT AZ ISTENNEL

- Mesélj a kapcsolatodról az Istennel. Ez mindenkit nagyon izgat.

- Többször találkoztam már az Istennel, több megnyilvánulási formájával is. Azért nehéz beszélni erről, mert az embereknek általában teljesen homályos elképzelésük van arról, hogy mi lehet az Isten. Többnyire csak ismételgetik azokat a butaságokat, amiket a vallásokból tanultak és ez nekik bőven elég. De tényleg nem tudják, micsoda vagy kicsoda az Isten lényegében. A valóság olyan bonyolult, hogy nem is vállalkozom részletes és kimerítő választ adni rá. Az eltartana egy darabig, és különben is, az Eseményhorizonton van már egy csomó publikáció erről. Tessék utána nézni. Szóval a lényeg az, hogy több, mint gondolnátok és nagyon másabb, mint hiszitek.

- Na jó, de mégis mondhatnál valami tanulságosat, ami segítene nekünk a megértésben! Ezzel a válasszal én nem érem be és szerintem mások sem!

- Jó. Akkor lássunk neki. Emlékszem, egyszer egy előadásomra eljött egy nő. Nem tudom ki volt, sose láttam korábban - és persze később sem. Annyit mondott csak, hogy ő szeretné megismerni az Istent. Mondtam neki, hogy akkor jó helyre jött, mert nálam lesz rá lehetősége. Csak figyeljen és kérdezzen ha valamit nem ért.
- Aztán jött a mélyvíz. Tartottam egy sima, 3 órás előadást, tényleg egyszerű és szokásos dolgokról, amik teljesen érthetőek voltak a régebbi tanítványoknak. Akik már edzettek és sejtik, nagyjából miről van szó. Az a nő meg csak hallgatott, vigyorgott és nagyon látszott a gondolatain, hogy nem tudja hová került. Ő valami vallásos előadásra készült. Azt hitte, ájtatoskodni fogok meg olyan jól hangzó, misztikus és kellően semmitmondó dolgokról lesz szó, amiket máshol már rengeteget hallhatott. Amikkel tele van a Biblia, hogy pásztor, meg birka, meg égő csipkebokor, meg megszállta a szentlélek, meg azt mondta a próféta, hogy... stb. stb.
- Hát nem azt kapta. Nálam időhullámokról, információ geometriáról, gravitációs háttérzajról, időhurkokról meg más nyalánkságokról volt szó. Tényleg csak alapszinten, szóval nem mentünk bele fülig a téma mélységeibe, mert sok volt a kezdő a csapatban. Az előadás után megkérdeztem a nőt, hogy tetszett-e neki a dolog és van-e valamilyen kérdése? Merthogy nem szólt egy árva mukkot sem. Ő meg azt mondta, hogy ő ugyan szeretné tudni, hogy működik az Isten, de ennyire azért nem akarja tudni. Azzal elment.

- Szegény. Biztos megijedt az elé táruló látványtól!

- Nem, rendesen föl voltam öltözve. Ő vallásos szentszöveget várt meg felhomályosító misztikát, nem tudományos halandzsát, amihez gondolkodni kell. A nők például gondosan be vannak oltva az olyan szavak ellen, mint matematika és fizika. Az iskola gondoskodik róla, hogy kerüljék, mint ördög a tümjénfüstöt. A férfiak többsége sem vevő az okosságra, nyilván a traumatikus iskolai élmények hatására. Elárulom, nekem is rossz volt iskolába járni, és minél tovább tartott, annál inkább utáltam, mert láttam mekkora mellébeszélés és néphülyítés megy az oktatás ürügyén. Ami fontos az életben, azt döntő részben az iskolán kívül tanultam. A suli szerintem csak börtön a fiataloknak, ahol rabszolgává idomíthatják őket. Egy kényszermunka tábor a fiatalkori energiák lekötése érdekében. Semmi köze az igazi tanuláshoz, ahogy az érettséginek sincs köze a felnőtté váláshoz.

- Szerinted mi akkor a felnőtté válás?

- Ezt inkább olvasd el a Felnőttnevelés című írásban (a 2006-os év anyagai között).

- Az Istennel kapcsolatos dolgokat az emberek általában a vallásos könyvekből tanulják meg. Ami nincs leírva, azt élőszóban vagy telepatikusan adják át a tanítványoknak a mesterek, illetve maguktól jönnek rá a megoldásokra. Nálad ez a tanulási folyamat hogyan zajlott, zajlik?

- Én mindig úgy álltam hozzá a témához, mármint az Istenhez, hogy annyira szeretném tudni, amennyire csak lehetséges. A hindu szent könyvekben világosan le van írva, hogy senki, még a legnagyobb bölcsek és istenségek sem ismerik igazán az Istent. Ezt Ő maga állítja magáról, és hozzáteszi, hogy talán csak egy valaki van az egész teremtésben, aki úgy igazán ismeri Őt. No, aztán egyszer megkérdezte tőlem az Isten, hogy mit szeretnék. Én meg azt mondtam neki, hogy az az egy valaki szeretnék lenni, aki igazán tudja, hogy működik az Isten.

- És mit szólt hozzá?

- Megmosolyogta a kérésemet. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor valami extra lehetetlenséget kértem tőle, de értékelte az igyekezetemet, mert utána rendesen felgyorsult a tanulási sebességem.
- Nem szabtam korlátokat magamnak, ezért mindig addig nyomultam előre minden kutatási területen, amíg azt nem éreztem, hogy nem bírom tovább. Hogy ott a pózna vége és ha megszakadok, sem tudok tovább jutni, mert az már meghaladja a felfogó képességemet. Egyszóval a maximumra szoktam törekedni és nem szeretem kevesebbel beérni.
- A pózna vége persze mindig csak ideiglenes megtorpanás, tehát sosem jelenti a dolog feladását. Majd később újra nekimegyek, ha több tudásom lesz róla és vélhetően jobban meg tudom emészteni a problémát.

- És hogyan szoktál beszélni az Istennel? Vagy Ő hogyan szól hozzád?

- Jó. Visszatérve az Istenhez a következőket mondhatom. Az Isten mindig csak jelenidejű mondatokban beszél. Soha nem használ igeidőket, múltat és jövőt, csak egyszerű jelent. Magyarosan fogalmaz, de nem magyarul, hanem fogalomnyelven, ami nyelvtanilag hasonló hozzá. A magyar azért kompatibilis a fogalomnyelvvel, mivel abból lett kifejlesztve, annak a leképzésével készült valamikor nagyon régen. Ez nem földi nyelv, tehát nem itt alakult ki, hanem az ide betelepülő őseink hozták magukkal, ki tudja honnan.
- Az Isten mondatszerkesztése is mindig egyszerű, szóval nem használ mellérendelő és alárendelő mondatokat. Persze tud úgy is beszélni, csak nem szokott, mert szeret tisztán, világosan és egyértelműen fogalmazni.
- Nem használ továbbá semmilyen gesztusokat, ahogy más istenségek, magas szintű beavatott szellemi lények sem. Gesztusok alatt értem a mutogatást, gesztikulálást, fejrázást, grimaszokat, testtartást, stb. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az univerzumban elsősorban a testben élő lények használnak testi kommunikációs formákat. Másrészt minden társadalomnak más és más gesztusrendszere van. Az Isten számára nyilván roppant fárasztó lenne állandóan nyomon követni, hogy mikor kivel szemben mit kell és lehet használni éppen. Nehéz lenne arra vigyáznia, nehogy félreérthető legyen a gesztusa és esetleg megsértődjenek a beosztottak. Ezért teljesen gesztusmentesre redukálja a kommunikációt, s ezzel problémamentesre.
- Általában egyébként az Isten mindig vidám, jó kedélyű, többnyire mosolyog és teljesen boldognak, nyugodtnak és lazának látszik. Vagy azért, mert ez hivatalos álarca, amit kifelé mutat, mint a jó politikus vagy mert tényleg ilyen a természete. Szóval feltűnően nem emberi, hanem egyfajta idealizált képet mutató.

- Élőszóban szoktatok beszélgetni? Ezt mások nem látják, hallják? Akik épp ott vannak?

- Többféleképpen is meg tud szólítani, tehát több kommunikációs forma is a rendelkezésére áll. Szólt már hozzám telepatikusan, amikor nappal láttam a közelemben elsuhanni. Mások nem vették észre. Volt már olyan, hogy rákérdeztem, de csak én vettem észre őt furcsamód. De válaszolt a környezet halálpontos visszajelzéseinek segítségével, például a rádión vagy tv-n keresztül vagy más emberek száján át. Megjelent már álmomban, egy általánosan használt testet vetítve ki. És használta az időszálas átvitelt is, amikor a Lélekfa kommunikációs hálózatán át beszólt a fejembe.

- Na, helyben vagyunk! Erről mesélj légy szíves!

- Ez nagyon érdekes volt. Sok évvel ezelőtt, fényes nappal megszólalt egy hang a fejemben. Nem telepatikus gondolat volt, mint sok más esetben, hanem úgy, mintha igazi hangot hallanék. Az volt a legbolondabb az egészben, hogy közben tisztán hallottam a füleimmel, hogy csend van. Nem hallottam fizikailag semmit, mégis hallottam az Isten hangját belül, a fejemben. Pont olyan élmény volt, mintha hallanék, de mégsem. Ezt hívják a misztikusok lelki hallásnak. Tele vannak vele a szentkönyvek, hogy a próféták miket hallottak ezen a módon.
- Egyedül voltam a szobában, hiába nézelődtem körbe, senki embert vagy szellemet nem láttam a közelben. Ahogy megvizsgáltam az elhangzott szöveget, észrevettem, hogy más, mint amit az ember a füleivel hall. Amikor a fülünkkel hallunk egy hangot, akkor annak mindig van forrása. Meg lehet határozni az irányát és a távolságát, hogy honnan jön. Az Isten hangja azért volt olyan furcsa, mert nem volt iránya. Nem kintről jött, hanem belülről, középről. Mintha a fejem közepén szólalna meg, a két fülem között.

- Milyen volt ez a hang?

- A hangnak nem volt neme. Hallottam már sokféle férfi és női hangot, még szintetizált géphangokat is, de ilyet még soha. Megállapíthatatlan volt, miféle lény adja ki. Nem voltak egyedi jellemzői, amik alapján valakinek a hangját azonosítani lehetne. Teljesen szabályos volt, mellékzöngék, intonáció és más apróságok nélkül. Fogalmam sincs, hogy állította elő őket, de valószínűleg sima telepatikus gondolatok voltak, amiket az egyik időszálamon átküldött, azzal a kommenttel, hogy ezt a lelkemnek hangként kell értelmeznie. Ugyanígy tudna küldeni bármiféle képet, szagot, tapintást meg amit akar, ez csak technika kérdése. Ezt a témát majd részletesen ki fogjuk fejteni a lélek működésével foglalkozó újabb publikációinkban, ha végre elkészül.
- Szóval az Isten megszólalt a fejemben és közölte, hogy írjak le egy bizonyos szót egy lapra. Csak így, mindenféle körítés nélkül. Sejtettem, miről van szó, ezért fogtam egy papírlapot és szó szerint leírtam rá, mit mondott. Aztán nem történt semmi.

- Hogyhogy nem történt semmi? És mi volt ez a szó?

- Azt nem árulom el, mi volt ez a szó, de nincs is jelentősége. A dologra a következő okból volt szükség. Az Isten az akashán keresztül figyeli a munkámat, hogy mit csinálok ebben az életemben. Az adatbankban minden írásom, firkám, rajzom megtalálható. Ez elég tekintélyes mennyiségű anyag, amin még fejlett kereső programmal is időbe telik átfutni. Mivel az Isten számára nincs idő, a szó emberi értelmében vett idő, Ő a teljes életem minden anyagát egyszerre látja, tehát mindent el tud olvasni, amit a születésemtől a halálom napjáig írtam. Ez csak az én számomra van a jövőben, neki nem.
- Később aztán én is megtanultam a saját feljegyzéseim között olvasni, aminek akkor vettem hasznát, mikor lusta voltam gondolkodni. Egy időben rendszeresen azt csináltam, hogy mielőtt leültem volna megírni valamit, előbb megnéztem az akashában, hogy mit fogok leírni. Gyakorlatilag belenéztem a jövőmbe és elolvastam előre az írásaim. Így könnyebb dolgom volt a tényleges leírásuk közben. Nagyon gyorsan tudtam alkotni, nem kellett ott görnyedni a papír vagy a számítógép előtt, mert a mű úgymond megírta magát.

- Ezt nem hiszem el!

- Tudom, hogy ez paradoxon, és senki nem fogja elhinni, de ez az igazság. A jövő már régen lefutott ügy. Mondhatni meg van bundázva. Volt olyan művem, amit 8 évvel az elkészülése előtt már elolvastam. Kíváncsiságból. De milyen sokáig tartott aztán megírni!
- Ezzel kapcsolatban megemlíteném még azt, hogy mielőtt elkezdtem volna filozófiai és más témájú anyagokat írni, több hónappal korábban odajött hozzám az Isten, fényes nappal egy előadás közben, amin épp részt vettem nézőként és közölte, szó szerint idézem: "Aztán majd jó dolgokat írjál rólunk!" Na most, nekem eszemben sem volt akkor még bármit is írni az Istenről meg a teremtésről. Egész más dolgokkal voltam elfoglalva.
- Az Isten egyébként el szokta olvasni a munkáimat, mert volt már olyan, hogy egy nappal azelőtt, hogy befejeztem volna egy nagyobb könyvem írását, már eljött hozzám és közölte, hogy tetszett neki. Még be sem fejeztem, de Ő már elolvasta és reagált rá.

- Hűha! Akkor van egy rajongód!

- Igen, és elmondhatom magamról, hogy legalább egy valaki van, aki elolvassa az írásaimat. Ha más nem is, Ő biztosan. De térjünk vissza az átküldött üzenet témájához.
- Ahhoz, hogy az Isten szükség esetén üzenni tudjon nekem, ellenőriznie kell a kommunikációs vonalat, hogy rendben működik-e. Átmegy-e az üzenet, veszem-e, értem-e miről van szó. Tehát vonalpróbát végez. Átküld egy üzenetet, hogy írjak le valamit, pontosabban egy kulcsszót. Ha leírom, akkor megkeresi az akashámban és megnézi a mellette szereplő időkódot. Amikor ugyanis leírok valamit, a lelkem eltárolja mellé a készítés dátumát is: év, nap, óra, perc pontossággal. Az Isten tudja, mikor küldte el az üzenetet a sajátideje szerint, és látja, hogy mikor érkezett meg hozzám a sajátidőm szerint. Ha nem ment át, akkor hibajavítást kell végezni, jöhet a karbantartó brigád. Ha késve megy át vagy túl korán, akkor a vonalnak időcsúszása van, tehát célszerű trimmelni.
- Valószínűleg minden rendben volt az átvitellel, mert nem szólt semmit és nem történt semmi az ellenőrzés után. A kulcsszó, amit le kellett írnom egy olyan szó volt, amit sem előtte, sem utána soha nem írtam le, tehát biztos, hogy az akashámban csak egyetlen egy helyen szerepel. Így a kereső programnak könnyű dolga van, nincsenek hibás találatok, amik között mazsolázni kellene, hogy melyik a jó.

- Ezt most úgy mondod, mintha az Isten számítógépeket használna.

- Merthogy azt használ. Csúcstechnikát, nem ilyen lassú vackokat, amikkel mi kínlódunk. Neki a lehetséges, megvalósítható legjobb technikája van az univerzumban. Ami nekünk tízezer év múlva sem lesz. Ne feledd, az Isten egy olyan intellgencia, aki évmilliárdok óta létezik és rengeteg ideje volt kutatni meg fejleszteni! Ne becsüld le az Isten képességeit. Aki ilyen nagy böhöm univerzumot tud készíteni és működtetni, annak korszerű technikára van szüksége. Technika alatt ne az emberek technikáit értsd, a kalapácsot meg fűrészt meg autógyárat. Felfoghatod úgy is, mint egy milliárd évekkel fejlettebb földönkívüli lényt, de ez persze megint rossz hasonlat. Az a fő gond, hogy mivel az Isten páratlan létező, ezért minden hasonlat, amit a leírására használunk, teljesen alkalmatlan arra, hogy pontos képet rajzoljon róla.
- Visszatérve az Isten hangjára, hónapokkal később megint megszólalt a fejemben, épp amikor mentem az utcán. Minden további nélkül közölte velem, hogy az előttem látható férfi, úgy 20-30 méterre az úton verekedni fog. Vagyis figyelmeztetett, hogy vigyázzak mit csinálok. Mentem szépen tovább és volt vagy fél percem lélekben felkészülni a balhéra. A pasas valami hajléktalan volt, aki pénzt akart koldulni tőlem. Szépen udvariasan elhárítottam és mentem tovább. A fickó tudomásul vette, odalépett egy másik emberhez, aki viszont durva és barátságtalan volt vele szemben, ezért kapott egyet. Verekedtek kicsit a hátam mögött. Biztonságos távolból visszanézve láthattam a bunyót. Nem volt komoly, csak elszabadultak az indulatok.
- Ezzel jelezte az Isten, hogy odafigyel arra, amit csinálok. Nyomon követi az eseményeket és szükség esetén előre látja mi fog történni. Ez főleg akkor hasznos, ha valami tényleg veszélyes dologba készülök épp belefutni, mint a vakegér. Szóval nem úgy van az, hogy valakit véletlenül baj ér és áldozatul esik valaminek. Balesetnek vagy támadásnak. Ha az Isten nem akarja, hogy bajom essék, akkor nem fog.
- Volt olyan, hogy nem tudtam vonatra szállni egyszer, mert sehogy se jött össze a dolog. Másnap látom a tv-ben, hogy az a szerelvény szépen kisiklott, beleborult az egyik kocsi az árokba és sokan megsebesültek. Hát ennyit a véletlenekről. Nekem van vélelmem arról, hogy működnek ezek a dolgok.

- És mi van akkor, ha a figyelmeztetés ellenére kerülsz bajba? Akkor az a te hibád nem?

- Igen. A hibázástól az Isten sem tud megmenteni, legfeljebb enyhítheti a károkat. Egyébként az Isten is szokott tévedni. Gondolj bele, hogy milyen rengeteg, több trilliárd lélek van az univerzumban. Rengeteg lakott bolygórendszer, rengeteg galaxis, rengeteg párhuzamos univerzum meg több dimenziószint, szóval nem ismerheti mindegyiket személyesen. Az Isten nagyon sok lelket ismer személyesen, sok százmilliót, de nem ismeri mindegyiket.

- Ez megint egy olyan kijelentés a részedről, amit nem hiszek el. A vallások tanításai szerint az Isten mindent tud és mindenkiről tud.

- Persze, mert a hajunk szálai, sőt a szálakat alkotó atomok elemi részecskéi is számon vannak tartva - valahol. De a dolog nem ilyen egyszerű. Én inkább azt mondanám, hogy mindenről tudhat, de konkrétan nem tud mindenről. De engedd, hogy elmondjam, mire gondolok.
- Szóval azt csinálja, hogy mielőtt szóba állna valakivel, előbb az angyalok, lélekfelügyelők által összeállított, és rendszesen frissített jelentéseket kikeresi a helyi adatbankból. Betölti magának az illető személyi adatlapját, amiből azonnal megtud róla egy csomó mindent. Aztán ennek segítségével úgy tud a lélekkel szóba állni, mintha személyesen is jól ismerné és tényleg mindent tudna róla.
- Nagyon ügyes a módszere, amiről nem sokan tudnak, mert nem reklámozza az Isten. Így épül fel a mindentudásába és mindenhatóságába vetett hitünk. A mi politikusaink imádnák ezt, ha minden választópolgárról mindent tudhatnának a titkosszolgálat segítségével. Közvetlenül és bizalmasan megszólíthatnák a szavazókat. Meg persze a kereskedők hatékonyabban rásózhatnák az emberekre az árújukat. Ez a személyre szabott reklám, amivel folyamatosan próbálkoznak, a jogvédők meg harcolnak ellene. Az Isten meg így működteti az univerzumát. Mert máshogy nem is tudná. Előtte nincsenek és nem lehetnek titkok, különben folyton bajban lenne a kormányzás terén.

- Ha egyszer Ő csinálta, akkor nem is lehetnek titkok előtte. Mindent megtudhat, mint rendszergazda arról, ami benne van a teremtésében.

- Igen. Előfordul azonban, hogy az adminisztrátorok rosszul vezetik az adatokat. Késedelmesen vagy hiányosan, és ilyenkor az Isten téveszt. Rosszul viszonyul a teremtményéhez. Volt már részem ilyenben, amikor az Istennel beszélgettem és láttam, hogy totálisan melléfogott a szövegével. Finoman ki kellett javítanom, hogy nem úgy van az, tessék frissíteni az adatlapomat.

- Mivel kapcsolatban?

- Magán természetű. Nem dicsekednék vele. De ezzel a beszélgetéssel kapcsolatban meg kell említenem valami fontos dolgot. Amikor egyes emberek arról beszélnek, hogy ők médiumok és százoldalszámra diktál rajtuk keresztül az Isten vagy Jézus vagy Szűz Mária vagy mások mindenféle bölcsességeket, akkor az esetek többségében valami egészen másról van szó. Ilyenkor valójában a médiumon keresztül egy, a vezetők által megbízott, felhatalmazott angyal, titkár üzen. Úgymond az Isten nevében szólal meg és mond el különböző dolgokat.

- Akkor te honnan tudod, hogy az Istennel beszélsz?

- Mert felismerem. Te is felismered annak a hangját, akivel a telefonban beszélsz. Többnyire legalábbis. Szóval van olyan, hogy hónapokig nem találkozom az Istennel. Csak a szakszellem kollégáimmal beszélgetek meg különféle angyalokkal, estleg helyi istenségekkel. Máskor meg valamiért igen sűrűn, mondhatni heti rendszerességgel benéz hozzám. Többnyire Ő szokott megkeresni, elmondja amit akar, aztán már megy is tovább. Nem sokszor fordult elő, hogy 4-5 másodpercnél tovább maradt volna. Jézussal is találkoztam már párszor, tíz év alatt tán 4-5-ször, Máriát viszont még nem láttam.

- Ez mitől függ? Hogy kivel találkozol? Egy nagyfőnökkel vagy a titkárával?

- Az az igazság, hogy az univerzum vezetőinek többnyire nincs ideje ilyesmikre, folyton szónokolni és szerepelni, meg lüke kérdésekre válaszolni. Ezért bízzák az efféle feladatokat a titkárokra, kinevezett szóvivőkre. Persze különleges esetekben át tudják venni a vonalat és személyesen is meg tudnak szólalni, ha akarják, csak többnyire nem teszik. Ez részben attól függ, ki kérdez, másrészt pedig, hogy mit kérdez. De nagyon ritka az olyan, hogy egy földi ember olyan fajsúlyosat kérdezzen, hogy a titkár ne tudja rá a választ és kénytelen legyen a felettesét kapcsolni, mint illetékest.
- Az ilyen üzenő titkároknak van rá felhatalmazása, mert kellő szinten beavatottak, hogy helyes válaszokat tudjanak adni a teremtményeknek. Ezért nem buknak le a kérdezők előtt. Csak a fajsúlyosabb kérdéseknél passzolják tovább a kérdést a hozzáértő szakszellemeknek, hogy azok válaszoljanak. Például ha valami agyament műszaki dolgot kérdezel, amihez a titkár nem konyít, akkor pillanatok alatt átkapcsol egy műszaki tudományokban jártas szellemhez és ő válaszol. Ezt sokszor észre sem veszi még a médium sem, nemhogy a kérdező.

- Ez olyan, mint a konferencia beszélgetés akkor?

- Igen. És ugyanez a helyzet a vallásos emberek belső beszélgetéseivel, amiket gondolatban folytatnak az Istennel vagy Jézussal vagy Mohameddel állandóan. Akik ilyeneket mondanak, hogy folyton ezekkel a személyekkel vannak kapcsolatban, hozzájuk imádkoznak, és azok tán még válaszolnak is, azokat finoman megvezetik a feletteseik. Nem rosszindulatból, hanem hogy kiszolgálják az efféle lelki igényeket. Még velem is ritkán állnak szóba a fejesek, pedig folyton húzós kérdéseim vannak. Olyanok, amiktől neked égnek állna a hajad.

- Ez megint egy olyan dolog, amivel rontod a népszerűségét az égieknek. Az emberek szeretik tudni, hogy ők fontosak és személyesen foglalkoznak a csip-csup ügyeikkel az égben.

- Persze, hogy dagadjon az egójuk. Itt most arról van szó, hogy a földi emberek teljesen gyermeki gondolkodásúak, az össztársadalmi tudatlanságnak köszönhetően. Ráadásul mindenféle ostobaságokban hisznek, amiket másoktól hallottak. Főleg a szentkönyvekre hivatkoznak, mert azt hiszik, ami azokban le van írva, azt készpénznek lehet venni. De hát nem így van.

- Ez a vallási fanatizmus. Sok ilyen kis szekta van meg kisegyház, akik okosabbnak hiszik magukat másoknál és nagyon meg akarják magyarázni a dolgokat.

- Én nem akarom nagyon megmagyarázni a dolgokat. Egy szót sem kell elhinni abból, amit mondok. Ha nem hiszed, járj utána. Ott az akasha, olvasgass és nézelődj. Messziről jött lélek azt mond, amit akar. Nekem az a munkám, hogy egy csomó mindennek utána járjak és próbáljam kideríteni az igazságot. Amolyan detektív munka ez.

- De te is tévedhetsz.

- Az biztos. De majd kijavítom. Nem kell kőbe vésni a szavaimat, én is csak ember vagyok. De térjünk vissza az Istennel való kapcsolathoz, jó?
- A szellemi vezetők, felettes létezők inkább ráhagyják az emberekre a naív elképzeléseiket és a titkárok Jézus meg Mohamed nevében válaszolnak a kérdéseikre. Ez sokkal egyszerűbb, mint ott harcolni mindenkivel és próbálni kiverni a fejéből a rossz elképzeléseket. Össze is dőlne az emberek világa, ha a szellemi vezetés minden hülyeségünket kijavítaná és ránk erőszakolná az igazságot. Te sem szoktad az óvodás gyerekedet felvilágosítani bizonyos témákról. Majd ha felnő és odáig jut, szépen fokozatosan be lehet avatni. Ezt az interjút is csak ezért adom. Ez egy kisebb beavatás azoknak, akik már alkalmasak rá, hogy megértsék mi van a színfalak mögött. Pezsegni fognak a gondolatok utána...

- Nekem már most is pezseg az agyam.

- Az imák többsége el sem jut az Isten füléig, mert menet közben a fenntartási rendszer adminisztrátorai leszelektálják és feldolgozzák a bejövő információ özönt. Szóval az esetek többségében ők válaszolnak a kérdésekre, az Isten nevében. Ez pont olyan, minthogy az óvodában a gyerekek a nevelőket óvónéninek hívják és nem a rendes polgári nevükön. Az iskolában meg tanárnéninek, tanárúrnak. Gyakorlatilag az ilyen szavak, mint Jézus, Isten, Mohamed, stb. efféle fedőnevekké váltak. Ellenkező esetben képtelenek lennének a mögöttük eredetileg meghúzódó valós személyek kezelni a folyamatos ima áradatot és kérdésözönt. Nem lenne egy másodpercnyi nyugtuk sem, annyit emlegetnék és zaklatnák őket mindenféle lényeges és többnyire lényegtelen ügyben.

- És mi van akkor, ha egy médium előtt megjelenik az Isten vagy Mohamed? Élőben és szemmel láthatóan?

- Az Isten bármilyen külsőt magára ölthet, tehát nem sok értelme van arról beszélni, hogy néz ki. Viszont a teremtményeivel való kapcsolat megkönnyítése érdekében szokott különböző testeket használni. Az egyik ilyen test Jézusé, de én már több különféle formában is láttam. A lényeg az, hogy a kinézetétől függetlenül mindig tudom, hogy Ő az. Ez másokra is vonatkozik. A lelkek közvetlenül képesek egymást érzékelni és felismerni, függetlenül attól, hogy éppen milyen ruhát, perifériát húztak magukra. A vallások az Isten ember előtt való megjelenését, látását teofániának hívják.

- Hallottam olyasmit, hogy az Istennek óriási teste van. Erről mit tudsz?

- Az Isten szokott használni 5D-s emberi testet is, ami igencsak nagy, a becslésem szerint 160-180 méter magas lehet, de minimum 120 méteres. Mint egy felhőkarcoló. Teljesen emberinek néz ki, egy férfitest fehér ruhában. Szabad szemmel nem látható, csak lélekkel. Néhányszor meglátogatott az Isten ebben a testében is, ami igen meglepő volt.

- Na, végre valami konkrétum! Mesélj, hogy nézett ki?

- Otthon voltam, fényes nappal, mikor egyszer csak megjelent egy hatalmas emberi szem a levegőben, a szoba egyik felében. A szemgolyó átmérője lehetett vagy 90-100 centiméter és engem nézett. Éreztem mögötte az értelmes jelenlétet, ami megfigyelt valamiért. Kábé 15-20 másodpercig nézett, de nem szólt semmit, majd elment.
- Én meg gyorsan kihasználtam a lehetőséget, hogy elvégezzek egy érdekes kísérletet, amíg a szem a szobában tartózkodott. Rögtön felmerült ugyanis bennem a kérdés, hogy amit látok az valóság vagy illúzió? Tényleg valamiféle szemet látok vagy hallucinálok? Azt is szerettem volna megállapítani, hogy a szememmel látom vagy a lelkemmel? Úgyhogy miután megnéztem a szemet, elfordítottam a fejem. Gyakorlatilag hátat fordítottam az Istennek, hogy lássam mi történik. Ha ugyanis a szem valamiféle káprázat, ami az optikai látásom terméke, például a retinámon keletkezett, akkor a fejem forgatásával a szemnek is együtt kellene mozognia, hogy mindig ugyanott látszódjon a látómezőmben. Nos, nem ez történt. A szem maradt a helyén, és én simán láttam a hátam mögött is.
- Úgy értem, hogy kiláttam a koponyámból hátrafelé, a tarkómon keresztül és úgy láttam a szemet. Ebből rögtön tudtam, hogy nem optikai jelenségről van szó, hanem lelki érzékelésről. Az, hogy ez hozzátartozik a normál lelki működéshez vagy annak a zavaraként jelentkezett, már más kérdés.

- A pszichiáterek biztos tudnának rá valami kémiai vagy neurológiai magyarázatot adni. Olvastam ilyenekről régebben, hogy állítólag a klinikai halál állapotában megtapasztalt fénylény meg testen kívüli élmények is csak az agyműködés zavaraiból származnak.

- Hiszi a piszi. A pszichiáterek olyan lükék, hogy az valami elképesztő. Szerintem ők a legalkalmatlanabbak rá, hogy véleményt mondjanak az ügyben. Találkoztam egyszer az asztráltérben egy pszichológussal, aki arról próbált meggyőzni, hogy a testen kívüli élmény hallucináció és ez az egész nem valóságos. Érted? Kilép a testéből amíg alszik és a túlvilágon győzködi az embereket, hogy ez csak illúzió. Na menjen a sunyiba az ilyen! Bele van ragadva a saját materializmusába és másokat is meg akar fosztani a szellemi létezéstől. Ezeket a tökfejeket hívjuk "földhöz ragadtnak". Aztán ha meghalt, ott fog kísérteni a temetőben a sírja körül, mert ugye ez is csak hallucináció és mennyország pedig nincs. A hülyeség sajnos gyógyíthatatlan, mert nem betegség.

- Hanem állapot. Tehát láttad az Isten szemét. És aztán mi történt még?

- Azt biztosan tudom, hogy mások is látták már az Isten szemét, illetve az 5D-s óriás testét, a Föld legkülönbözőbb pontjain, szóval nem egyedi esetről van szó. Sőt, még festményt is láttam az Istennek erről a testéről, szóval valószínűleg modellt állt valami festőnek, hogy legyen vallásos élménye. Nagyon pontos, élethű képet festett róla az illető, mert azonnal felismertem. Tényleg úgy néz ki.
- Hónapokkal később egyszer láttam még egy másfajta szemet is. Ez sem szólt semmit, csak megnézett és elment. Ez a szem nem emberi volt. Méretre hasonló a korábbihoz, de teljesen más szerkezetű. Leginkább egy virághoz vagy távcsőhöz vagy rakéta fúvókához tudnám hasonlítani. Bonyolult felépítésű volt, érezhetően intelligens, de nem az Isten, hanem valaki más szeme.
- Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy az univerzumot vezető különféle istenségek, felsőbb létezők többféle ilyen megfigyelő rendszert használnak. Talán olyanok ezek, mint valami szonda, amit el lehet küldeni bárhová és rajta keresztül megnézhetők a dolgok. Sőt, ezeken át kommunikálni is lehet, tehát meg tud szólítani gondolatban. Nyilván nem csak egyszerű szemekről van szó, amik révén a fényt érzekelni tudja, hanem a gravitációs hullámokat is látja vele. Ezért mondják azt, hogy az Isten szeme mindent lát.

- Ez már hihetőbbnek tűnik. Láttam régen egy fényképet az Istenről, amint ott áll az ENSZ new yorki székháza előtt. Majdnem olyan magas volt, mint az épület. A bulvársajtóban jelent meg, hogy egy turista véletlenül lefényképezte. Biztos ezzel a testével találkoztál, amikor bedugta a fejét a szobádba.

- Ez a folyamat a hindu vallásban bráhmavid-varishtha néven ismert, ami azt jelenti: az Isten-látásának megvalósítója. Tulajdonképpen természetes jelenség, még ha nem is fordul elő túl gyakran. Valószínűleg azért is mutogatta magát a nagyfőnök nekem, hogy lássak és értsek és később beszámolhassak róla nektek.

3. A BEAVATÁSOKRÓL

- Térjünk rá a különféle beavatásokra. Ez is nagyon szokta érdekelni, főleg a tanítványokat.

- Sokféle beavatást kaptam az évek során, amik igen sokfélék voltak. Volt olyan például, hogy eljött hozzám egy angyal az asztráltérben és átadott egy jégcsapra vagy cseppkőre emlékeztető, kúp alakú tárgyat, amit a talpas részével a homlokomhoz nyomtam. Ez egy pecsét volt az aurámra, ami azt jelentette, hogy felvettek a tanítványi suliba.
- Az ember aurájában egyébként sok szimbólum és azonosító jelzés van elhelyezve, hogy könnyen felismerhető és azonosítható legyen, kicsoda-micsoda az illető. Ezek nem nekünk vannak kihelyezve, hanem a fenntartási rendszer angyalainak, hogy elég legyen egy röpke pillantást vetni valakire, és máris tudják, kicsoda.
- A beavatási folyamat egyébként hasonló az iskolai tanuláshoz. Amikor a lélek megért egy igazságot, a tudás egy valamekkora részét, akkor ezt nyilvántartásba veszik a felettesei. A tanítói, vezetői. Amikor a felhalmozott tudás mennyisége elér egy szintet, adnak neki egy elismervényt. Ez egy hivatalos visszajelzés arról, hogy megszerzett egy beavatási fokozatot.
- Itt nem kell vizsgázni, felelni vagy dolgozatot írni. Csak tudni kell. A lélek gondolatai és egyben a tudása tisztán látható rajta, a belőle áradó sajátrezgésein. A személyes malasztján. A mester csak ránéz a tanítványra és azonnal látja, tudja az információ tartalma alapján, hogy mit tud, mit értett meg eddig. Ezért szerintem sokkal jobb ez a fajta oktatási rendszer, mint a földi számonkéregetős iskola, ami csak megutáltatja a diákokkal a tanulást.

- És azt honnan tudhatom meg, hogy sikerült valamiből levizsgáznom, ha egyszer én nem látom a beavatási szimbólumaimat, amik rajtam vannak?

- A lelked tudni fogja. Ez később realizálódik a tudatodban, ha kellően odafigyelsz és észre fogod venni. A fenntartási rendszer adminisztrálja a lelkek beavatási fokozatait, de ennek van egy átfutási ideje. Én úgy tapasztaltam, hogy ez 2-3 hónap szokott lenni általában. Tehát amikor elérek egy beavatási fokozatot, mert elsajátítottam bizonyos ismereteket, akkor az ezzel kapcsolatos adminisztrációs űrlap vagy mi bekerül a nyilvántartási rendszerbe. Aztán kábé 2-3 hónap múlva jön meg a visszajelzés, hogy megkaptam a beavatási fokozatot. Ennyi ideig tart, míg átfut az adminisztráción az űrlapom.
- Ettől függetlenül a mesterek gondoskodnak róla, hogy az ember hamarább is megkapja a nem hivatalos visszajelzést arról, hogy jól gondolkodott. Ez a pozitív megerősítés, hogy rájöttél a megoldásra. Ilyenkor a környezet, az univerzum válaszol, intelligensen és ezerféle módon. Ez valami teljesen misztikus jelenség, amit sokan ismernek.

- Például?

- Nekem volt olyan, hogy a rádióban vagy a tv-ben mondtak olyasmit, ami megerősítette az éppen megszerzett ismereteket. Vagy kinyitottam egy könyvet, elolvastam egy újságot és ott voltak benne a megerősítések. Vagy valaki elment mellettem az utcán és beszélgetett másvalakivel és amit hallottam a szövegelésből, pont az volt a válasz. Ezek nem véletlen egybeesések, hanem tudatos és szándékos reakciók a közeg részéről.
- A világ értelmesen reagál az ember gondolataira. Csak a buta ember számára tűnik mindez véletlennek, mert vélelme sincs róla, mi lehet ez. Nekem meg van róla vélelmem, mert nem tegnap jöttem a falvédőről. Ugyanígy ha valamit rosszul gondoltam vagy írtam le, akkor arra is reagálnak, bár nem mindig. Tehát folyamatosan olvassák az összes jegyzetemet meg firkámat, mindent amit papírra vetek vagy bebillentyűzök egy számítógépbe.

- Az akashán keresztül.

- Igen. Fizikailag ezt úgy tudják megcsinálni, hogy a fenntartási rendszer által működtetett akasha folyamatosan rögzít mindent, amit csinálok. Pontosabban a lelkem az, ami rögzíti és aki hozzáfér az adatbankhoz, aminek én magam is a része vagyok. Mint ahogy egy könyv része a könyvtárnak. Csak én, a könyv olvasni is tudom önmagam.
- Olyan is előfordult, hogy észrevételt vagy kiegészítést fűztek hozzá a gondolataimhoz, mintegy reflektálva rájuk. Ez meggyorsítja és megkönnyíti az ember munkáját, mert látja, hogy nincs egyedül és egy kis segítséget is kap időnként. Nem csinálják meg helyettem, szóval nem arról van szó, hogy lediktálják, mit kell írnom, én meg médiumként jegyzem. Nem, hanem önállóan dolgozom és a kollégák fentről követik a munkám.

4. A TUDÁS KÖNYVE

- Akkor mondhatnál néhány dolgot az akasháról. Mindenkit nagyon felizgatott az az írásotok az akasha működéséről. Egy isteni számítástechnikai hálózatot vázoltatok fel, ami minden fontosat rögzít és aminek a lelkek a termináljai. Hogy is működik ez?

- Volt egyszer régen egy olyan álmom, hogy az Istennel találkoztam. Odajött a közelembe és egy szó nélkül, nagy lendülettel a fejemhez vágott egy könyvet. Úgy dobta, mint a diszkoszt, tiszta erőből. Az pedig belerepült a fejembe, a lelkembe és ott nyom nélkül eltűnt. Érdekes látvány volt, ahogy repülés közben a könyv egy pillanat alatt összezsugorodott az orrom előtt pontnyi méretűvé és úgy szállt bele a lelkembe. Aztán az Isten rögtön tovább is ment, és a szokott szűkszavú módján nem szólt semmit. Nem szokta túlbeszélni a dolgokat, mert úgy van vele, hogy majd kitalálom mit művelt.

- Szóval fejbe vágtak az okossággal és attól vagy ilyen?

- Úgy valahogy. Ez a könyv a tudás könyve. Ha az Isten azt látja, hogy valamelyik teremtményét érdemes komolyan tanítani, akkor küld neki egy könyvet. Ez valójában egy interaktív tanító és súgó program, ami egy pillanat alatt betöltődik az ember lelkébe, települ és futni kezd. Bizonyos helyzetekben aktiválja magát, a beállításaitól függően és információkat ad át az embernek.
- Ezt az átadást aktiválhatja időpont vagy kulcsfogalom, amikor épp gondolkodom egy témán. Már az is felmerült bennem, hogy talán azért hiszem, hogy folyton az Istennel meg mindenféle okos szellemekkel beszélek, mert a könyvet Ő írta és csinálta. Ez hasonló egy videofilmhez vagy számítógépes játékhoz. Az Isten kivetített képe benne az interaktív oktató. A narrátor, aki súg munka közben. Mindig csak a lényeget, röviden, tömören, fogalomnyelven. Aztán ha elkezdek agyalni a kapott dolgokon, például leírom, akkor további segítséget ad.

- Tudsz valami konkrétat is mondani arról, hogy működik ez a könyv?

- Volt olyan, hogy sétáltam az utcán és elkezdtem gondolkodni egy tudományos témán. Űrkutatással kapcsolatban. Erre beindult a könyv a fejemben és dőlni kezdtek a megoldások, alig győztem tudatosítani őket. Percek alatt több órányi végiggondolásra elegendő információ jelent meg bennem és hirtelen nagyon okosnak éreztem magam. Úgy értem, pontosan tudtam, hogy kell csillagközi űrhajót tervezni, fejleszteni meg építeni, sőt üzemeltetni. Ezek földönkívüli anyagok voltak, tehát az, hogy más civilizációk hogy csinálják az űrhajóikat. Nem én találtam ki, mert előtte fogalmam sem volt az egészről, hanem betöltődött. A NASA emberei a mamájukat is eladnák ha így juthatnának a megoldásokhoz.
- Aztán napokig tartott mindezt leírni és valami használható publikációt készíteni belőle. Később majd közzé fogjuk tenni, ha eljön az ideje. Még gyűjtünk hozzá anyagot, tudod, hogy kellően alapos munka legyen.

- Ettől mindenki dobni fog egy hátast. Had kérdezzem meg gyorsan, te emlékszel olyan előző életedre, amikor földönkívüli voltál valahol?

- Igen, bár nem sokra emlékszem. Viszont azt tudom, hogy űrhajós is voltam és szolgáltam igazi, nagy csillagközi űrhajón. Egyszer megnéztem ezeket az emlékeimet. Akkor is ember voltam, csak nem földi ember. A hajóink korong és henger alakúak és belül hasonlóan néznek ki, mint Star Trekben az Enterprise folyosói. Hasonlóan, de nem ugyanúgy. A személyzet csak emberekből áll, tehát nincsenek különféle fajú idegen lények egy űrhajón összeeresztve. A személyzet teljesen homogén, mert így nincs gond az eltérő biológiából, nyelvből, kultúrából és gesztusokból. Filmen jól mutat a vegyes legénység, a valóságban nem.
- Egyébként a poén kedvéért megjegyzem, hogy a hajóm, aminek egy darabig a kapitánya voltam, még mindig megvan. Szolgálatban van és járja a galaxist. Utána néztem az akashában. Ezek a hajók 500 meg 1000 földi évig is működőképesek maradnak, csak néha kell kicsit karbantartani őket. Szóval strapabírók, nem úgy, mint az űrsiklók.

- Akkor lehet, hogy onnan tudod, hogy kell űrhajót építeni, hogy a flotta akadémián vagy űrhajós képzőben megtanultad, nem? És lehet, hogy arra emlékszel?

- Lehet. Azóta már tudok annyit a témáról újra, hogy egy-két napi gyorstalpalás után megint el tudnék vezetni egy olyan hajót. Nem érteném a működését az utolsó csavarig, de ki tudnék állni vele a garázsból.

- Mit gondolsz, van rá esélyünk, hogy belátható időn belül, mondjuk egy emberöltő alatt nekünk is legyenek csillagközi űrhajóink? Ha mondjuk minden támogatást megkapnál a világ kormányaitól, pénzt, paripát, fegyvert...?

- Pénzt, eszközöket és embereket. Talán igen, talán nem. Kis hatósugarú járgányokat biztos tudnánk építeni, amikkel körbeszaladhatunk itt a Naprendszerben, de a csillagközi utazás meg a térugrás a térbúrán kívülre már húzósabb dolog. Még nagyon az elején vagyunk a fejlesztésnek, épp csak kezdjük befejezni az alapkutatást. Utána jön a mérnöki munka.
- A fő gondot most a számomra az ötleteim rögzítése jelenti. Az, hogy nem tudok olyan gyorsan írni vagy beszélni, mint ahogy gondolkodni és felfogni a dolgokat. Rengeteg olyan ötletem van, amik már évek óta várják, hogy sorra kerüljenek és közzé tegyem őket. Amikor nagyon behavazódom munkával, akkor kérem, hogy álljon le a folyamat és olyankor csend van a fejemben. Tehát nincsenek ötleteim, nem folytatok megbeszéléseket a szakszellemekkel, csak dolgozom a korábbi anyagokon.

- De mégis, mi ez a könyv, ami a lelkedben van? Hogy kell ezt érteni?

- A könyv egy szoftver, lélekbe írt program. Fizikailag ez valószínűleg a feltudatomnak abba a részébe van beírva, feltelepítve, ahol az írási sor vége van. Ugye a feltudat fizikailag egy tárcella rendszer, aminek a celláiba meghatározott sorrendben íródnak be az életünk élményei, az egyes érzékszervi információk és a hozzájuk fűzött megjegyzések, gondolatok, stb. A könyv valószínűleg az utolsó írási szektorokban van, ahová csak 90-100 éves koromban írna egyébként a lelkem. Így nincs útban az író-olvasó rendszer számára, mintha egy külön swap partíción lenne. Ez most megint számítástechnikai hasonlat, tehát ne tessék szó szerint érteni, mert a lélek nagyon nem úgy működik, mint az elektronikai számítógépeink, de ennél jobb földi hasonlatokat nem tudok rá sajnos.
- Ez a program valahogy lát engem, tud minden rezdülésemről, gondolatomról. Ezért nem tudom, igazából hogyan aktiválom, mert nem én keresem vele a kapcsolatot, hanem ő jelentkezik. Fizikailag azért nem látom a programot magamban, az emlékeim között, mert vagy rejtett fájlként van feltűntetve az élménykeresőm számára vagy egyszerűen nem vezet oda tudatos emlék kapcsolatom. Nincs becsatolva az információs mátrixomba.
- A könyv persze nem tartalmazza ténylegesen a mindentudást, hanem csak biztosítja a hozzáférést a számomra az akashához, mint valami számítógépes terminál. Így a szoftveres tartalma valószínűleg egy vezérlő és installáló programból, egy kapcsolattartó interfészből, egy tartalomjegyzékből meg esetleg egy narrátor modulból és kereső programból állhat. Az interfész biztosítja a kommunikációs kapcsolatot az időszálas hálózaton keresztül az akashával, illetve az Isten valamelyik titkárával, aki szükség esetén tud segíteni. A tartalomjegyzék amolyan könyvjelző tároló, amiben szerepelnek mindazok a témák, amikhez hozzáférhetek, illetve amikkel eddig foglalkoztam. Szóval a könyv úgy működik, mint egy internet böngésző, csak sokkal jobb és többet tud.

- Nekem is kéne egy ilyen. Hogy lehet ilyet szerezni?

- Majd kapsz ha a feletteseid úgy látják jónak. Egyébként valószínűleg sokféle ilyen könyv létezhet, attól függően, hogy ki írta a programot és milyen célra használható. Erről nem sokat tudok, mert az eddigi munkám során nem foglalkoztam ilyen részletkérdésekkel. De a hinduknál szó van arról, hogy a tudásnak 64 könyve van. Ezek tematikusan tárgyalják az isteni tudás egyes területeit. Tehát az Isten nagy könyvekbe összeírta, összefoglalta mindazokat a dolgokat, amik fontosak ővele és a teremtéssel kapcsolatban. Ezek lexikonok és tankönyvek egyszerre, amikből a megfelelő szinten beavatottak tanulhatnak. Mármint a mennyországban, szóval a földi emberek ehhez általában nem férnek hozzá.

- Neked mégis van.

- És másoknak is, megnyugtatlak. Csak nagyon kevés öreg lélek kap rá lehetőséget, hogy innen a Földről hozzáférjen az isteni tudáshoz. Ha nem így lenne, sokkal gyorsabb lenne a társadalmi és tudományos fejlődésünk is, és persze az ebből fakadó problémák is jóval nagyobbak lennének. Arra gondolok, hogy erkölcsileg nem fejlődik együtt az emberiség a tudásával. A kőkorszaki agyunkhoz régen jó volt a kőbalta, most viszont már atombombákkal esnek egymásnak az ősemberek és ez komoly baj. Na, ezért tartják távol tőlünk az isteni tudást, hogy ne tudjuk azt is rosszra felhasználni.

- És attól nem félsz, hogy amiket eddig publikáltál meg később még fogsz, azokat is rosszra fogják felhasználni?

- Nem félek. Tudom, hogy rosszra is fel fogják használni. De tudod, ez nem ilyen egyszerű. Ha túlvéded és agyonfélted a gyereked, és sosem adsz a kezébe gyufát, nehogy megégesse a kis kezét vagy felgyújtsa a lakást, akkor egy infantilis nagy hülye lesz belőle mire megnő. Megnőtt lesz, nem felnőtt. Sajnos a felnőtté válás áldozatokkal és szenvedéssel jár. Ez benne van a pakliban. Annyi tudást adunk most, ezekben az évtizedekben az embereknek, ami elég sok ahhoz, hogy kicsit érjenek és gondolkodjanak rajta, de ahhoz pont kevés, hogy nagy disznóságokat tudjanak vele csinálni. Vagy ha mégis, hát keményen meg kelljen küzdeniük érte.
- Nem tiltjuk meg nektek, hogy rosszat csináljatok. Amelyik gyerek nem rossz, az vagy beteg vagy hülye. Persze az emberiség eléggé keverék közösség, mert rossz is, beteg is, hülye is szegény. De majd javulni fog, ahogy elhullik a férgese és lassan kikopnak a régi bűnök az emlékezetéből. Egy ekkora közösség érése mindig hosszú folyamat, amit mi csak katalizálunk. Böködjük a tudás botjával, hogy menjen már előre.

- És ehhez használjátok föl az isteni tudás könyveit, mint oktatási segédletet.

- Itt ne olyan kis könyvekre gondolj, mint amikkel az emberiség rendelkezik, hisz az emberiség összes tudása az ezrelékét sem teszi ki az Isten tudásának. Ezért vagyunk mi csak óvodások a rendszerben. Ezekben a könyvekben minden össze van foglalva például a matematikáról, fizikáról, biológiáról, anyagtechnológiáról, történelemről, lélektanról, stb. Amit csak az univerzumban élő rengeteg léleknek sikerült eddig összegyűjtenie, kitalálnia a teremtés kezdete óta. Szóval ennél korszerűbbet ne keress, mert nem létezik.

- Ezek gondolom nem olyan statikusak, mint a papírkönyvek, hanem elektronikus könyvre hasonlítanak? Tehát vannak benne képek, meg filmrészletek meg linkek?

- Igen. A könyvek tele vannak linkekkel meg kereszthivatkozásokkal egymásra és más, kiegészítő művekre, lábjegyzetekre az akashában. Amikor az ember kutakodik bennük, akkor könnyű ezek mentén átjutni egyik szakkönyvből a másikba, mert a dolgok összefüggenek. Van egy fizikai probléma például, aminek a megértéséhez ismerni kell egy csomó filozófiai, matematikai, kozmológiai meg lélektani dolgot is. Így aztán könnyű beleveszni a tudásba, mert az egész megértéséhez az egészet érteni kell és átlátni. Szóval ez igen nehéz feladat.
- Elvileg a könyvek segítségével fel lehet venni a kapcsolatot azokkal a lelkekkel is, akik az adott téma szaktekintélyei az univerzumban. Amolyan telepatikus videotelefon vonalon keresztül vagy mintha e-mailt írnék, lehet nekik üzenni ha valamit nem értek és a könyvből nem derül ki a lényeg. Vagy hibát találok a könyvben, hiányosságot, vagy egyszerűen csak beszélni szeretnék olyanokkal, akik az adott témával sokat foglalkoztak és tudnak érdemben válaszolni.
- Az időszálas hálózaton keresztül így bárki elérhető, aztán már csak az a kérdés, hogy fogadja-e a hívást. Ha régi témáról van szó, ami sok millió éves, az is lehet, hogy az illető lélek már nem is létezik, mert befejezte az önálló létezését és visszaolvadt a teremtőjébe. De még olyankor is tud válaszolni, ha a teremtője hajlandó az információs mátrixát elővenni az emlékei közül és futtatni a kedvemért. De ezek már nagyon szakmai dolgok, amikkel most nem akarok senkit fárasztani. Az a lényeg, hogy a rendszer úgy működik, mint a földi internet meg az egyetemi kutatóközpontok, csak univerzum méretben.

5. AZ AKASHA ADATAI

- És konkrétan, hogy működik ez a letöltés? Hogy néz ki? Mintha interneteznék?

- Nem teljesen. Amikor az akashából töltök le információkat, az többnyire olyan élmény, mintha spontán eszembe jutnának mindenféle érdekes gondolatok, erőlködés nélkül egy témával kapcsolatban. Egyszerűen bevillannak, mintha csak eszembe jutna a megoldás. És tényleg ez van, hogy eszembe jut az akashából a válasz. Pszichikailag úgy tűnik a számomra, mintha én találnám ki a megoldást, de nem. Ez csak annyiból igaz, hogy ezek valóban az én gondolataim, mivel én gondolom el őket. De kívülről vannak belém ültetve, elgondoltatva velem, általam. Akkor válik feltűnővé a dolog, amikor leírom és később visszaolvasom őket. Nagyon célirányosak a kapott információk. Én sokszor nem szoktam ilyen okos lenni.

- Pedig okosnak kell lenned, ha megérted ezeket a dolgokat. Másoknak nem megy ilyen könnyen, te meg láthatóan kirázod a kisujjadból a megoldásokat.

- Gyakorlat teszi a mestert. Az Eseményhorizonton sok írás elkészítésében voltam közreműködő, hozzájárultam gondolatokkal egyes ötletekhez. Mielőtt bárki azt hinné, micsoda nagy fölfedezések ezek, el kell áruljam: nem így van. A korszerűnek tűnő tudományos és paratudományos elképzelések valójában ősrégiek. Mi csak újra kibányássztuk őket az adatbankból. Előttünk már sok milliárd lélek felfedezte őket az univerzumban sok millió helyen az elmúlt sok milliárd évben.
- A nyilvánvaló és örök érvényű igazságokat folyamatosan, rengetegszer újra felfedezik a teremtésben, mivel ez a megoldás. Így folyton beleíródnak az univerzum morfogenetikai terébe, a világéterbe és az isteni köztudatba. A hülyeségek folyton változnak, de az okosság állandó. És állandóan frissül a rendszerben mindazok révén, akik éppen rajta gondolkodnak.
- Ebből az is következik, hogy valóban új, totálisan új dolgokat fölfedezni nagyon nehéz. Olyasmit, ami korábban nem volt meg a mindentudásban, tehát az Isten se tudott róla, és még soha, senki nem fedezte föl, szinte lehetetlen föltalálni. Hatalmas mázli kell hozzá, hogy valaki ilyesmire bukkanjon, akár véletlenül, akár szándékos kutatómunka eredményeként. Annak ellenére így van ez, hogy a tudományos kutatással foglalkozó lelkek egyik fontos munkája szerte az univerzumban, hogy új dolgokat fedezzenek fel. Hogy gyarapítsák az egész tudáshalmazt olyasmivel, ami még nem volt korábban.

- Te találtál már föl ilyen új dolgot?

- Persze, a vak tyúk is talál szemet. Mindössze egyszer sikerült új dolgot fölfedeznem ebben az életemben, még évekkel ezelőtt. Onnan tudtam, hogy új dolgot találtam ki, hogy a felettes létezőm azonnal fölfigyelt rám. Láttam, ahogy rám kapcsolódott és megvizsgálta az ötletet, majd mint rossz megoldást, elvetette.

- Kár. Akkor ez nem volt hasznos felfedezés.

- A rendszer számára a rossz megoldások is tudást jelentenek, hiszen ha kiderül valamiről, hogy nem jó, az is tudás, mivel ki lehet zárni a jó megoldások köréből. Az Isten épp ezért az összes tévutat is igyekszik bejárni és földeríteni. Ideje és energiája bőven van rá, meg amúgy sincs más dolga, hát mindent megteremt és kipróbál, amit csak lehetséges.

6. AZ IDŐTÜKRÖK

- Mondok egy konkrét példát arra, mire képes az akasha. Az anyagi részecskék felszínjelenségét okozó időtükrök működésén agyaltam egy időben. Erről azt kell tudni, hogy nagyon bonyolult dologról van szó és senki nem érti itt a Földön, mi ez és hogy működik. Én sem értem, pedig mindent tudok róla. Hogy ez miért van, azt mindjárt elmondom.
- Szóval ez a lényeg, mert ez teszi megfoghatóvá a barionokat. A protont és neutront, de az elektront is. Az időtükrök felszíne egy olyan speciális időellentmondás eredménye, ami csak egy szűk zónán belül működik, keletkezik, aztán gyorsan elmállik, megszűnik. Előtte-utána semmi érdekes nincs benne, de abban a tartományban totálisan visszaverő minden időforrás számára és gyakorlatilag áthatolhatatlan. Visszpattannak róla a fotinók és a többi részecskék. Ettől látszik szilárd bogyónak az anyag. De persze nem az. Az egész teljesen transzcendens és a tükrök alatt egy üres lufi van, benne időhurkokkal.

- Ez a modell nem igazán kompatibilis azokkal az elképzelésekkel, amiket a hivatalos tudomány szakértői hangoztatnak az anyaggal kapcsolatban.

- Persze, mert mi nem vagyunk tudományosak. Ez ki is van írva az Eseményhorizont nyitólapjára. A paraképességeinket használtuk az anyag szerkezetének vizsgálatához, nem építettünk részecske gyorsítót meg mérőpadot. Így gyorsabb és egyszerűbb tudáshoz jutni.
- Szóval ahhoz, hogy megértsem az időtükrök működését és használható matematikai vagy fizikai modellt tudjak rá csinálni, egy csomó olyan dolgot kellene tudnom, amit emberként nem tudok, mert meghaladja a képességeim. Tehát hiába világosodtam meg és mentem föl az Istenhez, az egyhegyűség állapotába, nem értem vele semmit. Ott tisztán értem és tudom mi ez és hogy működik, de olyan bonyolult, hogy sehogyan sem lehet lekonvertálni, lehozni ide az anyagi világba. Egyszerűen nem lehet magyarra fordítani, mert egy csomó fogalom nincs meg ebben a három dimenziós nyelvben. Megpróbáltam, többször is, de reménytelen az ügy. Mások is próbálkoztak már ilyesmivel, ezt biztosan tudom, és nekik sem sikerült. Túl nagy falat ez az emberi lényeknek, annak ellenére, hogy az alapjai egyszerűek.
- Szerintem az emberiség még sok évszázadig, ha nem évezredig nem fog eljutni a tudásban arra a szintre, hogy akár csak esélye is legyen megérteni ezt a folyamatot. Ez sok ezerszer bonyolultabb probléma, mint egy szerinó vagy fotinó működését modellezni.
- Szóval morcos voltam, mert nem boldogultam az időtükör problémával. Annak idején az időhurok működésének lemodellezésére két hét ment el az életemből, amikor reggeltől estig és estétől reggelig csak ezen az egy problémácskán agyaltam, és a végén már dühöngtem, hogy nem tudok egy ilyen egyszerű feladattal megbírkózni.

- Te szoktál dühöngeni? Ráadásul ilyesmiken? Azt hittem egy buddhát nem lehet kiborítani!

- Dehogynem, csak kitartóan kell próbálkozni. A kutatómunka az egy nehéz küzdelem. Aki nem csinálta még, el sem tudja képzelni, micsoda erőfeszítés van minden kis eredmény mögött. Ti csak elolvassátok a publikációkat, meg meghallgatjátok az előadásokat, és azt hiszitek, milyen egyszerű és gyerekjáték az egész. Hát nem az. Egy festményt is könnyű megbámulni és rajongani érte, meg kritizálni, de próbálj meg mázolni egy Botticelli képet, majd meglátod mekkora meló.
- Végül arra gondoltam elkeseredésemben, hogy nem lesz belőlem a szakmám mestere, amíg ezt a problémát meg nem értem. Erre kábé 3-4 másodperccel később egy hatalmas, vakító villanással megjelent előttem a megoldás. Erre mondják azt, hogy villámcsapásszerű megvilágosodás, meg szikrázik az elme, mert tényleg az volt. Az Isten vette a gondolatom és úgy döntött, hogy megtréfál kicsit. Az akashából átküldte vizuális élményként az időtükrök működésének teljes leírását, megjelenítve a lelkem számára az egészet.

- Hűha! Jó vicc lehetett, hogy megmutatta a megoldást.

- Ezt úgy képzeld el, hogy fényes nappal állok a szoba közepén, mert épp sétálgattam, hogy ne csak az agyam tornáztassam. És a lelki látásom előtt hirtelen aranysárga fényben úszva, félkörben megjelentek az időtükrök működését magyarázó térbeli ábrák. A matematikai és fizikai modellek, a hozzájuk csatolt fogalmakkal, kiegészítésekkel, leírásokkal, mindennel. Jó nagy anyag volt, meg lehetne vele tölteni egy könyvet. Mintha egyszerre látnám egy könyv összes oldalát, ráadásul ez négy dimenziós látvány volt és mozgófilm is.
- Az egész felvillanás alig egy másodpercig tartott, aztán szépen elhalványult és kialudt a képe, ahogy lecsengett a hullámtér a lelkemben. Én meg, mint az őrült ordítok a meglepetéstől, és kapkodom a fejem, próbálva minél több részletet kivenni az anyagból és a fotografikus memóriámba betölteni, hogy megmaradjon és később tudjak rá emlékezni és átgondolhassam az egészet.
- De persze hiába erőlködtem, mert ez az a megoldás volt, amit odafönt amúgyis tudok és értek, idelent viszont nem. Szóval itt van bennem a nagy megoldás, de semmit sem tudok vele kezdeni. Nesze semmi, fogd meg jól. Kábé olyan a helyzet, mint Leonardónak a tengeralattjáró meg a búvárszivattyú. Meg lehet csinálni, persze, csak várni kell vele még néhány évszázadot, amíg odáig jut a világ, hogy legyen hozzá technika és egyáltalán, megjelenjen az emberekben az igény az effajta nyalánkságokra.
- Szóval így működik az akasha, amikor rendes hozzáférése van az embernek. Az univerzumban közismertnek számító tudományos tényeket nem fölfedezni nehéz, mert azok ott vannak, könnyen elérhető formában a mindentudásban. Hanem lefordítani az aktuális közeg nyelvére és fogalomrendszerére, amibe éppen reinkarnálódtam, azzal kell megszenvedni.
- Sok száz szakszellemnek kell még leszületnie ide ahhoz, hogy hatalmas munkával legalább egy tisztességesen kicsiny részét lekonvertálhassák az isteni tudásnak. Senki ne higgye azt, hogy az emberiség már hű, de milyen okos, és mennyit tudunk a világról csak azért, mert az elmúlt 400 évben megszaladt velünk a ló. Még mindig csak az elején vagyunk a munkának, épp csak elhagytuk a startvonalat. A célállomást meg csak a magamfajta öreg szakik látják, akik már végigcsináltak néhány ilyen megvilágosodási menetet, különböző bolygókon.

7. EGY KÉRDÉS A NAGY ANYÁHOZ

- Kezdjük a mai beszélgetésünket azzal a kérdéssel az Istenhez, amit említettél! Azt elmondanád újra?

- Persze. Nem titok. A minden létezőben az intelligencia csúcsa az az okforrás, akit Nagy Anya néven ismerünk. Tudom, hogy ezzel csalódást okozok a férfi Isten hívőinek, akik a Nagy Atyát vagy más néven az Öregisten Időt imádják, de a rendszer belső szerkezete miatt nem Ő a csúcsfej. Bár Ő is egy csúcsfej, de hát ugye mindig van az elsők közt egy legelső. A férfiak persze szeretik magukat a teremtés koronáinak képzelni, de itt most valami egészen másról van szó.
- Az egész teremtésből az információ a Nagy Anyánál gyűlik össze. A rendszer aszimmetrikus, ezért az információ eloszlása is egyenetlen benne. Logikus, hogy vannak benne csomópontok, ahol összegyűlik és hiánypontok, ahol mindig kevés van belőle. Másként megfogalmazva vannak akik jól értesültek és vannak akik mindent utoljára tudnak meg. Ez az emberek szintjén is így van. Belőlem is valamiért egy ilyen csomópont lett ebben az életemben. Más életeimben nem voltam ilyen csomópont és legközelebb sem leszek az, csak most. Mondjuk úgy, hogy a munkám mellékhatása, hogy ott kell lennem a dolgok sűrűjében. Ennek pont annyi előnye van, mint amennyi hátránya.
- A Nagy Anya azon a helyen van a teremtésben, ahová fizikai szükségszerűségből gyorsan összegyűlik minden tudás, ezért ő a legokosabb a létezésben. Ezért ha valami igazán húzós probléma vagy kérdés merül föl, akkor tőle érdemes kérdezni. A közönséges teremtmények persze gyakorlatilag soha nem állhatnak szóba vele, hogy ne zaklassák állandóan a trilliárdnyi kérdésükkel. Erre ott van a fenntartási rendszer meg a titkárság.
- Viszont a fenntartóknak, a lokális térszeránoknak a Nagy Anya hozzáférést biztosít. Ezt úgy kell érteni, hogy igazán fontos ügyekben fordulhatnak hozzá és kérdezhetnek az időszál rendszeren keresztül. De ilyesmi nagyon ritkán fordul elő. Olyan ez, mint a piros telefon a nagyfőnökhöz, amit csak vész esetén szabad használni. Viszont mivel az ilyen istenségekből is több trilliárd van a rengeteg univerzumban, ezért így is van elég dolga a Nagy Anyának. Gondolj bele, ha minden térszerán csak ezer évente egyszer kérdez egy dolgot tőle, és a kommunikáció alig pár másodpercig tart, akkor is állandóan, szünet nélkül csörög a telefon odafent.

- Ezt nem tudom elképzelni. Valahogy a számomra az Isten nem egy telefonközpont, amin minden beszélgetés átmegy. Bár ha megnézzük az Életfa szerkezetével kapcsolatos kutatási anyagokat, akkor tényleg eljut hozzá minden rezdülés.

- Pontosan. Szóval évekkel ezelőtt egyszer a Napisten valamiért úgy döntött, hogy megadja nekem a lehetőséget, hogy feltegyek egy kérdést a Nagy Anyának. Talán mert úgy találta, hogy jó ötleteim vannak vagy ez valamiféle kitüntetés, megtiszteltetés a rendszerben, ami csak keveseknek adatik meg. Egyetlen egy kérdés erejéig átengedte a vonalat nekem, hogy valami igazán fontosat kérdezzek a legfőbb intelligenciától. Ez egyben teszt is volt, hogy lássuk, mennyi ész szorult belém? Mert a kérdés sokat elárul a kérdezőről. Okos lélek okosat kérdez, hülye lélek hülyeséget.

- Én inkább úgy mondanám, hogy okos ember hülyéskedik, hülye ember okoskodik.

- Én nem akartam hülyéskedni. Ahhoz ez a lehetőség túl fontos volt, úgyhogy inkább okoskodtam. Hülyének lenni nem szégyen, csak kellemetlen. De majd kinövöm. Szóval akkoriban épp nyakig voltam az időfizika alapjainak kutatásában, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy valami olyat kell kérdeznem, ami nagyon fontos a teremtés működésének megértéséhez és nagyon nem tudunk róla semmit. Tehát aminek a megválaszolásával nagyot léphetünk előre. Ezért azt kérdeztem a Nagy Anyától, hogy az általunk ismert tíz okforráson kívül vannak-e még továbbiak is a minden létező határán túl, valahol a végtelenben?

- Bennem soha fel sem merült volna ilyen kérdés. Akkor tényleg okoskodtál.

- Ez azért fontos kérdés, mert a teremtés hosszú távú fennmaradásához és evolúciójához szükség van az okforrásokra. A jelenlegi rendszert alkotó 10 forrás csak kezdeményezte a teremtést, majd az őskáosz hullámterében szétrohantak és szaladnak most is, kifelé a végtelenbe. Némelyikük már kint van az összes vizekből és ott már tehetetlen. Nem képes teremteni, meg semmit sem tud csinálni azon kívül, hogy létezik és kiárasztja az időhullámait. Ha túl messzire távolodnak a teremtési zónától, az végül megszűnik, és vele együtt a teremtésnek is vége. A másolati forrásrendszerek nem tudnak tovább megmaradni a kedvezőtlen hullámtérben és lebomlanak.
- Ha viszont vannak még okforrások, vagyis nem limitálja semmi a mennyiségüket, csak a továbbiak nagyon messze vannak és ezért még nem tudtak velünk kapcsolatba lépni, akkor van esélyünk. Vagy a fennmaradásra évtrilliárdokon keresztül vagy arra, hogy miután ez a teremtés megszűnt, máshol, később újabb teremtések keletkezhetnek majd.
- A Nagy Anyának elvileg észlelnie kell, ha bármilyen irányból további okforrások hullámai érkeznek felé a végtelenből. Ha bármelyik pontja a jelenleg ismert teremtésnek kölcsönhatásba kerül egy külső rendszerrel, akkor arról Ő biztosan tudni fog. Ezért kellett tőle megkérdeznem a dolgot.

- És mi volt a válasza?

- Azt mondta, szó szerint: "Jönnek még befelé időhullámok". Tehát vannak még odakint a távolban más okforrások, irdatlan messzeségben, akikkel később a mieink kapcsolatba léphetnek majd, elképzelhetetlenül hosszú idő múlva. Nekik az idő nem számít, mivel ők teremtik azt. Ez az előnye az öröklétnek, hogy pár trillió év csak egy röpke pillanat.
- Valószínűleg többet nem lesz lehetőségem kérdezni, ebben az életemben legalábbis, de nem is baj. Másoknak is meg kell adni a lehetőséget, hogy szóba állhassanak a Nagy Anyával. Időnk végül is van, csak a fizikai testjeink múlnak el, a lelkünk jóval tovább húzza. Gondolkodhatunk még a megoldásokon épp eleget.

8. AZ IDŐSZÁL ÁTFŰZŐ GÉP

- Elmondanád azt az élményedet, amikor annyira megijesztett az Isten? Tudod...!

- Igen. Mondom. Évekkel ezelőtt történt egy hétköznap délutánon, hogy épp meditáltam az ágyamon fekve, amikor azt látom a lelkemmel, hogy megjelenik egy fehér galamb a szobában. A szemem csukva volt, így biztos voltam benne, hogy ez vagy egy vetített kép vagy tényleg bejött a szobába valami asztrálgalamb.
- A galamb egyenesen odarepült hozzám és leszállt a combomra. Aztán kisvártatva eltűnt, mintha megszűnt volna létezni. A következő pillanatban bejött a szobába valami nagy és idegen jelenlét, ami mintha a madár nyomában járt volna. Semmihez sem tudom hasonlítani, mert nincsenek rá fogalmaim. Sose láttam még ilyet. Még azt sem tudtam megállapítani róla, hogy intelligens-e vagy valami robot? Nem anyagból volt, és valamiért nem is láttam semmit, mégis tudtam, hogy ott van. Minden további nélkül fölém telepedett és elkezdett valamit csinálni a testemmel.
- Ez elég kellemetlen volt, pontosabban fájdalmas, mintha az aurámban matatna és asztrális operációt végezne rajtam. Teljesen lenyomott az ágyra, mozdulni sem tudtam és igencsak félelmetes élmény volt, úgyhogy berezeltem és segítségért kiáltottam az őrangyalom után. Ennél többet nem tehettem, de persze semmi sem történt. Az a valami egy szó nélkül dolgozott rajtam. Én halálra voltam rémülve, hogy most mi lesz, aztán úgy 20-30 másodperccel később befejezte a működést. Felemelkedett rólam és minden további nélkül eltűnt, tovább ment valamerre.
- A fájdalom rögtön eltűnt a testemből, újra tudtam mozogni és látszólag minden rendben volt. Csak épp idegileg voltam kibukva a történtektől. Láttam én már korábban mindenféle túlvilági szörnyet meg furcsaságot, a szemem sem rebbent démonoktól, elementáloktól, istenektől és ördögöktől, de ez azért elég rázós volt. A védőpajzsaim, paravédelmi rendszereim mintha nem is lettek volna, simán átjött rajtuk ez a dolog.
- Úgyhogy az volt az első dolgom, hogy utána néztem az akashában, hogy mi volt ez? Az evangéliumokban szerepel egy hasonló dolog, amikor Jézust galamb képében megszállja a szentlélek. Ezt festményeken szokták ábrázolni, fehér galambként, amint ott lebeg Jézus feje fölött. Szóval nem voltam túl boldog, mert az jutott eszembe, hogy ő is hogy pórul járt később, amikor keresztre feszítették. Nagyon nem szeretnék úgy járni, szóval egy picit sem szentültem meg a szentlélek látogatásától.

- Az a szentlelkes dolog nem a Jézus színe változásával kapcsolatos?

- De. Azt nem tudom, hogy elváltozott-e közben a színem, mert az esetnek nem volt szemtanúja, egyedül voltam otthon. Meg fényt sem láttam, és semmit sem hallottam, szóval ez a jelenség meg se mukkant.
- Azt találtam a mindentudásban, hogy egy időszál átfűző gép ment végig rajtam. Ezt a fenntartási rendszer használja, többnyire csak speciális esetekben. Az a dolga, hogy újrafűzze, átélezze az ember belső és külső időszálait. A belső időszálak azok, amik a lelket kötik össze az általa teremtett, bimbózott részecskékkel, atomokkal. A külső időszálak meg azok, amik kifelé vezetnek a külvilágba. Fogalmam sincs hogy működnek, bár elképzeléseim azért bőven vannak róla. Egyszer majd publikálni is fogom az Eseményhorizonton az időszálakkal kapcsolatos kutatási eredményeimet, de most nem részletezem ezt.
- Szóval amikor a Napisten valamiért úgy látja, hogy szükség van ilyen beavatkozásra, akkor a kijelölt személyhez odaküldi a galambját. Ez szerintem egy célravezető rendszer lehet, amit valahogy kivetít. Lehet, hogy gépezet, de az is lehet, hogy csak egy kép, mint a lézerceruza fénye. Megjelöli a célpontot az átfűző gép számára, ami szintén egy mágikus gépezet. Az meg odamegy és elvégzi a programja szerint meghatározott műveleteket.
- Tulajdonképpen karbantartást végez, hisz az újrafűzés során megváltoztatja az egyes atomok természetes időcsúszását, mintegy összeszinkronizálja azokat. Vagy épp fordítva, nem tudom. Attól függ, mire van programozva. Az is lehet, hogy speciális szálakat fűz hozzá a lélekhez vagy a testéhez. Amolyan egészségi és informatikai feljavítást végez. Lehet, hogy egyes speciális beavatásokhoz vagy munkakörök betöltéséhez van ilyesmire szükség, ezen nem gondolkoztam.
- A lényeg az, hogy enyhén berágtam az Istenre, amiért szó nélkül rám uszította a gépezetét. Hiába isteni technológia, tényleg nagyon korszerű csúcstechnika, akkor is fájt és igen pocsék élmény volt, mert az átfűzés során megváltoznak a sejteket alkotó atomok gerjesztettségi szintjei és ez mindenféle bolond érzéseket kelt belül, az idegpályákon. Befolyásolja az ingerületátvitelt, mintha idegelnének. És nem adott a gép fájdalomcsillapítót.

- Biztos a járóbeteg rendelésen, ha házhoz jön a doktorgép, nem része az ellátásnak a fájdalomcsillapítás.

- Jó vicc. Majd meglátjuk, mit fogsz szólni, ha veled művelnek egyszer ilyet. Szóval nem azért lettem pipa, mert ezt művelték velem, hanem mert nem szóltak. Magyarul kutyába sem vettek. Mintha csak egy buta állat lennék, ami úgysem érti meg, miről van szó és ezért jobb, ha nem is tudja mit művel vele a gazdája. De hát nem így van, mert másodpercek alatt felfogtam, miről van szó.
- Te sem örülnél neki, ha az utcán elkapna egy orvos, hogy szó nélkül ott helyben megoperáljon. Még akkor sem, ha épp egy rákos daganatot lop ki belőled és megmenti az életed. Rendben van, hogy segít, meg fontos, meg nem lesz semmi baj, de legalább tájékoztatott volna. De senki nem szólt egy mukkot sem. Se az őrangyalom, se a szellemi vezetőm, se a galamb, se a gépezet. Ugye, néma Istennek teremtménye sem érti a szavát.

- A szokásos szűkszavúság a vezetőség részéről. Ők csak teszik a dolgukat, mi meg gondoljunk amit akarunk.

- Ez szerintem komoly hibája a fenntartási rendszernek. Nem került volna nagy erőfeszítésbe írni egy tájékoztató programmodult a géphez, ami a folyamat kezdetekor lefut és áttölt néhány közvetlen gondolatot a páciensbe. Mondjuk kedvesen szól, hogy figyelj, ez most az Isten akaratából történik, kicsit fájni fog, de nyugi, jó lesz utána és hamar vége. Maradj nyugton, nem tart sokáig. Csak ennyit, nem kell túlmagyarázni meg agyon effektezni szemléltető ábrákkal és más nyalánkságokkal. Mert gondolatból ért a lélek.
- Az ilyen élmények után el szoktam gondolkodni azon, hogy mi lehet az olyan leírások mögött, amikor holmi megszállottságról meg gonosz támadásról, az ördög zaklatásáról beszélnek egyesek. Biztos vannak esetek, amikor tényleg az történik, máskor meg talán a fenntartási rendszer gépei működnek és végzik a teremtményeken ezeket a karbantartási munkákat a háttérben. Az emberek meg általában nem értik miről van szó. Így születnek aztán a mindenféle mondák, téveszmék meg babonák. Talán nem ártana végre tiszta vizet önteni a pohárba. Ha az istenek gyerekként bánnak a teremtményeikkel, akkor azok úgy is fognak viselkedni.

9. A SZABAD AKARAT

- Az ilyen erőszakos beavatkozások fölvetik a nagy kérdést, hogy tulajdonképpen mi van a szabad akaratunkkal, amit elvileg az Isten adott nekünk, ha pont Ő az, aki nyugodtan felülvezérel bennünket és ránk erőszakolja a dolgait? Erről mit tudsz mondani?

- Az egyén szabad akarata addig terjed, amíg érvényt tud neki szerezni. Mások szabad akarata ugyanis, ha erősebbek nála, keresztbe tehet neki és eltérítheti a szándékától. Erre milliárdnyi példát láthatunk magunk körül. Mivel a teremtés felépítése egy fraktális hierarchiát követ, a felsőbb létezők bármikor kedvük szerint beleavatkozhatnak az alárendelt teremtményeik életébe. Tehát valójában senkinek nincs szabad akarata, hanem csak korlátozott akarata. A ketrecen belül úgy szaladgál, ahogy akar, de azt nem hagyhatja el, mert a tulajdonos elkapja és visszaviszi.
- Pont ezért akar a Sátán lelkeket vásárolni magának, hogy saját hierarchiát építhessen és konkurrálhasson az Istennel. Mert azt meg lehet csinálni, hogy egy lelket átfűznek a Lélekfa egyik ágáról egy másikra. Mint amikor külföldre költözöl és állampolgárságot váltassz. Meg nevet, iratokat, lakcímet, mindent.

- De ehhez az kell, hogy magadtól menj át máshová. Hogy úgymond eladd a lelked egy másik felső vezetőnek.

- Igen, de minden felső vezető fölött ugyanaz az egy legfőbb Isten a csúcsfej, szóval inkább olyan ez, mint a cégen belül átmenni egy másik ügyosztályra. Általában önként mennek át a lelkek, de van olyan is, hogy erőszakkal zsuppolják át, hogy megszabaduljanak tőle vagy egyszerűen elrabolják. Előfordul, hogy egyes istenségek lelkeket rabolnak maguknak, mert azt remélik, hogy az információ tartalmukat hasznosíthatják. Lopnak maguknak egy rabszolgát, hogy onnantól nekik dolgozzon. De ezek elég ritka dolgok, úgyhogy ezt most nem részletezném. Sok olyan disznóság folyik az univerzumban, amiről az emberiségnek most még nem kell tudnia. Majd később elmondjuk, ha itt az ideje.
- Szóval még egészen fiatal voltam, mikor a felettes létezőm megmutatta, hogy is mennek a dolgok a világban. Volt egy jó ötletem, amit nagy lelkesen szerettem volna leírni. Már ott ültem a papírlap előtt, kezemben a tollal, de hirtelen megbénultam. Mozdulni sem tudtam, hogy akár egy pontot tegyek a lapra. Máskülönben minden rendben volt, tehát csak azt akadályozta meg, hogy írni tudjak. Akárhogy erőlködtem, legnagyobb meglepetésemre nem ment a dolog. Ezen a módon jelezte, hogy még nincs itt az ideje annak, hogy írjak. Várjak türelemmel.
- Ez a fajta kényszerítés, nyers erőszak nem csak a test megbénítására terjedhet ki, hanem a lélekben futó személyiség program működése is megakasztható. Tudatbénításnak lehetne a leginkább nevezni. Tehát beleszólhatnak abba, hogy milyen programok fussanak a lélekben és hogyan. Beleírhatnak rossz vagy jó programokat, kijavíthatnak benne hibákat, eltüntethetnek belőle dolgokat vagy beletehetnek olyasmit, aminek semmi keresnivalója ott.

- Ettől engem kiver a frász.

- Nem olyan vészes. Az emberek túl nagyra tartják a szabad akaratukat meg az egójukat. De az az igazság, hogy mi teremtmények gyakorlatilag totálisan kiszolgáltatottak vagyunk az isteneinknek. És ráadásul többnyire nem is tudunk erről, mert szerencsére vagy sajnos csak ritkán élnek a hatalmukkal. Többnyire hagyják, had fussanak a báránykák ahogy akarnak, ők csak a csordára figyelnek oda. Az egyén általában nem tud olyasmit csinálni, amivel megzavarná a rendszer globális működését és felborítaná az isteni tervet, a karmikus egyensúlyt.
- Ebben a kijelentésben az is benne van, hogy minden amit megtehetnek az emberek, az valamilyen formában a terv része, legyen jó vagy rossz cselekedet. Az egész túl bonyolult ahhoz, hogy átlássuk, így aztán esélyünk sincs beavatkozni a dolgokba. Mi csak elszenvedjük az életünket, terv szerint, de nem alakítjuk és pláne nem irányítjuk. Sajnálom, hogy ki kell ábrándítanom a túlfűtött éntudattól duzzadó lelkeket, de ez a helyzet.
- Akik tehát ilyen szinten beleszólhatnak az események menetébe, azok a karma urai. A sajátjuké és a másoké is, mert nem csak elszenvedik az eseményeket és reagálnak rájuk, hanem irányítják és létrehozzák őket. Olyannak teremtik meg a valóságot, amilyennek akarják.

10. LÁTNIVALÓ DOLGOK

- A lélekkel való látás élményéről szeretném ha mesélnél.

- A lélekkel való közvetlen látás érdekes módon nem nagyon izgatja az embereket. Mindenki csak az előző életeire kíváncsi, meg arra, hogy mi történik a teste halála után, és nagyjából ennyivel ki is merül az érdeklődése az ezoterikus tudás iránt. Azért én elmondanék néhány apróságot, ha már lehetőségem van rá, hogy mi mindenre jó a lelki látás, ha profin használja az ember.
- Egyszer testen kívül voltam, az asztráltérben és a városunk utcáin bolyongtam. Röpködtem pontosabban, ahogy szokás. És kíváncsiságképpen bekapcsoltam a lelki látásomat, teljes egészében. Normál körülmények között nem használjuk ezt az érzékelési formát, mert nagyon rá vagyunk szoktatva a testi érzékszervek szűk és szegényes jelzéseire. De én nem szoktam megelégedni a hagyományos megoldásokkal, főleg ha van jobb is. Egyszóval elkezdtem a gravitációs hullámok segítségével látni magam körül a világot.
- Nagyon szép volt. Elmondani is alig lehet az élményt. Minden egyforma aranysárga fényben világít. Nincsenek színek, sem árnyalatok vagy árnyékok. Inkább azt mondanám, hogy a különböző gravitációs spektrumot produkáló anyagoknak eltérő az érzete. Másmilyen aranysárgának látszanak vagy hogy mondjam. Erre sincs szó a nyelvünkben.
- Minden dolog teljesen átlátszó, vagyis nagyon messzire ellátni minden irányban, keresztül a dolgokon. Álltam az utcán, és láttam magam alatt az aszfaltutat, a talajt, egész mélyen a kőzeteket lefelé. Oldalirányban átláttam egy nagy épületen, egy áruházon. Simán keresztül néztem a téglafalain. Láttam belül az árúval megrakott polcokat. Átláttam a konzerveken és üvegeken is, meg a túlsó falon, és láttam az utca túloldalát, meg a következő házat utána. Ugyanígy átláttam az embereken is, akik vagy asztráltestben kóvályogtak a szabadban vagy a fizikai testükben mászkáltak, mit sem sejtve arról, hogy belelátok a testükbe.
- Láttam már röntgen televíziót kórházban, de az fekete-fehér volt és gyenge felbontású. A gravitációs látás sokkal jobb és élesebb, szebb képet ad mindenről. A levegő molekuláit is láttam körülöttem, mert azok is világítottak. Vákuumot nem láttam sehol, de ha lett volna a közelben például egy termosz palack, abba belenézve valószínűleg fényhiányt láttam volna a légritka térben a két fala között.

- Ez négy dimenziós látás volt vagy három dimenziós?

- Olyan amilyennek akarom. 3D-s is lehet meg 4D-s is. A kép felbontása annyira jó, hogy száz méterről még el tudtam olvasni egy újságot vagy az autók rendszámát. Szóval ehhez képest a fizikai szememmel való optikai látás meglehetősen szegényes élmény. És nagyon pontosan tudtam fókuszálni, tetszőlegesen beállítani azt, hogy a rengeteg dolog közül éppen mire kívánok koncentrálni. Nem zavart egy picit sem, hogy mennyire információdús a környezet és egy csomó fölösleges dolgot is látok, amire nincs szükségem. Nem vonta el a figyelmemet az a tény, hogy láttam a tárgyak belsejét, az atomi összetételüket, szerkezetüket. A tudatom pontosan képes volt rá, hogy értelmezze a látványt és kezelje a helyzetet. Szóval a lélek jóval többre képes, mint azt a testben élők naivul képzelik.
- Elvileg még egy elemi részecskét vagy egyetlen energiakvantumot is meg lehetne látni ezen a módon, ha képes ráfókuszálni az ember. Kis gyakorlással simán meg lehet tanulni felismerni a különféle atomokat, molekulákat a rezgésképük, fényük alapján, tehát összetétel vizsgálatra is hasznos lenne ez a képesség. Ilyen gravitációs szkennert, érzékelő műszert már régóta fejlesztenek itt Hunniában, meg más országokban is a mérnökök, amivel ez utánozható lenne, de egyelőre nem tudok róla, hogy bárkinek sikerült volna rendesen megcsinálni a gravizort. A megvalósítás műszaki nehézségeiről azt hiszem korábban már volt szó az Eseményhorizonton, meg később is lesz még erről anyagunk.

11. VILÁGI ELLENÁLLÁS

- Érdekes, hogy vannak ezek a parajelenségek, és mennyire elutasító meg szkeptikus, meg közönyös az emberiség velük szemben. Rendre kiöntik a gyereket a fürdővízzel együtt, ahelyett, hogy ezer kézzel kapnának utána. Neked mi a véleményed az emberiségnek erről a fajta viselkedéséről?

- Az általunk ismert világ tele van olyan belső ellenállásokkal, a mozgásunkat akadályozó falakkal, amik szó szerint vagy képletesen a változások ellen vannak. Bármit szeretnénk tenni, ezek gondosan lefékezik az erőhatásokat, különféle beavatkozásokat. Disszipálják és lerontják őket és így nagyon nehéz bármi javulást előidézni a rendszerben, akár jó, akár rossz irányba próbálkozunk.
- Az emberiség igazából, a lelki lényegét tekintve nem fejlődött semmit az elmúlt 6000 évben, mióta legutóljára beköltözött a Földre. A legutóbbi nagy telepes hullámban, még az utolsó vízözön előtt. Csak a díszletek változtak, a felszínes külsőségek. A tárgyaink amiket előállítunk és az államalakulatok, amik keretein belül játszadozunk, de az ember alapvető természete nem. Az, hogy milyenek vagyunk, mereven rögzült egy nem túl kellemes formában. Erre mondják azt az indián sámánok, hogy az emberek gyűjtőpontja rögzült egy adott helyzetben és ez szabja meg a világ látásának módját, valamint a gondolkodásunkat. Ezt a helyzetet hívjuk racionalitásnak.
- Ennek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. A személyiségünket meghatározó logika, önzés, gondatlanság, tudatlanság, maradiság és földhözragadtság, de a korlátoltság és kételkedés is ide tartozik. Lehet azt mondani, hogy ezek csak az emberi szellemnek egy részét teszik ki, és az ember ennél azért jóval bonyolultabb és színesebb lény, de az az igazság, hogy alapvetően minden színesség csak púder. Álca, civilizációs máz és önreklám, amivel eltakarjuk egymás és önmagunk elől a lényeget. Egy látó előtt ezek a dolgok mind tisztán láthatók. Üvöltenek, mint a sakál.

- Miért? Te milyennek látod az embereket a púderjük alatt?

- Amilyenek valójában. És nem sok hízelgőt tudok rátok mondani. Amikor megyek az utcán, a közelemben elhaladó emberek aurájával érintkezésbe lép az enyém. És átszűrődik az, hogy milyen érzések és gondolatok kavarognak az emberekben. Akkor is, ha nem figyelek rá, spontán átjön sok minden és perturbálja a rendszeremet. Látom, hogy mennyien szomorúak, boldogtalanok, depressziósak, unottak, útálkozók, gyűlölködők, haragvók. Tombolnak bennük az indulatok meg az elkeseredés a legkülönfélébb dolgok miatt. Nagyon ritkán látok boldog, felszabadult embert vagy pláne olyat, aki szerelmes vagy valami magasztos érzés uralná. Persze lehet, hogy ez csak az utca miatt van. Nem lehet megítélni az embereket az alapján, amit az utcán kimutatnak. Ahhoz együtt kell élni velük és egész nap látni a reakcióikat. De mindenesetre a trendekről sokat elárul, hogy főleg a fiatalok szoktak boldogok és felszabadultak lenni. Akik még nem tudnak eleget a világról.
- Minél öregebb valaki, annál több a gondja, baja, amik megkeserítik a mindennapjait. Ezek halmozódnak, akkumulálódnak és végül elkerülhetetlenül kitörnek, sokszor teljesen rossz helyen és időben próbálva levezetődni, erőszakos módon. De mivel mindenki törekszik elkerülni a konfliktusokat, mert civilizációs ártalom nálunk, hogy kerüljük a nyílt agressziót, ezért az árnyékba süllyednek a problémák. A tévében őrülten erőszakos filmek mennek és a hírek is erre vannak kihegyezve, miközben az életünkben nincs megfelelő helye az erőszaknak. Úgy értem, őszintén és nyíltan nem tudunk szembenézni vele, foglalkozni vele és levezetni valahogy. A hozzáállásunk teljesen álságos és katasztrófális.

- Erről beszél a könyveiben több helyen a Rüdiger Dahlke is, a német pszichológus, aki a lelki betegségek testi manifesztációinak elemzésével szerzett magának hírnevet.

- Igen. Az látható, hogy sokan alig várják, hogy gyűlölhessenek. Ott van bennük a késztetés a sorozatosan elszenvedett veszteségek, megaláztatások, kudarcok miatt, hogy bosszút álljanak, így csak arra várnak, hogy mikor köthetnek bele valakibe. Nagyon szépen látszik az aurájukon az efféle nyomorodottság. Ez az információs mátrixuk deformációja, amit szeretnének kirúgni, trimmelni valahogy. A labda is arra törekszik, hogy gömbölyű legyen, nem lapos. Feltéve, hogy van benne levegő, ami tartást ad neki. Az embernek a tartását és identitástudatát rombolja a legjobban az efféle elnyomott indulat. Szépen leeresztenek tőle, feladják a korábbi elveiket, erkölcsi tartásukat.
- Minél jobban szétesik a társadalom egyénekre, tehát minél jobban elszigetelik magukat az emberek egymástól, hogy senkihez ne kerüljenek közel, veszélyes közelségbe, annál nehezebbé válik kiadni ezeket a konfliktusokat. Így a harc teljesen sunyivá és alattomossá vált mostanra. Mert bármit csinálunk, teljesen nem tudjuk elszigetelni magunkat a többiektől, valami kis érintkezési zóna mindig marad és akkor oda koncentrálódik az ellentét. Az akadályok is ott jelentkeznek, amik az efféle pusztító őszinteséget lefolytják.

- Igen, de gondolj arra, hogy nem lehetünk egymással szemben mindig őszinték. Nem mondhatjuk meg folyton az igazat, a magunk igazát a másiknak, mert abból még nagyobb baj lenne. Aki folyton igazat mond, az gyorsan elviselhetetlenné válik a környezete számára, mert szisztematikusan lebontja a kollektív társadalmi hazugságokat, amik alapján a rendszerünk felépül.

- Igen. Pontosan. Te most azt mondod, hogy muszáj hazudni, a kisebb rossz érdekében. A miniszterelnök hazudik, a nép elfogadja. Aztán igazat mond, kiderül a helyzet és botrány van belőle, meg tüntetés és erőszak. Olyan ez, mint mikor a lappangó kór kitör a szervezetben és nyílt gyulladássá válik, ami képes leteríteni az egész embert. Te mit választanál? A rejtett rothadást az üszkösödésig vagy a nyílt harcot, szemtől szemben?

- A háború rossz dolog. Sok pusztítás, szenvedés, ártatlanok halnak meg, és a végén mindenki vesztesnek érzi magát, még a győztesek is.

- Nagyon emberi a megközelítésed, azért mondod ezt. Már mondtam, hogy nincsenek ártatlanok. A békében is állandóan pusztítunk, mert ugyanúgy meghalnak az emberek és ugyanúgy lebontjuk a régi házakat az újak miatt. És békében is folyton veszítünk, valahányszor tűrni vagyunk kénytelenek a nehézségeket és megalázkodunk az erősebbek előtt, mert muszáj.
- Egy háborús zónában ellenben viszonylag tiszta a helyzet. Lehet tudni, hogy ki az ellenség és mire kell vigyázni. Mert ott az agresszió nyíltan jelentkezik. A béke szerintem sokkal rosszabb. Mert nincsenek frontok, világos jelzések, hogy ki az ellenség és ki nem. Olyan a helyzet, mint a gerillaháborúban vagy a terroristákkal. Bárhol, bármikor, bárki ellened fordulhat bármilyen okból és a legalattomosabb módon tesznek neked keresztbe, és a végén maximum vigyoroghatsz a gonoszságukon.
- És az a legrosszabb az egészben, hogy sok ember annyira elfolytja a saját tudatosságát, hogy fogalma sincs arról, mit csinál. Tehát nyilvánvaló gonoszságot cselekszenek belső indíttatásból, és utána azt hiszik, hogy jót tettek. És felháborodottan tiltakoznak, ha próbálod megmutatni nekik, hogy nézd milyen gonosz és szemétláda vagy. Nem látnak, mert nem akarnak és nem tudnak, mert nem akarnak.

- Ez igaz. Ilyennel én is sokszor találkoztam és utálom is miatta a világot. Na, ez pont egy olyan téma, amivel senki nem szeret foglalkozni, mert ha mélyre ásunk, csak mocsár és ocsmányság van odalent. Ezek a dolgok szerintem az ember civilizálódásának árnyékos részei, a mellékhatásai annak, hogy értelmes lények vagyunk. Amíg vadak voltunk, könnyű volt visszaütni meg megölni a másikat, most meg sunyi módszerekkel kell harcolni. Ideológiával, álnoksággal, folyton cselezve, púderezve a képünket.

- A civilizáció ára az agresszió elfolytása. Sokszor egy ilyen helyzet áldozataként még csak vissza sem lehet lőni, mert többet veszítenél, mint amennyit nyersz a megtorlással. A rendszerbe beépített különféle akadályok lehetetlenné teszik, hogy visszaüss azoknak, akik kitolnak veled és megkeserítik az életedet. Ha mégis megpróbálod, akkor ezerszeres erővel vágódik vissza az egész, vagyis a társadalom megtorolja a tiltakozást. És ez baj.
- Folyamatosan megaláznak és lenyeletik veled a békát, mondván, hogy ez szükséges és fontos és muszáj. Hogy ez a dolgok rendje, mert te csak alárendelt vagy, buta rabszolga, akivel bármit meg lehet csinálni, mert nem tudsz hatékonyan visszavágni. Persze visszavágsz, ha elég ügyes vagy, mert eltanulod a módszereket és te is ugyanolyan sunyi leszel. Örök probléma, hogy a gonoszságok ellen való harc csak gonosz módszerek bevetésével lehet eredményes. Na, ezért nem fejlődik a rendszer, mert mindenki visszahúz mindenkit. Így együtt fővünk az üstben és nem lehet belőle megszökni.

- Végül is pokolnak hívják a Földet a túlvilágon, nemde? Aki ide születik, az pokolra száll.

- És mi vagyunk egymás ördögei. Ezért folytódik el sokminden, amik aztán a túlvilágon szabadulnak fel a lélekből és ellenállhatatlan erővel kényszerítenek a bosszúra. Egy csomó ember csak azért reinkarnálódik, hogy másokon bosszút állhasson. Ezek addig manővereznek a rendszerben, míg optimális pozícióba nem kerülnek ahhoz, hogy belerúghassanak másokba, akik évszázadokkal vagy évezredekkel korábban szemétségeket műveltek velük. Egy csomó ilyen kis játszma folyik most is a Földön, jól láthatóan. Nem csak egyének, hanem népcsoportok között is. Na ezért pokol ez a fajta béke.
- Tudod, mint amikor a főstróman kiáll a nép elé és azt mondja, hogy márpedig demokráciát fogunk csinálni más országokban. Rájuk erőltetjük a demokráciát minden áron, ha beledöglenek, akkor is. Mert így helyes. És ha tiltakoznak, akkor terroristák, akikkel meg helyből nem tárgyalunk, csak szépen lebombázzuk őket. Nem számít, hogy esküvői menet vagy templom az, egy füst alatt szétlőjük aztán demokratikusan eltemethetik a halottaikat.

- De el fogják veszíteni a harcot. Az ilyen támadásokkal csak erősítik az ellenállást és visszafelé sül el a dolog.

- Persze. A Föld a legjobb irányban halad a totális diktatúra és végtelen elnyomás felé. Egyszer beszélgettem az Istennel ezekről a dolgokról. Politikáról, társadalmi változásokról meg az új világrendről, amit mostanában akarnak ránk erőltetni nagy demokratikusan. Ő azt mondta, idézem szó szerint, hogy: "A végén mindig diktatúra szokott lenni". Ez alatt azt értette, hogy amikor egy ilyen típusú alvilági helyen, mint amilyen most a Föld, a teremtési ciklus a végéhez közeledik, mindig bedurvulnak a dolgok. A sok gazság miatt kezd összeomlani a rendszer. Pénzügyileg, politikailag, katonailag, társadalmilag, egészségileg, iparilag, szóval mindenhogy. És demokratikusan, meg holmi emberi jogok tiszteletben tartásával már nem lehet működtetni a kócerájt. Egyszerűen muszáj eldiktátorosítani a társadalmat, különben szétesik az egész.
- Erőszakkal egy darabig még lehet fékezni az anarchiát, ha folyton lelövöd meg bebörtönzöd az ellenállókat, meg zsarolsz mindenkit a jogszabályokkal és az alapellátással. Az ennivalóval, vízzel, energiával, pénzzel. Aztán ahogy tovább csúszik lefelé a lejtőn a rendszer, már ezzel sem lehet megállítani és akkor van a buli vége. Polgárháború, anarchia, pusztulás, világ vége, ítélet napja, stb.

- Ezek mind olyan dolgok, amiket én nagyon nem szeretnék megélni. Remélem akkor már nem fogok élni, mikor ez bekövetkezik.

- Akkor kezdhetsz magadnak kötelet keresni, mert nem vagy elég öreg hozzá. Az összeomlás még a mi életünkben be fog következni, feltéve, hogy megérjük. Egyikünk sem lesz már nyugdíjas, abban biztos lehetsz. De legalább nem kell aggódnunk amiatt, hogy nem tudunk majd megélni a nyögdíjunkból.
- Ha látod mindezt, és érted is mi miért történik, akkor tudod, hogy a Földön ezerfrontos háború zajlik. Mindenki lő mindenkire, a legkülönfélébb eszközökkel, szavakkal, hétköznapi döntésekkel, szabályokkal, szokásokkal, zsarnoksággal. Ez a helyzet abból az állapotból következik, amiben az emberiség évezredek óta megrekedt. Semmiféle istenség meg megváltó nem változtathat rajta, és teljesen fölösleges arról győzködni az embereket, hogy ne csinálják ezt, mert milyen rossz. A szemedbe fognak vigyorogni, hogy mi milyen jók vagyunk és mennyire jót akarunk, és nem csináltunk semmi rosszat, és hogy valójában te vagy a rossz, aki felvilágosítod őket. Aztán rögtön hátbaszúrnak, leköpnek, kizsebelnek és letaposnak. A rendszert uraló kényszerterek hajtják őket, amit már korábban említettem. Mi csak elszenvedjük az életünket, nem csináljuk ténylegesen. Most egy ilyen forgatókönyv fut a teremtésben és nem fog leállni, amíg a végére nem ér.

- De hogy írhatott az Isten ennyire rossz forgatókönyvet?

- Egyik nap vígjáték megy a tévében, másnap romantikus film, aztán sci-fi, majd akciófilm. Fő a változatosság. Most épp ez van soron. Horrorfilm meg dráma és tragédia. A lényeg, hogy jól játsszuk a szerepünket, ahogy meg van írva.
- Ez egyben azt is jelenti, hogy mi csak egymás szemében vagyunk rosszak és bűnösök, mert nem látunk a színpad mögé. Az Isten szemében nem csinálunk semmi rosszat, csupán végrehajtjuk a nekünk írt műveleteket. Eljátsszuk a szerepünket. Az én szerepem például az, hogy figyelek, mindent látok, mindenről tudok, mindent értek, de semmit sem tudok tenni, mivel nem dolgom bármit is tenni. Csak néző vagyok. Elmondhatom, miket látok, de ezzel semmin sem fogok változtatni, mert mindenki csinálja tovább a maga kis hülyeségeit, ami a végzetéhez vezet.

- És senki sem tehet semmit?

- A világot semmiféle csodával nem lehet megváltani, de nem is kell. A tényleges megváltás az lesz, amikor a program kifutja magát és a végén leáll. Meg lehetne akasztani, például ha gyorsan kirobbantanánk egy atomháborút és letakarítanánk az emberiséget a felszínről, de azzal csak eltolnánk a problémát a következő teremtési ciklusba. Tehát az Isten nem kapná meg, nem élné meg azt, amit ezzel a világgal meg akar tapasztalni. Akkor kénytelen lenne a következő teremtési ciklusra átvinni ezt a balhét és ott folytatná, kényszeresen, ahol itt megszakadt. Szóval pár ezer év múlva, az újrateremtett Földön megint ebben a lehetetlen helyzetben találnánk magunkat.

- Szerintem ezek miatt a gonoszságok miatt lettek sokan ateisták. Tudod, akik azzal a dumával jönnek, hogy nincs Isten, mert ha lenne, akkor nem engedné meg ezt a rengeteg gonoszságot meg igazságtalanságot. Tehát biztos nincs.

- Elég gyermeteg hozzáállás. Az Isten nem egy jóságos öreg bácsika. Van benne jó is, ráadásul tényleg öreg, de egyáltalán nem olyan, mint amilyennek az emberek képzelik. Én találkoztam már az Isten rossz oldalával is, láttam néhány isteni gonoszságot meg sunyiságot, szóval ismerem az érme mindkét oldalát. Ettől egész a rendszer. Nem csak a jó tudásból lehet levizsgázni és megvilágosodni, hanem a rossz tudásból is. Ez egyébként sokkal nehezebb műfaj. Vannak akik fehér mágiáról meg fekete mágiáról beszélnek, de ez is eléggé sántít. Én inkább színes mágiáról beszélnék. Az olyan szélsőséges dolgok, mint a csak jó fehér meg a csak rossz fekete kiégetik a valóságot. Gautama Buddha megmondta, hogy járjatok a középső úton. Egyensúlyozzatok a végletek között. Mintha teljesen elfelejtette volna az emberiség azt a tanítást, hogy: "Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úrnak neve".

- Igen, ez engem is irritál egy ideje. Ha süt a Nap az jó idő, ha esik az eső az rossz idő. És a rossz időt milyen sokan szidják. Nem fogják fel, hogy kell az eső, mert különben aszály van és nem lesz termés.

- Persze. Ha valami jót kapsz az Istentől, akkor meg van köszönve és jaj de jó, ha meg rosszat kapsz, akkor kígyót-békát kiabálsz rá és leanyázod? Hogy is van ez? Talán pont ezért van sok vallásban dualizmus, a jó és rossz örök harca. A Jóisten harcol a Rosszsátánnal, és az egyik előtt pitizünk, hogy segítsen, a másikat meg leköpjük. De hát gyermekeim, egy a létezés. Ha a rosszat leköpöd, a világ felét utasítod el. Mint aki csak belélegezni akar, kilélegezni nem, mert az veszteséget jelent és azt nem akarom! Tudom, hogy hülyék vagytok, de ennyire azért ne legyetek már...! Tessék már végre felnőni agyilag!

- Most ezzel jól beolvastál a népnek. Nem fognak szeretni...

- A gyerek is utálja az anyját, ha az beletölti a spenótot meg hazazavarja a játszótérről leckét csinálni. De hagyjuk az ilyen lelki fröccsöket és térjünk vissza a fajsúlyosabb kérdésekhez. Hol is tartottunk? A háborúnál? Várj, meg van mit akartam még elmondani!
- Érdekes kérdés, hogy ha ennyire kényszeres és felülvezérelt a teremtés, akkor az úgynevezett tanítók és mesterek tulajdonképpen mit is csinálnak itt? Mert láthatóan teljesen sziszifuszi munkát végeznek a lelkek szellemi szintjének, tudásának emelésével, akiket állandóan visszahúz és lebutít a világ. Olyanok, mint az orvosok, akik egy ismeretlen betegség ellen küzdenek és a tüneteket próbálják enyhíteni, de alapvetően nem változtathatnak a tényeken. A beteg haldoklik és fel fog fordulni. Esetleg adhatunk neki fájdalomcsillapítókat, meg hívhatunk papot, hogy gyónjon, meg letörölhetjük az arcát.

- Hát, tudod én találkoztam már néhány ilyen mesterrel és nem voltam lenyűgözve tőlük. A többségük még igencsak utánképzésre szorulna. A lelki betegségek ápolásának terén is.

- Ne feledd, hogy ők is feltudati törléssel születnek testbe, és sok tanulás, szívás meg gyakorlás árán lesznek azzá, amik előtte voltak odaát. A mesterek tehát nem az emberiség megmentésén dolgoznak, hanem abban segítenek, hogy elviselhetőbb legyen a halála, pusztulása a rendszernek. Ez amolyan hospice szolgálat. Fogod a kezét és végignézed az agonizálását. És közben te is meghalsz vele együtt, szóval orvosnak lenni nem jelent könnyebbséget. Épp ellenkezőleg. Mert te tudod vagy legalább sejted, mi történik, míg a másik csak néz rád a buta szemeivel és szenved, mint az állat. Az Isten meg végignézi a műsort, otthon a foteljében ülve és eszi a popcornt. Neki ez csak film, amit ő írt, forgatott, rendezett és játszott és egyben megnéz. Akciófilm és tragédia. Színes, hangos, szagos, élethű film.

- Ezt a műsort én is szívesebben nézném, minthogy szerepeljek benne. Ha egy számítógépes játékban lelőnek, az nem fáj és újra lehet kezdeni a pályát. Ha a valóságban lelőnek, az fáj és mennem kell egy kört a szamszárában. Sokáig tart és fárasztó az egész. Nem lehetne segíteni valahogy ezen? Hogy ne legyen ennyire drasztikus és élethű a valóság? Nekem ez túl kemény!

- Panaszaival forduljon az üzemeltetőhöz. Ha nem lenne élethű, még jobban ellinkeskednétek a kiképzést.
- Szóval az van, hogy nagyon nehéz, sőt nem is lehet úgy segíteni az embereken, ha ők ezt nem akarják, nem tesznek semmit önmagukért. A mentőövet be tudjuk dobni értük, de ha nem fogják meg, akkor nincs segítség. Ellökik a mentőövet és tovább kiabálnak, hogy segítség. Ez a fajta stabil hülyeség vagy szellemi megrekedés, a változásra való hajlandóság hiánya okozza az egész rendszer pusztulását. Mert a világ megváltozott, de az emberi természet nem. Bizonyos kérdésekben most is ugyanolyan hibás nézeteket vall az emberiség, mint lélekcsoport, mint régen. Te is, ez tisztán látszik a hozzászólásaidon, pedig te rengeteg mindent értessz meg átlátsz. Ez mutatja, milyen nehéz elszakadni a közeg dogmáitól.
- Szóval tenni kéne valamit, de csak vitatkozunk és nem változtatunk semmin. A politika szép példa arra, hogy kell sokat dolgozni a világért úgy, hogy közben ne csináljunk semmi érdemlegeset. A műsornak viszont lassan vége lesz. Meg én is berekedek a sok dumától.

- Folytathatjuk később is a beszélgetést.

- Jó. Tehát a közelgő bolygó katasztrófa, amiről már mindenki hallott, de senki sem tud semmi biztosat, majd erőszakkal fogja kizökkenteni az emberiséget ebből az állapotból. Mert aki nem halad, az taszajtatik. De erről nem fogok most beszélni, legyen csak meglepetés.

12. AZ ÖNMEGTARTÓZTATÁS

- Akkor szerintem kezdjük az önmegtartóztatással. Úgy tudom, neked nincs barátnőd. Néha szoktalak látni lányokkal, de többnyire egyedül futkározol a világban.

- A hindu és buddhista vallásban az önmegtartóztatás (brahmacharja) erénynek számít és a tanulás szükségszerű részének, módjának. Nem csupán a szexualitásra vonatkozik, hanem a szerzetesek egész magatartására, kötelező és mindenre kiterjedő viselkedésére is. Vannak előnyei és hátrányai egyaránt.
- A cölibátus lényege a lelki béke kialakítása és fenntartása. A párkapcsolat azt jelenti, hogy két különböző, bár hasonló ember együtt próbál szembenézni az élet problémáival. Az ellentmondásokkal, nehézségekkel és kihívásokal. Közösen akarnak megküzdeni az önmegvalósítással, hogy fejlődhessenek értelmükben. Ez az aszimmetriájuk miatt csupa konfliktusal és szenvedéssel jár, elkerülhetetlenül. Olyan kapcsolat, ami kellemes és jó a résztvevő felek számára, gyakorlatilag nem létezik a Földön. Ez csak egy szép mítosz. Vágyott cél, vonzó álom meg ábránd, aminek nincs a valóságban realitása. A mennyországban megvalósítható, de ugye most nem ott vagyunk.

- Ezzel megint egy csomóan nem fognak egyet érteni. Akik harmónikus kapcsolatban élnek egymással és jól érzik egymást...!

- Az más kérdés, hogy akiknek kevés gondjuk van az életben, azok ezeket tudatosan vagy tudatlanul elfedik, eltakarják önmaguk és mások elől. Ezek fogják azt nyilatkozni ha megkérdezzük őket, hogy minden rendben és minden nagyon jó a számukra. Ez a valóság elferdítése, módosítása, speciális feldolgozása: a tényeket az elképzeléseinkhez igazítjuk. Mivel erre vágyunk, megteremtjük, még ha látszólag is.
- Tény, hogy csak a szex és a szerelem illúziója csábítja a lelkeket a párkapcsolat útjára, ahogy a gázatomok is instabilnak érzik magukat önállóan. A nemesgázokat kivéve. És ezért állnak össze molekulákká. Valójában az ember igazi természete az egyedüllét, ugyanúgy, mint az Istennek. Ha nem lenne az emberi testeknek két neme, tehát például osztódással vagy bimbózással szaporodnánk, akkor nem élnénk párkapcsolatban meg családban. És fele ennyi gondunk nem lenne egymással. Az Isten kísérleti jelleggel csinálta ezt a fejlesztést, a szexualitást, hogy lássa, hogy boldogul akkor, ha van közeli társasága.
- Szóval a szerelem és más illúziók elvesztésével csak az anyagi érdekek maradnak, mint összekötő erő a két ember között. Mert mi másért élne együtt két ember, ha nem muszájból? És ha az anyagi kényszer nem elég erős, akkor veszekedés és elválás a kapcsolat vége.

- Ez így elég lehangoló képet fest a teremtésről. Szerintem a szerelem a legcsodálatosabb érzés az életben. Meg a legszörnyűbb is, amikor nem működik. Nem viszonozzák, megrontja az idő vagy a külvilág beavatkozásai... Hát igen, lehet, hogy igazad van. Te folyton belegázolsz olyan témákba, amiket mások gondosan elkerülnek. Hogy van bátorságod kimondani az igazságot?

- Ó, én csak bekötött szemmel fütyörészek a sötétben. Mivel fontos dogmáról van szó, ami a társadalom szövetébe mélyen és szinte kiirthatatlanul beépült, mint az emberrel kapcsolatos alapvető elképzelés, hogy a párkapcsolatban élés a normális dolog, ezért az ellenkezőjét bizonyító tapasztalatok kiszorulnak a társadalmi gondolkodásból. A viccek, tréfák területére, illetve kórosnak minősülnek. Szociopatának, szingli értékrendnek bélyegzik meg, ami nem egészséges. Pedig nem az. Ezek a tapasztalatok mutatják, hogy merre van az igazság. De az emberek inkább figyelnek arra, amit megteremteni akarnak, mint a valóságra. Az senkit nem érdekel.

- A buddhákat kivéve.

- Csak a nős férfi tudja, mi az igazi boldogság. De akkor már késő. Ugyanezt a nők is elmondhatnák magukról. Ha egyedül van valaki, számos konfliktusra nincs lehetősége. Így miután a saját belső konfliktusait lerendezte az illető, feltéve, hogy képes rá, a lélek megnyugodhat és tanulhat. A lényeges dolgokra összpontosíthat. Nem kell a figyelmét folyton a másikra összpontosítania. Egyedül tehát sokkal könnyebb nyugalmi állapotba kerülni, mint kettesben vagy többesben. Egyedül hamarább elérhető a boldogság és kiegyensúlyozottság, a lelki béke állapota.

- A "többes" alatt gondolom nem a szerelmi háromszögeket érted, hanem a családot, kisgyerekkel? Ugye?

- Igen. De ha van egy párod, akkor könnyen találkozhatsz valaki mással, akit összehasonlíthatsz vele. És akkor látni fogod, hogy jobb nála. Mert mindig akad egy jobb annál, ami éppen van. Ez egy örök kísértés. Elvégre mind szeretnénk a lehető legtökéletesebb kapcsolatot megvalósítani magunknak, nem? A lehető legtökéletesebb párral. Ha van jobb is, nosza, cseréljük le, mint az autót, telefont, ruhát, stb.

- Fogyasztói társadalom. Társakat fogyasztunk és a végén csak szemét kapcsolataink maradnak.

- Találó megfogalmazás. A megvilágosodás segít felismerni és elérni ezt az állapotot. Mármint nem a fogyasztást, hanem a lelki békét és kiegyensúlyozottságot! Aki tudatlan, az tele van belső félelmekkel és bajokkal, mindenféle idióta vergődésekkel. Ha ezeket állandóan kimutatja, akkor beszélünk idegbeteg, lelkibeteg, nyughatatlan, szörnyű, kiállhatatlan, elviselhetetlen emberről. A nők inkább hajlamosak erre, szintén a társadalmi neveltetésüknél fogva, nem azért, mert lelkileg ilyen alkatúak. Nincsenek női meg férfi lelkek, mert a lélekbarionnak nincs neme. De aki sokat reinkarnálódik nőként, az elnőiesedhet. Vagy elférfiasodhat. A szelleme szoftveresen ilyen lesz és rosszul fogja érezni magát az ellenkező nem testében.
- Ez tehát tanult magatartásminta elsősorban, bár tény, hogy más mellékhatások is belejátszanak. Mint a lélek előző életekből hozott tapasztalatai és a külső körülmények lelki békét romboló hatásai például.
- Aki instabil lelkű, nem szeret például egyedül lenni. Sőt, írtózik a huzamosabb ideig tartó magánytól és főként a tétlenségtől, semmittevéstől. Mert a társ megnyugtatja, lecsillapítja a vergődését, miközben persze ő maga ideges és nyugtalan lesz. A társ célt ad, értelmet az ember életének. Leköti az energiáit, elvonja a figyelmét önmagáról, az önmegismerési folyamatról. Minél közelebb van hozzánk valaki, mint társ, családtag vagy szerető, annál intenzívebben képes hatni, befolyásolni minket, jó és rossz irányba egyaránt. Az igazi veszélyt a lelki leromlásra és lehetőséget a fejlődésre tehát nem a tőlünk távol álló, idegen emberek vagy ellenségek jelentik, hanem a közel állók. "Szabadíts meg a barátaimtól, az ellenségeimmel elbánok magam is", ugye.
- Éppen ezért van nehezebb dolguk minden beavatkozás során, mert könnyebben ronthatják el a dolgokat, ronthatják meg a kapcsolatot a rossz cselekedeteikkel. Ez pedig általában a kapcsolat megszakadásához, az elhidegüléshez, eltávolodáshoz vezet szükségszerűen. Minden ami kezdődött, az törvényszerűen véget is ér idővel.

- Elég tömören összefoglalva valóban ez szokott történni. Akkor most vonuljak el remetének és mellőzzem a szoknya vadászatot, ha meg akarok világosodni?

- Te mondád. A cölibátus témájára visszatérve tehát az önmegtartóztatás és remeteség - nem csupán szexuális, hanem sokkal inkább társadalmi értelemben - azért fontos dolog a megvilágosodás útján, mert sokkal jobb egyedül végigcsinálni az önmegismerés rögös és nehéz folyamatát, mint másokkal közösen. Mint mindennek, úgy ennek is megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt. Tehát ettől függetlenül nem lehet egyértelműen javasolni egyik megoldást sem. Mindenkinek magának kell megtalálnia a számára kedvezőbb életformát.
- Mindenesetre tény, hogy a 20. században tömegessé vált a szingli életmód és az emberek nem házasodnak, nem alkotnak családokat, hanem magányosan, látszólagos szabadságban élik le az életüket vagy annak jelentős részét. Mindez azt mutatja, hogy milyen fontos dologról van szó. Mennyire szüksége van a léleknek az egyedüllétre a tisztán látáshoz, a dolgok megértéséhez, ahol befolyásolástól mentesen végig gondolhatja az életének dolgait.

- Igen, az együttélésben pont az szép, hogy nincs egy perc nyugta sem az embernek. Állandóan van valami, és többnyire gond, amivel meg kell küzdeni.

- A legjobb felfedezéseimet én akkor tettem, amikor éppen nem volt barátnőm, aki elvonta volna a figyelmemet az állandó szöszmötölésével, mindenféle figyelemrabló megnyilvánulásaival. Egy másik ember mellett nem lehet hatékonyan gondolkodni, hacsak nem képes veled együtt gondolkodni és felvenni a tempódat meg követni az irányodat. De ilyesmit elvárni, pláne egy nőtől, aki be van oltva okosságok ellen, nem lehet. Ugyanígy a beavatásaim többségét is egyedül élve kaptam meg. Amikor nőm van, az egyfajta pihenő időszak, szabadságon levés. Olyankor szinte semmi hasznosat sem tudok csinálni.

13. A TUDÁS ŐRZŐI

- Akkor most mesélhetnél kicsit arról, hogy mit is szoktál csinálni konkrétan? Mivel tölti egy buddha a hétköznapjait?

- Kezdjük azzal, hogy a buddhák azok, akik tudnak, mert felébredtek a káprázat nyújtotta álomból, az illúziók világából. Azon buddhák, akik másoknak tanítják a tudást, a Samjak-Sambuddhák a tudás őrzői és tovább adói. Ők a lények üdvére hírdetik az általuk felfedezett igazságot.
- Amíg kevés a tudás egy lokális rendszerben, például a földi emberiség össztudatában, és ez a tudás egyszerű, átlátható, addig sokan megértik. Sokaknak át lehet adni könnyen, gyorsan. A bonyolultabb dolgok egyre kevesebbeket érdekelnek, mert túl sok energiát és időt felemészt a megértésük, elsajátításuk. Szükségessé válik a specializálódás a tudás egyes területei felé, így gyorsan kivesznek a polihisztorok. Ugyanez látható az univerzum szintjén is. A teremtésben a legbölcsebb istenek sem tudnak mindent, hanem valamire specializálták magukat, amiben jók. A többiben mások segítségére szorulnak. Senki sem tud mindenről mindent, még a Mindenható sem. Mert nagyon sokat lehet tudni, de mindent nem lehet és igazából nem is érdemes.

- Az emberi szervezet sejtjei is specializálódtak, mert így hatékonyabb a működésük. Akkor a buddhák olyanok az Isten testében, mint az idegsejtek?

- Hasonlóak. Aki fizikai munkás, az izomsejt. Aki harcos, az limfocita vagy immunoglobulin. A tudás őrzői, papjai az idegsejtek és agysejtek. Ők mindig kevesen vannak, az egész test tömegéhez képest, tehát minden korban és kultúrában, minden bolygón és dimenzióvilágban, az egész világtojásban. Egy nyolcvan kilós embernek másfél kilós agya van. Ennyi is bőven elég, nem kell több.
- Egyszer megnéztem az akashában a rám vonatkozó adatbázist, hogy lássam, nagyjából milyen végzettségem van és ez mit ér az univerzumban, úgy általában. Az szerepelt az adatlapomon, hogy az "Isteni tudás és bölcsesség buddhája" vagyok. Nem földi fogalmakkal volt feljegyezve, de nagyjából így lehet magyarra fordítani. Ez beavatási szint, rangfokozat és beosztás is egyben a lélek hierarchiában. Valami olyan dolog ez a szellemi világban, mint itt a földön az egyetemi professzor. Mellette találtam egy megjegyzést, miszerint ilyen szakmai végzettségű lélek az egész univerzumban kevés van. Mondhatni hiány van ebből a speciális foglalkozásból mindenhol, a pokoltól a mennyországig. Főként azért, mert ez egy nehéz szakma és csak kevesen választják ezt a foglalkozást.
- Ez hasonló jelenség, minthogy a fiatalok többsége manapság üzleti szakra megy tovább tanulni, könyvelőnek meg menedzsernek. Ott nagy a tolongás, míg fizikusnak meg mérnöknek mindig kevesen tanulnak. Ezek társadalmi trendek, hogy a lelkek mire összpontosítanak elsősorban. A földi társadalom nagyon anyagias, földhözragadt, ezért itt nincs se divatja, se megbecsülése a szellemi tudásnak már évezredek óta. Ettől függetlenül az ilyen végzettségű lelkek is itt vannak állandóan, mert ez is fontos. Nem lehet mindenki könyvelő meg menedzser a társadalomban. Valakinek hidat is terveznie kell meg gépgyárat irányítani, tudományos kutatást végezni. Csak erre nem sokan vágynak.

- De benned megvan az elhivatottság. Te akkor is csinálod a dolgod, ha nem támogatnak és egyedül kell harcolnod a butasággal. A kutatócsapat létszáma igen megfogyatkozott az utóbbi időben, mert sokan elmentek inkább dolgozni, hogy meg legyen a betevő falatjuk.

- Mindig el kell döntenünk, hogy mi a fontosabb. Baj akkor van, ha már a fontos dolgokra sem jut idő meg energia. Akkor közel van a bukás napja. Az utolsó időkben van az emberiségnek a legtöbb tudása, de a mindenféle bajok miatt már senkinek sincs ideje tanulni. Kiaknázatlanul maradnak a lehetőségek. Vedd észre, a fiatalok nem olvasnak. És nem is értik, miért kellene olvasniuk. Ez nagy baj. Mindenről tudnak, a médiának hála, de semmihez sem értenek, csak kontárkodnak. Ez egy generáció alatt lezülleszti a társadalmat, mert az öregek nyugdíjba mennek és meghalnak, de nincs kinek átadni a hatalmat, a rendszer vezetését. Ennek a sok narkós diszkópatkánynak, akik csak a mobiltelefon gomb nyomogatásból tudnak levizsgázni? A mai érett, fiatal nők többsége alig tud főzni vagy egyáltalán nem ért hozzá. Nem egy barátnőmre nekem kellett főznöm. Szép kis pár voltunk, mondhatom. Hogy csináljak akkor egy ilyen nőnek gyereket? Gondold végig...!

- Halmozódnak a bajok. Mint a sejtosztódáskor a DNS hibák, aztán rák lesz belőle.

- Ez a társadalom valóban el van rákosodva szellemileg, meg testileg is. A tudás őrzői általában az öregebb lelkek közül kerülnek ki, akiknek már sok ezer élet van a számlájukon és sokat láttak, tapasztaltak mindenfelé. Megértek lelkileg a mélyebb igazságok befogadására. Ezért csak a legkitartóbbak és legokosabbak vágnak neki ennek az útnak, és közülük is csak kevesen jutnak el a buddhaságig. Magyarországon most például rengeteg bóddhiszattva van, azaz buddha jelölt. Több száz, sőt a számuk idővel az ezret is meghaladhatja. Viszont buddhából meg nagyon kevés van, talán egy fél tucat, mert az emberek többsége nem képes megfelelni a megvilágosodáshoz szükséges kihívásoknak. Túl nehéznek és problémásnak találják az egészet, amiben egyébként igazuk van. Ez tényleg nehéz foglalkozás, ezt biztosan mondhatom.

- De te meg a többi buddha segítetek nekik, hogy vigyék valamire? Ugye?

- Dolgozunk rajta. Mestereket képzünk, nem tanítványokat. A mesterek számára ma is, mint régen az jelenti a fő gondot, hogy sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. Sok ember érdeklődik a tudás iránt. Hozzám is több százan eljöttek már, jelezve, hogy tanulnának tőlem, de csak kevesen szánták el magukat arra, hogy ténylegesen tegyenek bármit a tanulásért. Ez kábé olyan, mintha valaki elméletben akarna megtanulni táncolni. A lábait ugyanis nem akarja megmozdítani a cél érdekében, mert az fárasztó és fennáll a veszélye annak, hogy félrelép és kibicsaklik a lába. Hát így nehéz előrejutni. Aki nem kockáztat, nem is nyer.
- Tehát komoly gond, hogy kevés olyan lélek van, akinek át lehet adni a tudást, hogy megmaradjon, lelkekben élő tudásként. Az ugyanis nem elég, hogy leírjuk a lényeget. Az csak papír, rajta holt szavakkal. Bár a gondolataim beleírom a papírlapba és a tintába, ahonnan egy érzékeny lélek képes olvasáskor kiemelni a maga számára az eltárolt információt, de az elektronikus szövegnél vagy nyomtatott könyvnél, fénymásolatnál ez a varázslat nem működik. Csak az őseredeti szöveg az igazi, amit a szerző csinált. Amikor a képernyőn olvas az ember egy letöltött írást, csak akkor jön át neki a szerző gondolata, ha képes rákapcsolódni az akashára és onnan párhuzamosan tölt még hozzá gondolatokat, kommentárokat.

- Ez az a mágia technika, amit a buddhista imamalmoknál csinálnak a szerzetesek. Hogy teletömik az imahengert papírtekercsekkel, amikre ráírták az imákat. És amikor megforgatod, akkor a hullám doppler miatt lesugározza az anyagába beleírt gondolatokat.

- Igen. A tudás akkor ér valamit, ha élő. Vannak élő emberek, akik értik, képesek tovább gondolni, bővíteni, esetleg korszerűsíteni, átfogalmazni, hozzátenni valami hasznosat. Képesek kijavítani ha elzajosodik, hibák kerülnek bele és félreértések. Az információ torzulása, félreértése sajnos elkerülhetetlen, ezért kellenek az élő tudás hordozók. Az a nyelv, amit senki sem beszél, megszűnik létezni. Hiába marad meg ezer helyen leírva, már holt nyelv. Mi azért dolgozunk, hogy a tudás ne holt tudás legyen.
- Én nem vagyok vallásos fajta, meg hívő sem, mégis rendszeresen szoktam idézni mindenféle vallási tanításokból. Kereszténységből meg buddhizmusból vagy akár konfucianizmusból, sámán tanításokból, stb. Azért teszem, hogy frissítsem a régi tanokat, jelezve, hogy azok még mindig jók és korszerűek, mert az egyetemes tudás sosem avul el. Az idők végezetéig igaz marad. És persze összekapcsolom az emberek fejében a régi gondolatokat az újjal. Hogy lássák a folytonosságot.

- De nem egyszer láttam, hogy a régi tanításokat kijavítottad. Mert szerinted rosszak voltak.

- Aki nem a mestere, az a hóhéra. Ha nincsenek kellő szinten beavatott mesterek egy társadalomban, akkor gyakorlatilag egy emberöltő alatt a tudás képes tönkremenni, elveszni a köztudatból. Mert a következő generáció megpróbálja értelmezni, a maga számára használhatóvá, emészthetővé tenni a lejegyzett tudást, és mivel nincs aki segítsen neki, elmagyarázza hogy mi micsoda, a gyerekek félreértelmezik, eltorzítják és rossz magyarázatokat fűznek hozzá. Végül a sok okoskodás maga alá temeti az okosságot. Nem minden régi tanítás igaz és jó. Vannak nagy marhaságok is köztük.
- A tudás őrzőinek ezért sok egyéb mellett az is a feladatuk, hogy letisztítsák az eltorzult tudást. Mi újra és újra reinkarnálódunk ide, meg máshová is, ahol szükség van a munkánkra és leszedjük a korábban idehozott tudásról az idők során rárakódott hibákat. Tisztázzuk a félreértéseket és a lényeget próbáljuk tiszta fényében újra átadni. Ez afféle helyreállítási munka, adatmentés a későbbi korok számára. Ilyen munkák bőven olvashatók az Eseményhorizonton, például a Zohár, az Upanisadok vagy a Dzyan könyvének elemzéseiben.

- Ezeket nagyon bírtam. Jó érzés az ókorból származó fizika meg matematika szakkönyveket olvasni és látni, hogy milyen okosak voltak az őseink.

- Az én őseim nem majmok voltak. Űrhajókkal jöttek ide. Lehet, hogy a materialista tudósok ősei a fáról származnak, de az enyémek nem. Ez ilyen egyszerű. Mindenki azt gondol az őseiről, amit akar. Egyébként azok az ősök részben mi vagyunk. Lélekben, hisz akkor is éltünk itt testben. Érted?

- Persze. Ez a tudás, ami hatalom.

- Természetesen. Aki hatalmasság, azé a felelősség a tudás használatában és átadásában. Akinek hatalom van a kezében, annak az egyik legfontosabb dolga mindig az, hogy biztosítsa a hatalom megtartását és tovább örökítését. Hogy felhasználható legyen és ne vesszen el a közösség számára.
- Az elmúlt 6000 évben rengeteg szent könyv, szakmunka és bölcsesség elveszett már, mert az idióták leégetik a könyvtárakat, betüzelik a papiruszokat meg lefordítják, jobbára teljesen rosszul a szövegeket. Aztán hülye magyarázatokat fűznek hozzá, hogy a hajam égnek áll amikor elolvasom és nagyon büszkék az eredményeikre.

- Műferdítést végeznek. Nekik misztikus irodalmi szöveg a fizika tankönyv.

- Az utódlás kérdése nagyon fontos a hatalom fenntartása szempontjából. Az, hogy legyen olyan megbízható személy, akinek át lehet majd adni, ha távozni kell az élet színpadáról. Ha nem találsz utódot, akkor ki kell nevelni a meglévő, alkalmasnak látszó emberanyagból. Tehetségesnek tűnő embereket kell fülön csípni, elcsábítani és fokozatosan beavatni a lényegbe, akik majd átvehetik a tudás őrzését.
- Ha elvész a tudás, teljesen odavész az évszázadok viharaiban, akkor újra fel kell fedezni, ami mindig nehezebb feladat, mint a régi tudás romjait leporolni és megtisztítani. Valamit restaurálni, helyreállítani sokkal könnyebb, mint a semmiből megteremteni. Itt szeretném elmondani, hogy tegyetek róla, hogy az Eseményhorizonton és más helyeken közzétett tudás minél tovább, akár évszázadokon át is megmaradjon az emberiség tudástárában. És hozzáférhető legyen minél több ember számára. Sok helyen és sok nyelven őrizzétek a kész megoldásokat, mint a szemetek fényét. A fordításokat mindig értelemszerűen végezzétek és csak beavatott mesterek foglalkozzanak a fordítással. Ezek tudományos szövegek, nem szépirodalom!
- Miutánunk jönnek majd más mesterek, akik a mi munkánkra fogják alapozni a saját tevékenységeiket, folytatva a kutatást és a tudás bővítését, illetve kijavítva az elkövetett hibáinkat. Biztos mi is hibázunk, ahogy az őseink is elrontottak dolgokat, de ez nem baj. Legalább lesz mit csinálni legközelebb, ha visszajövünk. Ami itt le van írva, az nem dogmatikus tudás, nem olyan szent szöveg, amihez nem szabad hozzányúlni. Ennek a szövegnek nem a betű szerinti kinézete a fontos, mint a Biblia esetében, ami kódolt szöveg, hanem a tartalma, szellemi jelentése. Az értelme. Reméljük, az utánunk jövők hasznát látják majd és sikerül bővíteniük is.

- Tenni fogunk róla, hogy sokáig kint legyen az interneten az összes anyagotok. Gondolom még sokmindent nem tettetek közzé.

- Persze, mert van a tudásnak egy olyan része is, ami annyira ezoterikus, hogy még egy ezoterikus honlapon vagy újságban, könyvben sem lehet közzétenni. Különféle okokból kifolyólag, amiről nem is beszélhetek. Ezt tényleg csak az arra alkalmasaknak, a hétpróbás mestereknek és megbízható személyeknek lehet átadni, akik "felnőttek" lelkileg a tudás őrzéséhez és használatához. Mert a tudás elsősorban eszköz, amit használni lehet: jóra és rosszra egyaránt.
- A gyerek kezébe nem adunk pisztolyt, maximum akkor ha kivettük belőle a tárat és ellenőriztük, hogy üres. De fél szemmel akkor is figyelünk és elmagyarázzuk a gyereknek az eszköz veszélyeit, használatának következményeit. Előbb-utóbb fel fog nőni, és akkor majd használnia kell, hogy lelője az oroszlánt, ami fel akarja falni vacsorára.
- Felteheted a kérdést, miért fontos megőrizni a tudást, ha egy mester simán letöltheti magának az akashából, a világéterből bármikor, bárhol. Nos főként azért, mert a letöltésnek sok nehézsége, akadálya van, ráadásul több a munka vele. Gyorsabb és hatékonyabb leírni a tudást és szövegben átadni, mintha mindenkinek folyton az akashából kéne letöltenie magának mindent. Az emberiség fejlődését pontosan a könyvnyomtatás feltalálása lendítette előre a tudományos fejlődésében, a tudás megőrzésének és átadásának hatékony módszere. A számítógépes kultúrára való átállás, ami szépen halad, ugyanilyen hasznos dolog lesz, mert tovább könnyíti a dolgunkat.
- Régen egy mesternek gyalog vagy lovon, szekéren kellett messzire vándorolnia, több helyen tanulnia, mire nagy nehezen megszerezte a tudás egy kis részét és ezt kevés embernek tudta csak átadni. Most az internetről milliószorta több tudás letölthető, gyorsan lehet tanulni és tovább adni a tudást, kvázi ingyen. Ezeket a sorokat milliók olvashatják majd el a következő évtizedekben, évszázadokban, és nem kellett az átadás érdekében gyalogolnom, körbezarándokolnom a világot.

- Viszont így nem tudod kihasználni a személyes átadásból fakadó előnyöket. A metakommunikációt, karizmát...

- Valamit valamiért. Semmi sem tökéletes. A tudás az élet. Segít megoldani az élet problémáit, túlélni a katasztrófákat, fenyegető veszélyeket. Elhárítani a bajt vagy elmenekülni előle. Most az a feladat áll az emberiség előtt, hogy el kell hagynia a Földet és kiköltözni más bolygókra a továbbélés érdekében. Ezt a bolygót már sikerült alapjaiban tönkretenni, s vagy együtt pusztulunk vele vagy odébb állunk. A feladat rendkívül nehéz, de nem lehetetlen a végrehajtása. Az Eseményhorizonton közzétett elméleti matematikai és fizikai modellek segítenek majd a mérnököknek csillaghajókat építeni a későbbiekben, és olyan technológiát fejleszteni, ami messze jobb lesz a mostaninál. A kérdés csak az, tud-e majd élni vele az emberiség vagy ez a tudás is csak az elnyomás és ostobaság eszköze lesz. Én bízom benne, hogy mindkettő, mert amit el lehet rontani, azt el is rontjuk.

- Ez elég ironikus hozzáállás.

- Fontos, hogy ne veszítsük el a csüggedésünket. Később még szükségünk lesz rá. Minden tudásnak vannak korlátai. Vannak dolgok, amik a bonyolultságuk miatt nem érthetők a legokosabb emberek számára sem, mert túl sok időbe kerülne a felfogásuk. A tanulásra, gondolkodásra rendelkezésünkre álló idő lekorlátozza a lehetőségeinket egyénileg. Társas lényekként, csoportban együttműködve jobb esélyeink lesznek, feltéve, hogy felül tudunk emelkedni az emberi kicsinyességünkön és önzésünkön, a szűk látókörünkön.
- Nagyjából ennyit akartam elmondani. Megint berekedtem... A térerő legyen veletek!

- Köszönjük, hogy koptattad kicsit értünk a hangszálaid.

Készült: 2007.03.

Következő írás

- Google Eszköztárral küldve

Egy látó vallomá¡sai 2.

2011-12-06T19:10:00.000+01:00

Egy lÃ¡tÃ³ vallomÃ¡sai 2.:

EGY LÁTÓ VALLOMÁSAI 2.

(Újabb beszélgetés egy megvilágosodott lélekkel)

Az alábbi interjú az Egy látó vallomásai (2007) című írásom folytatása. Beszélgetőtársam ugyanaz a névtelenségbe burkolózó személy, aki korábban is. A szöveget szerkesztett formában bocsátom közre az Eseményhorizonton.

1. AZ UTOLSÓ IDŐK

- Eltelt három év azóta, hogy legutóbb egy nagyot beszélgettünk. Azóta rengeteg minden történt, a kutatás terén is, meg a nagyvilágban is az emberiséggel. Ezért szükségét éreztem egy újabb interjúnak veled. Kezdjük talán a mindenkit érdeklő 2012-es világvégével, ami nagyon felkapott téma lett mostanában. Mit tudsz mondani erről?

- Azt, hogy valami lesz, de hogy pontosan mi, azt egyelőre nem tudjuk. Ahány ember, annyi elképzelés van a 2012 decemberi dátummal kapcsolatban.

- És mi az, amit te, személy szerint valószínűsítesz? Amit látsz a jövőben? Szerinted mi fog történni?

- Azt tudjuk a Napot megfigyelő műholdak méréseiből, hogy a csillagunk aktivitása növekszik. A napfoltok 11 éves ingadozást mutató ciklusa 2012-13 körül éri el a maximumát, ami együtt járhat azzal, hogy erős napviharok, napkitörések lesznek abban az időszakban. Ezek gondokat okozhatnak a műholdaknak, repülőgépeknek, távközlési rendszereknek, amikre fel kell készülniük az üzemeltetőknek. Pont ezért lőnek fel egyre több napkutató szondát mostanában, mert a tudósok megértették, hogy a földi életet döntően befolyásolja a Napunk működése. A műholdak lehetővé teszik, hogy időben értesüljünk a csillag sugárzásában beálló változásokról és a lehetőségeinkhez mérten tegyünk valamit a károk enyhítésére.
- Valószínűleg sokfelé lesznek erős sarki fények, nem csak a sarkvidékeken, hanem akár a mérsékelt égövön is. Az, hogy a bolygónk éghajlata megváltozik-e emiatt, nem valószínű, amennyiben ez a napfolt maximum is olyan lesz, mint a korábbiak. De ha történik valami szokatlan, például egy extra erős napkitörés, akkor majd rá lehet fogni, hogy ez az a katasztrófa, amit a maják előre jeleztek a naptárukban.

- Valami olyasmire gondolsz, mint amit a katasztrófa filmekben mutogatnak? Hogy a Nap felperzseli a Földet vagy heves vulkánkitöréseket indít be valahogy? Netán özönvizet okoz?

- Ha választani lehetne a halálnemek közül, én speciel a mérsékelt erősségű vízözönt tartom a legvalószínűbb eshetőségnek. Tegyük fel, hogy 2012 decemberében, karácsony táján, azaz a téli napforduló környékén lesz egy nagyon erős napkitörés. Aminek nem kell túl sokáig tartania, lehet pár órás vagy egy-két napos aktivitás is. Amennyiben eltalálja a Földet, elsősorban a déli féltekét fogja érinteni, mert akkor van ott a nyári napforduló. A bolygó déli felének nagy részét víz borítja. Az Antarktisz területe egyetlen hatalmas hó és jégmező, ami a nyár közepén ugyan olvadni kezd a széleinél, de egészében sértetlenül vészeli át a sima nyarakat.
- Mi történik akkor, ha a napkitörés napokon át fűti majd a déli sarkot? Bőven elég, ha csak 10-20, esetleg 30 Celsius fokkal emelkedik meg ott a hőmérséklet, mondjuk egy hétre. A nyár közepén ez azt jelenti, hogy a kellemes mínusz 10-20 fokos hidegből fagypont körüli hőmérséklet lesz hirtelen. Ne feledjük, az Antarktiszon nyáron fél évig világos van, tehát sosem megy le a Nap a láthatár alá. A sugárzásnak nem kell az egész jégmezőt felolvasztania. Már az is elég, ha csak egy részét felmelegíti.

- A peremvidéket főleg.

- Igen. Mindaddig, amíg a tengeren úszó jégtáblák olvadnak el, a globális vízszint nem fog emelkedni. Ez történik most is az északi sarkon, ahol nyaranta szinte a teljes jégmező eltűnik néhány hétre az éghajlat ingadozás miatt, amibe az emberiség is besegít egy picit a maga módján. De ettől mégsem változik az óceánok vízszintje. Viszont amikor a szárazföldi hó és jég kezd el olvadni és belefolyni az óceánba, rögtön megváltozik a helyzet.

- Persze, mert a tengeren úszó jég annyi vizet szorít ki, amennyi a saját súlya. A szárazföldi vízmennyiség viszont ha lefolyik, hozzáadódik a tengerszinthez.

- Úgy van. Szóval elképzelhetőnek tartom, hogy történni fog egy kis katasztrófa. Mondjuk megemelkedik az óceánok szintje 1-2 méterrel hirtelen. A víz szétfolyik a déli sarktól a három óceánba és elárasztja a partokat. Az alacsonyan fekvő területeket, a kikötőket és parti városokat. Minden attól függ, mikor lesz a napkitörés, milyen erős lesz és meddig fog tartani. Utána, ha visszaáll a normál sugárzási szint, szép lassan lehűl a sarkvidék, és a párolgás, havazás miatt fokozatosan visszakerül a víz az Antarktiszra. De ez évekbe telhet. Addig viszont az elárasztott területek víz alatt maradnak. A lakosság kénytelen lesz elköltözni, több százmillió embernek kell új otthont találnia hirtelen, ami rengeteg gonddal, bajjal fog járni. Éhezéssel, háborúkkal, járványokkal, felfordulással, káosszal. Ahogy a filmekben előre megénekelték.

- Egy ilyen napkitörés az egész déli féltekén súlyos gondokat okozna. Harminc fokos hőemelkedés az nagyon sok.

- Attól függ, mennyihez kell hozzáadni. Ausztráliában, Új Zélandon, Dél-Afrikában és Dél-Amerikában épp a nyár közepe lesz. Tikkasztó hőség és szárazság. Adjunk hozzá még harminc fokot és elviselhetetlen, perzselő forróság lesz belőle. Az embereket és állatokat óvóhelyekre kell menekíteni a hőség elől. Millió számra! A növényzet sok helyen kigyullad és porig ég, a városokkal együtt. Az óceánok heves párolgásba kezdenek, amitől rengeteg lesz a felhő. A felhők részben eltakarják a Napot és csökkentik a felszínt elérő fény mennyiségét, így ez negatív visszacsatolásként hat majd. Viszont ettől hatalmas esők lesznek mindenfelé, meg nagy viharok alakulhatnak ki. Az Észak-Amerikát sújtó hurrikánok köztudottan az afrikai partvidéknél kezdenek kialakulni, az egyenlítő közelében. Egy ilyen katasztrófa simán előidézheti extra erős hurrikánok sűrű sorozatát, hogy a meteorológusok nem győzik majd elnevezni őket.

- Még szerencse, hogy nálunk épp tél közepe lesz akkor.

- Biztos vagy benne, hogy ez szerencse? Gondold csak végig! Karácsonykor Európában fagypont alatt vagy akörül szokott lenni a nappali hőmérséklet. Most hirtelen plusz húsz, harminc fok lesz. Nyári hőség. Minden hó és jég elolvad. Nem kell fűteni, az igaz, de mi lesz utána? Hosszabb távon? Hogyan hat majd ez az egész az éghajlatunkra?
- Az idén a nyár eleje egy kicsit csapadékosra sikerült a Kárpát-medencében. Több mint egy hónapig esett az eső és nézd, mekkora károk keletkeztek, pedig ez alig két-háromszorosa, néhol ötszöröse volt a korábbinak. Mi lesz, ha a katasztrófa után tíz vagy hússzoros mennyiségű eső, illetve hó zúdul majd a nyakunkba hónapokon át? Fel vagyunk készülve 1-2 méteres hóra, később tavasszal ugyanekkora esőre? Mi lesz a városokkal, a mezőgazdasággal?

- Aha. Értem! És mivel az egész világon hasonló lesz a helyzet, nem számíthatunk segítségre.

- Amikor az egész világ bajban van, mindenki csak magára számíthat. Nem lesznek élelmiszer segélyek, sátrak meg takarók. Nem lehet majd külföldről behozni a hiánycikk élelmiszereket, mert mindenhol kevés lesz belőle. Már így is túl sok az ember és kevés az élelem. Tömegek éheznek vagy alultápláltak, illetve rosszul táplálkoznak különféle okokból. A Napnak elég egy kis köhintés a Földre, és a felszínén tenyésző ember baktériumok nyomban kimúlnak, mert erősen túlterhelt a bolygónk életfenntartó rendszere.

- Igen, te előszeretettel szoktad a Földet egy űrhajóhoz vagy űrállomáshoz hasonlítani, aminek az utasai ostoba módon tönkreteszik a létfenntartó rendszereit, aztán meg panaszkodnak a mostoha viszonyokra.

- Azért hasonlítom űrhajóhoz, mert az. Egy véges méretű környezet, amivel gazdálkodhatunk. Mégis úgy csinálunk, mintha végtelen lenne a kizsákmányolható és bepiszkítható területünk. Közben egyre gyorsabb ütemben halnak ki az állat és növény fajok, amiket genetikailag eltorzított organizmusokkal próbálunk helyettesíteni.

- Igen, erről sokat lehetne beszélni, de térjünk vissza a napkitörésre. Mit tehetünk ez ellen? Hogy megússzuk?

- Semmit. Nézhetjük, meg bespájzolhatunk tartós élelmiszerekből még a balhé elején, amikor az első hírek megjelennek arról, hogy baj lesz. Az emberek általában elég lassan reagálnak a váratlan helyzetekre. Az elmúlt évek konfliktusait figyelve úgy találtam, hogy egy-két napba telik, amíg végiggondolják a következményeket és elkezdenek cselekedni. Szóval aki gyorsabb náluk, ennyi előnnyel számolhat a túlélés terén.

- Rövid távon már az is komoly előny. Hosszabb távon meg ki tudja, érdemes lesz-e életben maradni abban a megváltozott világban?

- Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. A katasztrófa jó lehetőséget biztosít majd egy csomó léleknek, akiknek elegük van ebből a világból, hogy kilépjenek a testükből és elköltözzenek más bolygókra vagy egyszerűen fölmenjenek a 4D-be. A földhöz ragadtak és az elszánt túlélők maradnak csak itt, hogy újra kezdjék a civilizációt.

- Legalább egy időre csökkenni fog a környezetet érő terhelés, ha drasztikusan visszaesik a népesség. Kevesebb ember kevesebb energiát, helyet, levegőt, vizet, élelmet és más dolgokat igényel.

- Igen, az ilyen katasztrófák valóban nagy szolgálatot tehetnek a Földnek, mert eltakarítják a népfölösleget. Az emberiség nem volt képes a saját létszámát és működési területét lekorlátozni egy egészséges szintre, ezért a természetnek kell helyretennie a gyereket néhány nyaklevessel.

- Kemény pofonok lesznek ezek inkább. És te, mint megvilágosodott személy milyennek látod a jövőt most? Lesz 2012-ben katasztrófa vagy nem? És ha igen, az mekkora lesz?

- Én inkább azt mondanám, hogy katasztrófa már most is van, csak foltokban jelentkezik és lassú a kibontakozási ideje, ezért a többségnek nem tűnik fel. Itt egy kis hőség és tűzvész, ott egy kis esőzés és árvíz, amott néhány földrengés és cunami, szóval mindenhol történnek a katasztrófák, folyamatosan. Az emberek mindig valami nagy és látványos dolgot várnak, hogy rámondhassák: na, ez az! Erről beszéltünk. Közben meg ezernyi olyan apró változás történik, amire senki sem figyel, pedig nagyon komolyan érintenek mindenkit hosszabb távon.

- Igen, egyetértek! Van erre egy szemléletes példa. A fazékba tett béka esete. Ha forró vízbe tesszük, kiugrik. Ha hidegbe és lassan felforraljuk, a béka szépen megfő és vacsora lesz belőle.

- Az emberiség már évtizedek óta fő a saját levében és kezd puhulni a húsa. Ha a napkitörés felhevíti a bolygót, az egy látványos betetőzése lesz ennek a folyamatnak.

- Nem válaszoltál az előbbi kérdésemre. Mit látsz a jövőben?

- Ezzel kapcsolatban két dolgot fogok elmondani, de nem azt, amit te hallani szeretnél. Az egyik, hogy sok évvel ezelőtt, még a kilencvenes évek derekán az Isten összehívta a Földön akkoriban testben élő vezető lelkeket egy tájékoztatóra. Ami egy filmvetítés volt az utolsó időkben várható, tervezett eseményekről. Arról, hogy hol, mikor, milyen katasztrófák fognak történni. Lehettünk vagy háromszázan az asztráltérben, a mesterek egy részét ismerem is személyesen a fizikai világból vagy a túlvilágon. Miután végignéztük a prognózist, az egész filmet kitörölték a lelkemből, hogy ne férjek hozzá és ne tudjam elmondani.

- Akkor ennek mi értelme volt?

- A tudatalattimban benne van az információ, csak zárolva lett, biztonsági okokból. A megfelelő helyen és időben majd ez feloldásra kerül, hogy tudjak cselekedni. Mint az időzáras páncélszekrény. Csak akkor nyílik ki, amikor szükségem lesz rá. Addig viszont nem zavar a dolog és tudok más feladatokra koncentrálni.
- A másik dolog, amit mondani akarok, hogy az elmúlt pár évben már több alkalommal is szóltak nekem a túlvilágról, egyrészt különféle szakszellemek, másrészt az Isten is, hogy igyekezzek a munkáimmal, mert fogy az időm. Nem sokáig leszek már itt fizikai testben, ezért sietnem kell, hogy minden fontos feladatot be tudjak fejezni.

- Szóval te is el fogsz menni a rendszerből. Valahová.

- Hazamegyek. Oda, amit általában csak mennyország néven emlegettek. Úgyhogy ez az utolsó interjú, amit adok. Neked, meg bárki másnak. Szóval kérdezz okosakat! Használd ki a lehetőséget!

2. A HALÁL

- Akkor kérdeznék a halálról, meg a halál angyalairól. Mi is történik pontosan, amikor meghalunk? Mi a dolga a halál angyalainak?

- A halál fiziológiájáról már sokat tudnak a biológusok és az orvosok. De a transzcendens részét még mindig homály fedi előttetek. Lényegében az történik ilyenkor, mint alvás közben, amikor a lélek részecske elhagyja a fizikai testet és az asztráltérben kóborol egy darabig. Másokkal találkozik, beszélget, tanul, intézi az ügyeit, aztán visszamegy a testébe.
- A halál olyan a lélek számára, mint a felébredés a testi élet álmából. Fizikailag ilyenkor elszakadnak a lelket a testhez kapcsoló időszálak, és mivel a leleon magával viszi a kivetített asztráltestét is, a hullának gyorsan elhalványul az aurája és csak az üres fizikai test marad vissza.
- A halál angyalai azok a túlvilági szakszellemek, akik feladata a kilépést és a túlvilágra való átlépést megkönnyíteni. Ugyanúgy, ahogy a születés angyalai a belépésben segédkeznek, a kilépéskor a túlvilágra születik meg a lélek. Tehát a túlvilágról nézve a testet öltést segítők a halál angyalai, a testtől való megszabadulást segítők meg a születés, megszabadulás angyalai.

- Érdekes gondolat. Egyáltalán, miért van szükség ilyen segítőkre?

- Amiért az országhatáron is vannak vámosok meg határőrök. Segíteni és adminisztrálni az átkelésekkel kapcsolatos dolgokat. Az okosabb lelkek még a testi életük során újratanulják a túlvilággal kapcsolatos ismereteket. Azt, hogyan kell kilépni a testből, meg belépni. Hogyan kell mozogni, kommunikálni az asztráltérben, stb. De vannak zöldfülű lelkek is, meg félősek, akik nem mernek kimozdulni a testükből még alvás közben sem. Vagy kimozdulnak, de nem tanulnak belőle. Ezért kell a személyzet a túloldalon, hogy fogadják az érkezőket és segítsenek nekik. Tájékoztatják őket a legfontosabb tudnivalókról, eligazítják, hogy merre menjenek tovább, stb.
- A 3D-s asztráltérből a léleknek ki kell lépnie egy térváltással a 4D-s túlvilágra, ahol az ismerősei, rokonai, barátai fogadják és segítik tovább. Aki ezt nem tudja, hogy kell, annak nyitnak egy térablakot, amit a klinikai halál állapotából visszatért emberek fényalagútnak neveznek. Azért dől belőle a fény, mert a 4D-ben sokkal több fotinó van, mint az alvilágban. Az égszakadással járó térháborgások során ezért szoktak heves fényjelenségek kialakulni, mert a térszeparátoron keresztül bevilágít a túlvilág fénye az alvilágba.
- Egyszer, évekkel ezelőtt én is láttam ilyen térablakot, de ébrenlét során, és nem azért, mert a halálomon voltam, hanem mert odaátról megnyitották. Nekem ez egy szögletes ajtó volt, amiből fehér fény dőlt kifelé. Egy fehér bőrű, földönkívüli humanoid lépett ki rajta, aki közölte, hogy segítünk, majd visszalépett és bezárta az ajtót.

- Hogy nézett ki pontosan?

- Nem emberi feje volt. Inkább egy szabályosan duzzadt, furcsa alakú arca és koponyája volt, haj és arcszőrzet nélkül, ami kicsit emlékeztetett a Csillagok háborújában látható birodalmi rohamosztagos sisakra. De nem olyan volt! Csak a fehér bőre és fekete szeme miatt tűnt így nekem, meg a duzzadt állkapcsa miatt. Viszont szép volt, annak ellenére, hogy nem láttam ilyen lényt korábban és ismerősnek tűnt valahonnan a kinézete. Biztos éltem már korábban ilyen fajta testben valahol vagy találkoztam ilyen lényekkel, nem tudom.

- Ez nem a halál angyala volt?

- Nem. A halál angyalaival is többször találkoztam meg beszélgettem már odaát, azok egész máshogy néznek ki. A halál angyalai mindig fekete ruhát viselnek, emberi külsejük van, többnyire férfiak és nagyon barátságosak. Nem kell tőlük félni, csak a munkájukat végzik. Mint a papok, amikor föladják az utolsó kenetet a haldoklónak. Az olyan fekete csuklyás, kaszával hadonászó fickókat a horrorfilmekből nyugodtan el lehet felejteni.

- És miket mondtak neked?

- Érdeklődtek, mikor óhajtok átmenni. Mármint meghalni. Meg szóltak, hogy nem muszáj tovább élnem, nyugodtan meghalhatok ha akarok. Szóval nekem nem kell itt tartózkodnom. Már évtizedekkel ezelőtt elmehettem volna, csak most önszántamból túlórázok és elvégzek néhány extra munkát az emberiségnek. Főnöki jóváhagyással. De rövidesen ennek is vége és akkor távozom, a megfelelő időben és módon.

- Erről akarsz beszélni? Hogy mikor lesz...?

- Nem. Az a lényeg, hogy amikor látjátok, hogy közeledik a vég, nem kell félni meg hisztizni. Lélekben készüljetek fel a távozásra. Búcsúzzatok el a játszótértől, meg a játszótársaktól és nézzetek bátran szembe a kilépéssel. Pont olyan lesz, mint egy álom. Van, aki könnyen elalszik, mások nehezebben. Van, aki szépet álmodik, mások rémálomra ébrednek, amikor odaát szembesülnek a tényekkel. De semmivel sem rosszabb kilépni, mint belépni. Márpedig a testbe születéseteket is túléltétek, nemde?

- Ja! És mi a helyzet az életfilm lepörgésével?

- Abban is volt már részem, sok évvel ezelőtt. Egyik este, mikor lefeküdtem aludni, váratlanul bejött a szobába egy felettes istenség, és egy szó nélkül lekérte a lelkem információ tartalmát. Rendelkezett a hozzáférési jogosultsággal, mire a lelkemet vezérlő operációs rendszer azonnal lesugározta neki a feltudatom teljes tartalmát. Minden információt, a születésem pillanatától kezdve a jelenig. Semmi sem maradt ki belőle, a leglényegtelenebb részletek is benne voltak. A folyamat becslésem szerint kb. 1, esetleg 1,2 másodpercig tarthatott. Tehát iszonyú gyors volt. Ez idő alatt villámgyorsan átfutott a fejemen az életem összes eseménye, tűélesen és kristálytisztán, mintha most történt volna meg, aztán semmi. Az istenség egy szó nélkül kiröppent a lakásból és ment tovább a dolgára.

- Ezt vajon miért csinálta?

- Több oka lehetett rá. Az egyik az, hogy lássam, mi ez és hogyan zajlik le. És elmondhassam az embereknek, hogy mi ez az egész. A másik, hogy ellenőrizze az információkat, minden megvan-e. Amikor meghalunk, szintén automatikusan lefut az életünk élményfilmje, hogy összehasonlítsa a Jupiter akashában lévő biztonsági másolattal a feltudat tartalmát. Ugyanis később ezen adatok alapján lehet megítélni az adott életet és dönteni a továbbiakról, mi legyen a lélekkel. Tehát az operációs rendszer ilyen biztonsági ellenőrzést végez, nem veszett-e el valami információ vagy nem manipulálták-e az adatokat valami trükkös módszerrel. Mert előfordul, hogy a dörzsöltebb lelkek átírják magukat, javítanak a programozásukon, kitörölnek dolgokat vagy hozzátesznek valamit, és ezzel módosítják az információs mátrixukat. Ami alapján a karmájuk és a jövőjük meghatározható. Úgymond élményhamisítást követnek el. A biztonsági másolathoz viszont senki nem fér hozzá az ügyintéző istenségeket kivéve, így gyorsan kideríthetők a hibák és manipulációk.

- Akkor ez olyan, mint a paritás ellenőrzés a számítógépeknél?

- Valami olyan, de nem digitális, hanem analóg az őrzött információ és ezért villámgyors az ellenőrzés is. Nekem alig volt több egy másodpercnél, meglepődni sem maradt időm.

- És mindent rendben talált a felettes?

- Gondolom, mivel senki nem szólt semmit. Később végeztek rajtam szoftver módosítást, hogy el tudjam végezni a feladataimat, tehát megváltoztatták a mátrixomat és ezzel a karmámat is. Meg volt az az időszál átfűzéses beavatkozás is, amiről korábban meséltem már neked, szóval a rendszergazdák dolgoznak a háttérben, hogy minden simán menjen.

- Mit jelent az, hogy átírták a karmádat? Hozzátettek valamit? Vagy elvettek belőle?

- Is, is. A folyamat több lépcsőben történt és eltartott vagy egy hétig. Nagyon óvatosan és finoman csinálták, hogy alig vettem észre, de azért láttam, hogy napról napra változik a mátrixom és máshogy kezdek el működni. Akkoriban gyorsult fel nagyon a tanulási képességem, hogy elkezdtem gyorsan és könnyen megérteni a legbonyolultabb teremtésfilozófiai dolgokat is. Meg minden nap kitaláltam valamit, aztán nem győztem leírni az ötleteimet.

- Szóval felturbóztak.

- Én inkább akadálymentesítésnek nevezném a dolgot, mert azért előtte sem voltam piskóta. De utána minden könnyebben ment, gond nélkül. Mármint a munkám terén, mert más dolgok viszont nem változtak.

- Kicsit furcsa nekem, amiket mondasz a túlvilági szellemekkel kapcsolatban. Az, hogy olyan szűkszavúak. Sose mondják el, mit miért csinálnak, csak cselekszenek, aztán találd ki, miről lehet szó. Nem túl beszédesek. Meg udvariasak.

- És sosem szoktak köszönni. Rengeteg különféle szellemmel volt már dolgom, de még egy sem akadt köztük, aki találkozáskor vagy távozáskor köszönt volna. Csak jönnek és mennek, mint a villám. Nincsenek udvarias gesztusok, nincs mellébeszélés, üres locsogás, körülményeskedés, meg ilyenek. Csak a lényeg, röviden, tömören. Illetve, a vezetők részéről nincs locsogás. Mert az egyszerűbb lelkek a túlvilágon is szeretik jártatni a gondolataikat.
- Nemrégiben történt, hogy igencsak nagyra nőtt a fejemben a zsongás. Egy csomóan rám szálltak, szövegeltek össze-vissza, alig tudtam dolgozni a zsivajuk miatt. Aztán egyszer csak a felettesem megelégelte a dolgot, mert persze őt is zavarta a sok üres duma, hisz nem tudott nyugodtan kommunikálni velem. Erre telepített rám egy gondolatszigetelő védőpajzsot. Egy másodperc alatt süket csend lett a fejemben. Szó szerint, mintha elvágták volna, épp a mondat közepén a szövegelést.

- Mint amikor elvágják a telefon zsinórt?

- Úgy valahogy. Megfigyelhető, hogy a túlvilágon így intézik a dolgokat a vezetők. Nem állnak le szépen megkérni a neveletlen, kósza szellemeket és csivitelő gyerekeket, hogy léci fejezzétek már be, mert nem tudunk tőletek dolgozni, hanem rájuk csukják a hangszigetelt ajtót, aztán motyogjanak csak magukban, amit akarnak. Nincs könyörgés, vitatkozás meg civakodás, mint az óvodában. Akinek hatalma van, az habozás nélkül érvényesíti és nincs helye az ellenkezésnek.

3. A MENNYORSZÁG

- Ez engem a diktatúrára emlékeztet.

- Persze, mert se a Földön, se az égben nincs demokrácia. A Földön azért nincs, mert ez itt a pokol, és az alvilág urai erővel irányítják a szolgáikat. Politikai, katonai, gazdasági erővel, média manipulációval, félelemkeltéssel, zsarolással, mikor melyik van kéznél. Az égben meg azért nincs, mert az istenek is erővel tartanak rendet, másképp ugyanis nem lehet. A szép szó a tapasztalatok szerint ritkán szokott használni, a vita időpazarlás, az erőből viszont mindenki ért.

- Szóval sehol sincs demokrácia?

- Csak ott, ahol káosz van és széthúzás. A rend a demokrácia ellentéte. Rend ott van, ahol egység van és összetartás, vagyis egyfejű a rendszer. A demokrácia arról szól, hogy mindenki a maga elképzeléseit próbálja érvényesíteni, megvalósítani, ahelyett, hogy azt csinálná, amit mások parancsolnak neki. Ezért hullanak mindig szét a demokráciával kacérkodó rendszerek, mert gyorsan erőtlenné, kezelhetetlenné és fenntarthatatlanná válnak.

- Ezzel most teljesen ellent mondasz az országunkban elterjedt hivatalos dogmának.

- Nem mondok ellent semminek, csak tájékoztatlak a helyzetről. Arról, ami van. Az, hogy mások miről mit mondanak, a saját érdekeik mentén, az más dolog. A Föld minden országában diktatúra van, volt és lesz. Csak egyes rendszereket demokráciának hazudnak, porhintésül, hogy könnyebb legyen leszerelni a hatalom ellen lázadókat. Ha a nép azt hiszi, hogy van választása, könnyebben lenyeli a hibákat és megfizeti az árukat.

- Tehát akkor a mennyországban sincs demokrácia.

- Nincs. Az Isten országában az Isten az úr, vagyis egy akarat van, az övé. Ő a mennyei seregek ura és a mennyei királyság vezetője. Vedd észre, hogy seregről, vagyis hadseregről, rendfenntartó erőről van szó. És királyságról, nem választott parlamentről van szó. És a királyt nem választják, hanem létezése jogán ő az uralkodó, akit nem lehet leváltani. A teremtményeinek tehát igazából nincs semmi választási lehetősége. Még a Sátán által kínált alternatíva is csak illúzió, a választás kísértése, tényleges lehetőségek nélkül.

- Vagyis a jó és rossz erők ebben nem különböznek egymástól.

- Jó vagy rossz, egy kutya. Mert egy a Nagykutya, az Isten. A Sátán is csak őt szolgálja, bármit is hazudjon egyébként, mert nincs más rajta kívül. Csak a smink különbözik, a lényeg ugyanaz.
- Sok évvel ezelőtt egyszer beszélgettem az Istennel az utolsó időkben a Földön várható politikai eseményekről és társadalmi változásokról. Azt mondta nekem, hogy „a végén mindig diktatúra szokott lenni”. Vagyis amíg jól mennek a dolgok, lehet demokráciásdit játszani, úgy csinálni, mintha demokrácia lenne, de a végén, amikor a rendszer kezd összeomlani, a gonosz leveti álarcát és megmutatkozik őszinte valójában. Mert már csak így tudja működtetni a társadalmat, nyers erőszakkal, katonás fegyelemmel. Aztán a legvégén már így se. És akkor van vége a műsornak.

- Ezek szerint a diktatúra gonosz dolog? Akkor az Isten is gonosz?

- Nem. A gonoszság az ellenszegülés következménye. Ahol több akarat van, ott ütközés van és konfliktus, háború és szenvedés, bűn és bűnhődés. A mennyországban egy akarat van, az Istené, és nincs más. Ezért nincs konfliktus, szenvedés, bűn és gonoszság. A pokolban viszont sok akarat van, mert mindenki mást akar és máshogy akarja, ezért elkerülhetetlen a rossz dolgok megjelenése.

- Tehát ha a mennyekbe akarok jutni, fel kell adnom a szabad akaratomat és az önállóságomat és meg kell hódolnom az Isten előtt?

- A mennyekbe azok jutnak, akik képesek eggyé válni az Istennel. Ha egy vagy vele, nincs különbség köztetek, tehát nincs probléma sem. Onnantól kezdve a szabad akaratod az Isten szabad akaratával azonos. Az Isten egy és önálló, önmagában álló, mivel nincs más rajta kívül. Gondold végig a létfilozófiai tanításokat, amikből rengeteg van az Eseményhorizonton és érteni fogod.

- Ez el fog tartani egy darabig, mert itt nagyon sok mindent kell még végig gondolnom. Addig is térjünk rá a következő témánkra.

4. HATÁRŐR ANGYALOK

- Elgondolkodtam azon, hogy ti tulajdonképpen hogy tehetitek meg azt, hogy mindenféle ezoterikus információkat hoztok át a túlvilágról, meg a mindentudásból a Földre. Az Isten akarata ez?

- Persze. Csak azt hozzuk át, akkor és úgy, amikor az Isten akarja.

- És mi van akkor, ha mást akarsz, mint az Isten?

- Meg lehet próbálni, csak nem fog működni. Sok évvel ezelőtt egyszer kipróbáltam, mi történik akkor, ha úgymond tiltott információt próbálok meg becsempészni a Földre odaátról. Kiválasztottam valamit, ami megfelelőnek tűnt és megpróbáltam áthozni. De nem jártam sikerrel.
- Visszatérés közben elkapott egy határőr angyal és megállított, majd kitörölte belőlem a tiltott információt. És udvariasan jelezte, hogy ezt tilos. Szóval nagyon szigorú határőrizet van az alvilág és a túlvilág között, és gyakorlatilag lehetetlen bármit engedély nélkül átcsempészni. Később még több alkalommal előfordult ilyesmi, hogy amikor a mindentudásban kutakodtam, folyton olyan érdekes és fontosnak tűnő információkba botlottam bele, amiken rajta volt a tiltó végzés vagy hogy nevezzem. Tehát a könyvtárosok, illetve szakszellemek jelezték, hogy erről ne beszéljek a földön. Megnézhetem, hozzáférek az információhoz, de hallgatnom kell róla a gyerekek előtt.

- Ezek az információk miért tiltottak a számunkra?

- Mert több kárt okoznának, mint hasznot. Vedd észre, hogy már ezek a tudás morzsák is mennyire felborogatták a világképedet és megváltoztatták az önképedet, amiket eddig tanultál tőlünk. A tudásnak épp úgy megvannak a maga veszélyei, mint a tudatlanságnak, ezért célszerű bizonyos információkat átmenetileg visszatartani előttetek. Amíg készek nem lesztek a fogadására.
- Nem jó, ha a kisgyerek szexfilmet néz. De a nagy kamasz gyereknek már szabad, hogy tanuljon belőle. Ha már te magad nem világosítod föl, mert béna vagy hozzá, legalább had nézhessen utána önállóan az őt érdeklő témáknak.
- A másik dolog, hogy vannak úgynevezett ajánlott információk is, amiket közölni akarnak velünk, mert fontosnak tartják valamiért. Úgymond ránk tukmálják őket. Nem egyszer előfordult velem, hogy leültem írni a gondolataimat, és legnagyobb meglepetésemre valami teljesen másról kezdtem el írni. Furcsa mód a gondolataim más irányba térültek és muszáj volt inkább azt leírnom. Utána persze leírhattam a saját gondolataimat is, de egyértelmű, hogy időnként beleszóltak a munkámba és mintegy átvették fölöttem az irányítást. Alig észrevehetően, szóval ez nem valami médiumitás volt vagy megszállottság, hanem egyszerűen más program futott le bennem.

5. A LÉLEK

- Ha már a programoknál tartunk, beszéljünk kicsit a lélekről és a szellemről. Engem például nagyon érdekelnek a lélek részecskékkel kapcsolatos kutatások. Bár az Eseményhorizonton nem sok jelent meg erről az elmúlt években, azért bőven gyűltek az anyagok és némelyiket olvastam is. Te milyen kutatásokat folytattál a leleonok kapcsán?

- Elég sokfélét, de nem akarom részletezni, mert rövidesen lesz erről egy külön cikk. Azt viszont elmondanám, hogy sok évvel ezelőtt, még a múlt században egyszer megnézettem a lelkemet egy boszorkánnyal.

- Megnézetted?

- Igen. Tudtam róla, hogy profi igazlátó, ráadásul színesben érzékeli maga körül a valóságot. Látja az aurákat, gondolatokat, szellemeket, földsugárzásokat, mindent. Úgyhogy kihasználtam a lehetőséget és elvégeztünk egy kis kísérletet. Ezt most azért mondom el, hogy lásd, így is lehet információkhoz jutni.
- Szóval leültünk egy asztalhoz, egymással szemben és kiléptem a testemből. Odalebegtem elé, az asztal fölé, és megkértem, hogy nézze meg alaposan a lélek részecskémet, és mondja el, milyennek látja.
- Egy darabig erőlködött, aztán közölte, hogy nem megy a dolog, mert a lelkem folyamatosan ugrál, ide-oda mozog villámgyorsan, ezért képtelen megragadni a figyelmével. Csak egy elmosódott fénypontot lát belőle, de semmi konkrétumot. Erre észbe kaptam, hogy persze, elfelejtettem kikapcsolni a paravédelmi rendszeremet. Ami árnyékolja és védi a lélek részecskémet a támadásoktól, manipulációktól. Gyorsan lekapcsoltam a rendszert, csak őelőtte, mire rögtön közölte, hogy abbahagytam a ficánkolást és stabilan megálltam előtte, az asztal fölött úgy két arasznyival.
- Aztán vagy öt percen át nézegetett, én meg mondtam neki, mit csináljon. Miket nézzen meg alaposabban, hogy pontosabb információkhoz jussak a struktúráról, mivel a boszorkány nem volt magasan képzett beavatott és a tudományos képzettsége is hiányzott a komolyabb elemzéshez.

- Szóban mondtad neki?

- Igen, persze.

- Ezt hogy csináltad? Hisz közben magadon kívül voltál!

- Gyerekjáték. Kint is vagyok, bent is vagyok. Bilokáció. A testem attól még simán tudom vezérelni, hogy épp nem vagyok benne. Ezzel a jóga technikával a profibb mesterek azt is meg tudják csinálni, hogy több testet teremtenek maguknak és mindegyiket egyszerre irányítják, miközben csak az egyikben vannak benne ténylegesen. A hindu szent iratokban olvashatsz a témáról részletesen, ha érdekel.

- Aha. És miket látott benned, illetve rólad vagy hogy is mondjam... a lelkedről az a boszorkány?

- Mivel pici, világító pontnak látott először, kértem, hogy nagyítson rám. Így gömbszerűnek látta a részecskémet, ami sárgás fényben világít, több rétegű aura veszi körül, ami fátyolszerűen lebeg a gombóc körül és belőle sugárzik kifelé. A gombóc felszínén vékony, hajszálrepedésre emlékeztető vonalkák hálózata található, mintha focilabdát nézne az ember. Ezek szabályos hálózatba kapcsolódnak, de nem tudta értelmezni a látványt, így máig sem tudom, hogy néz ki ez a hálózat. Kértem a nőt, hogy rajzolja le, amit lát, de olyan gyakorlatlan volt, hogy még erre is képtelennek bizonyult. Hiába járt iskolába, ha ott nem tanították meg rendesen rajzolni. Így csak a szavaira hagyatkozhatunk.
- Szóval a lélek részecske felszínén nem látott kidudorodásokat, semmi szokatlan struktúrát, amit a régebbi publikációkban feltüntettek a szerzők.

- A részecske bimbózásokra, tüskeszerű képződményekre gondolsz?

- Igen. Ha vannak is rajta ilyenek, azok sokkal kisebbek, mint gondoltuk, mert ennél a nagyításnál nem látszódtak. Persze az is lehet, hogy azért nem látott ilyeneket, mert a lelkem tüskés része bent maradt a fejemben, az agyamhoz kapcsolódva. Ezért tudtam közben beszélni és irányítani a testem. Összességében azt kell mondanom, hogy ez a kísérlet sokkal több kérdést vetett föl, mint amennyire választ adott, szóval teljes a homály a részleteket illetően. Sok száz ilyen kísérletet kéne még elvégezni, rengeteg profi látóval, majd összevetni a kapott eredményeket, mire valami használható információhoz jutnánk a leleonokkal kapcsolatban.

- És ezt miért nem csináltátok meg akkor?

- Több oka is van. Egyrészt, mert nincs ennyi profi látó az országban. Másrészt mert a többségük totál képzetlen, amatőr fickó, aki néz, de nem érti, mit lát. Nincs kellő szintű természettudományos képzettsége, misztikus és teremtésfilozófiai képzettsége meg pláne nincs. Az időfizikáról azt se tudja, eszik-e vagy isszák, szóval alkalmatlan a komolyabb kutatásra.
- Másrészt egy ilyen kísérlet sorozat rengeteg pénzbe kerül. Az embereket össze kell hozni egy helyre, megfelelő körülményeket kell biztosítani nekik a nyugodt munkához, amihez idő kell. A kapott eredményeket ki kell értékelni. Ki kell zárni a lehetséges zavaró tényezőket. El kell zavarni a rossz szándékú túlvilági szellemeket, akiket rögtön odaesz a fene, ha csinálunk valamit és próbálják manipulálni a dolgokat, hogy megzavarjanak és kitoljanak velünk, aztán meg jót röhögjenek, hogy milyen jól megszívattak minket. Ezek a túlvilági szkeptikusok, akik nem hisznek abban, bármi eredményre juthatunk önállóan.
- Plusz ott van az önkéntesek kérdése. Én tudok vigyázni magamra, ha megtámadnak, amikor testen kívül kóricálok, szóval bárkivel szemben meg tudom védeni magam. De ha valami zöldfülű kölyök teszi ki a lelkét a kísérlet kedvéért, az akár bajba is kerülhet. Konkrétan meg is halhat, ha elügyetlenkedi a dolgot, aztán meg lesz nagy sírás-rívás, meg rendőrségi ügy az egészből, és a boncolóorvos tűnődhet rajta, mi a franc történhetett a fickóval.
- És akkor még nem beszéltem arról, hogy mit szólnak az egészhez a felettes létezők, vagyis az istenek és angyalok. A lélek részecskékkel kapcsolatban egy csomó dolog tiltott információ a földi hülyegyerekek számára, nehogy valami eget verő marhaságot csináljanak. Csak azért, mert én, meg még néhány mester ismerjük a dörgést, és óvatosak vagyunk, a többiek még nem lesznek alkalmasak a kapott tudás kezelésére. Megfelelő beavatottság nélkül csak zizik lesznek tőle és szedhetik utána a dilibogyókat.
- No és, ha meg vannak az eredmények, mégis mit csináljunk vele? Tegyük közzé? Hogy ez a sok egymást utáló és gyűlölő, meg legyilkoló alvilági idióta ebből is valami újabb eszközt fabrikáljon a pusztításhoz? Amikor az oviban megy a verekedés, okosabb nem osztogatni nekik a Rambo késeket. Szóval ezért nem lett semmi a lélek kutatásból az elmúlt évtizedekben. Nem éri meg játszani a tűzzel és porig égetni a babaházat.

- Jó a dumád. Amúgy tökéletesen egyetértek veled. Tényleg nem a majomagyú emberiségnek való ez a tudás. És látott még mást is a boszorkány a lelkeden?

- Persze! A kísérlet következő részében megkértem, hogy nagyítson tovább, míg akkorának nem látja a részecskémet, mint egy nagy strandlabdát. Kíváncsi voltam egyrészt arra, meddig tudja fokozni a felbontást, vagyis milyen élesen képes látni a lelkével engem, másrészt meg arra, hogy képes-e belelátni a leleon belsejébe.

- Igaz! Ha az időhullámokat látja a forrásrendszerével, akkor mindenen keresztül lát!

- Ja. De ne feledd el, hogy itt szubtársulati méretekről van szó. Az időhurkok messze kisebbek, mint egy elektron, ráadásul iszonyú gyorsan kavarnak, megállás nélkül. Ezt megnézni és pláne elemezni roppant fárasztó. Nem is volt képes rá, de a nagyobb struktúrákat azért meg tudta figyelni a részecském belsejében.

- És mit látott benne?

- Az időtartály belsejét teljesen kitölti egy üvegszerűen átlátszó, szabályos, kristályos cellákra emlékeztető habszerűség vagy mi. De nem olyan lélekcellák, mint amiket egyes régi időfizikai rajzokon már láttál, szóval nem kockaszerű struktúrák, hanem oktaéderszerűek. Konkrétan nyolcszög alapú bipiramisok. Tehát rajzolj egy szabályos nyolcszöget, majd húzz a csúcsaiból a síkjára merőlegesen fölfelé és lefelé éleket, míg egy-egy pontban nem találkoznak. Ennek tizenhat egyenlő szárú háromszögből álló oldallapja van. Ilyen cellák töltik ki a leleonomat belül, bonyolult mintázatba rendeződve.

oktagonális bipiramis

- Ez szerintem teljesen érthető. Ha kétféle energiakvantum van a teremtésben, az oktaéderes szerinó és a kockaszerű fotinó, akkor a nagyobb struktúráknál is ezeknek a szabályos formáknak kell megjelenniük. Nem?

- Igen, mert a teremtés önhasonló. De ezeknek a tizenhat lapú testeknek ráadásul még belső struktúrája is van. Kértem a boszit, hogy bátran menjen bele a látott képbe és nézze meg egészen közelről az egyik cellát. Azt mondta, van a közepén egy pici, kék színű golyócska, amiből vékony vonalak vezetnek ki a nyolcszög csúcsaihoz. Ez valószínűleg egy sűrűbb időrendszer lesz, amiből művonalak vezetnek ki a szomszédos cellák irányába. Így az egész egy nagyon bonyolult belső hálózatot alkot, mint az agyban az idegsejtek. Csak ez nem anyagból van, hanem teljesen transzcendens, időbeli káprázat.
- Aztán megkértem, hogy menjen be a leleon közepébe és nézze meg, mi van ott. A sok cella között egy kis kék bogyócskát látott, ami nem valamely cella belsejében lebegett, hanem önállóan, a cellák közti térbeli hézagban.

- Ez a szentély része a léleknek? A lélek elektron?

- Lehetséges. Nem tudom. A kísérletet itt félbeszakítottuk, mert a látóm elfáradt és nem igazán érdekelte a téma. Én meg nem akartam erőltetni a dolgot. Az a lényeg, hogy a lélek, mint részecske egyértelműen egy bonyolult külső és belső szerkezettel rendelkező struktúra, afféle transzcendens információ tároló és feldolgozó rendszer. És itt szándékosan nem mondok számítógépet, mert nem digitális, nem elektronikus, nem fénnyel működik, hanem időhullámokkal, ráadásul intelligens, önszabályozó, mozgásra képes, vagyis egy élőlény. Nem egy buta gép. Továbbá a benne futó személyiség programok nem algoritmikusak, a tárolt információ pedig analóg, térbeli gravitációs hologram, ami állandóan mozog és perturbálódik.

- Vagyis a lélek egy gravízió tároló részecske.

- Minden részecske gravíziót tárol, csak míg az anyagi részecskék úgymond buták, a lelkek okosak. Hasonlóak, de nem ugyanolyanok belül, és más nagyságrendbe esnek.

- Engem főleg az izgatott mostanában a leleonokkal kapcsolatban, hogy miként tudnak mozogni a fizikai testen kívül? Hogy tud egy értelmes részecske tetszése szerint mozogni?

- Ehhez értened kéne a térbeli meghajtás fizikáját. A több tengely körül forgó és csavarodó giroszkópos hajtóművek működési elvét, amiről eddig nem sok információ került publikálásra az Eseményhorizonton. Ugyanis ugyanúgy mozog a lélek is. A részecskéje felfogható egy parányi téri hajtóműként, ami a belső időhurok rendszereinek megfelelő torzítgatásával és elforgatásával képes mozogni a téridőben. Ez nagyon gyors, közel fénysebességű száguldást jelent a gyakorlatban, ráadásul hihetetlenül pontos manővereket tesz lehetővé.
- Gondolj arra, hogy a fejed közepén lebegő lélek részecskéd milyen pontosan követi a tested mozgását. Illetve fordítva, mert amerre mozdul a lélek, arra megy utána a test, hisz az vezérli. Nem a farok csóválja a kutyát. Ahhoz, hogy a lélek stabilan megmaradjon az agyban, a megfelelő idegsejtekhez csatlakozva a barion fürtjeivel, amikről igazából még nem tudjuk, hogy néznek ki, nanométeres pontossággal kell pozicionálnia magát a foglalatban. Ha nem így tenne, folyton kiszakadna a testből és nem győzne visszamászni a vezérlőpulthoz.

- Ez történik baleseteknél, amikor magán kívül van a páciens átmenetileg.

- Igen. Mivel a lélek pozicionáló rendszerének is van egy pontossági korlátja, ha olyan váratlan hatás éri, amit nem tud kiegyensúlyozni, akkor kiesik a foglalatából. Például nekimegy autóval egy betonfalnak. A rendkívül erős gyorsulás miatt a teste megáll, a lelke meg tovább repül a saját tömegtehetetlensége miatt.

- Ez a gyorsulási ellenállás miatt van!

- Aha. Egy határon túl nem képes trimmelni a gyorsulást és elszáguld. Aztán persze lefékezi magát, valahol a betonfalban vagy azon túl, és gondolkodhat rajta, hogy másszon vissza a szétroncsolt testébe az újraélesztéshez. Ha béna a lélek és nem tud visszajutni vagy nem akar, mert lejárt az ideje, akkor nem megy vissza és a test szépen meghal.

- És a térugrást hogy csinálja a lélek? Erről korábban már beszéltél, a túlvilágra vezető térablakok kapcsán.

- Igen. A lélek részecske nem csupán téri hajtóműként működik, de megfelelő képzéssel arra is megtanítható, hogyan végezzen térváltást, illetve térugrást, átlépve a térszeparátoron és szabadon közlekedve a térszeletek között. Ezt odaát tanítják az arra alkalmas lelkeknek, mert alapból a zöldfülűek nem tudják, hogy kell. A térváltás és térugrás fizikájáról persze megint csak nem jelentek meg cikkek az Eseményhorizonton, mert a kutatók még ülnek rajta és rágják a témát. Meg nyilván pénzt is szeretnének csinálni belőle, ezért nem kiabálják el a megoldásokat ingyen a világhálón. Ha kell valakinek, fizesse meg a munkájukat rendesen.

- Nem úgy néz ki, hogy belátható időn belül Hunniának lesz pénze és főként igénye saját csillagközi űrhajó flottára. Az ország ehhez túlságosan le van gatyásodva és nincs meg az emberekben a vágy, hogy elhagyják a Földet.

- Majd meg lesz a vágy, ha kezd lakhatatlanná válni a bolygó és ezerszer nagyobb bajban lesz az ország, mint most. A szükség nagy úr.

- De még ha oda is adjátok nekik ezt az isteni technológiát, akkor is ott a kérdés, hogy lesznek képesek használni ezt? Hogy tudnak majd belőle bármi használhatót építeni?

6. AZ INTELLIGENCIA

- Igen, ehhez előbb fejleszteniük kéne az értelmüket. Azt a kis valamit, ami nagyon fontos, mégsem foglalkozik vele szinte senki. Az iskolában legalábbis nem tanítják az értelem, az intelligencia szándékos fejlesztését. Aki ide leszületik, már vagy eleve okosan és szakképzetten jön vagy megmarad butának, mert ez a barbarizáció teljességgel képtelen rá, hogy segítsen a lelkeknek a fejlődésben.

- Te milyen tanácsot tudnál adni azoknak, akik fejleszteni szeretnék magukat, hogy okosabbá, bölcsebbé, esetleg megvilágosodottá váljanak?

- A szokásos tanácsokon kívül? Hogy legyenek éberek, gondolkodjanak igaz emberként, beszéljenek igaz emberként és cselekedjenek igaz emberként? Meg ismerjék meg önmagukat? És olvassanak el egy csomó szakkönyvet és keressenek maguknak egy rendes mestert itt vagy a túlvilágon?

- Aha. Például én mitől tudnék intelligensebbé válni? Hogy könnyebben megértsem a teremtéssel kapcsolatos tudást és átlássam a dolgokat teljes bonyolultságukban?

- Mivel az intelligencia alapvetően probléma megoldó képesség, illetve a dolgokban rejlő rendszer felismerése, az összefüggések átlátásának képessége, ezért fontos a vizuális memória fejlesztése. Az információ, amivel dolgozol lélekben, mindig formával rendelkező dolog, ahogy a neve is mutatja. Tehát kép. Minél jobb a képkezelő képességed, annál hatékonyabban tudsz működni.
- Végezz vizualizációs gyakorlatokat. Előbb állóképeket jeleníts meg a tudatodban, majd mozgóképeket. Előbb sík képeket, majd térbelieket, később pedig négy dimenziósakat. Modellezd a valóságot fejben, képzeld el a dolgokat. A képzet legyen színes, részletes, méretarányos, valósághű. Később keverhetsz hozzá hangot, szagot, tapintást, ízlelést, gondolatokat, érzéseket is. Mert amit nem tudsz elképzelni, az képtelenség marad a számodra.
- A bölcsek és tudósok mind nagyszerű elmék, tele jó elképzelésekkel. Egy zseni számára nincs képtelenség, mert bármit el tud képzelni, s ezáltal el tudja dönteni, van-e realitása. Mert ami fejben nem megy, az valószínűleg a valóságban sem fog menni. Persze kivételek mindig vannak.

7. MIKROBA SZŰRÉS

- Korábban, amikor beszélgettünk, említetted azt az isteni mikroba szűrő technológiát, amit megmutattak neked. Ezt kifejtenéd most újra, részletesen az olvasók kedvéért?

- Persze. Sok évvel ezelőtt történt, hogy beteg lettem. Sima gombás fertőzést kaptam, amitől nem tudtam csak úgy megszabadulni. Aztán egyszer, mikor épp a vonaton ültem, azt látom, hogy beugrik a fülkébe egy isteni lélek. Egy szó nélkül végighúzott rajtam egy síkszerű szűrőt és kivette belőlem az összes káros mikroorganizmust. Vírusokat, baktériumokat, gombákat, mindent. Ez körülbelül két másodpercig tartott és nagyon erős érzés volt, amikor végigment a testemen a szűrő. Aztán egy szó nélkül kiugrott és ment tovább a dolgára. Én meg tűnődhettem, mi is volt ez és hogy működhet egy ilyen technika.

- Ez a szűrő hogy nézett ki pontosan?

- Egy síklap volt, ennél többet nem láttam belőle. Mint valami vékony, apró szemű háló. De a háló lyukai itt akkorák lehettek, hogy a vírusok is fennakadjanak rajta. A kezelője szokás szerint szűkszavú volt, mert nem szólt semmit, csak elvégezte a dolgát, aztán találjam ki, mi történt. De mivel láttam, mi történik, nem kellett sokat filózni rajta. Inkább az érdekelt, hogy lehetne ilyen szűrőt készíteni és mi lehet a fizikai alapja a technológiának. Hátha tudnánk ilyet mi is készíteni. Jól jönne a fertőző betegségeknél meg járványoknál, ha lenne ilyen szűrőnk, amin csak átmennek az emberek és azonnal megtisztulnak akár a halálos nyavalyákból is. Aztán legalább tíz évig agyaltam a fizikáján, mire sikerült odáig jutnom, hogy legalább az alapokat megértettem és némi halvány fogalmam támadt arról, hogy kéne ezt megcsinálni.

- És? Meg fogjátok csinálni?

- Nem. Ezzel is ugyanaz a baj, mint sok más isteni cuccal, hogy nincs még meg hozzá az a technológiánk, amivel meg tudnánk csinálni azt a technológiát, amivel meg lehetne csinálni ezt a készüléket. De a fejlettebb földön kívüli civilizációknak vannak ehhez hasonló mikroba dezintegráló berendezései, amikkel az űrhajósaik tisztítják le magukat a zsilipben. Szóval nem lehetetlen a feladat megoldása, csak az emberiség még túl primitív hozzá.

- De azok a mikrobaölő kapuk nem így működnek. Azok igazából nem szűrnek.

- Nem bizony. Azok olyan gravitációs rezonanciákat keltenek, amik szétrázzák a mikrobák kulcsfontosságú molekuláit, például az RNS-ének egyes részeit, amitől a mikroba működésképtelenné válik, vagyis elpusztul. Ez a szűrő viszont tényleg szűrő volt fizikailag. Mint egy halászháló. Sokkal kifinomultabb technológia. Amilyen lassan fejlődik az emberiség, nekünk ezer év múlva se lesz ilyen.

- Azért az jó, hogy vannak itt a Földön szellemek, akik ilyen gépekkel a kezükben szaladgálnak és meg tudják gyógyítani az embert, ha szükséges.

- Igen, de azért ne érezd magad nagy biztonságban. Ha állandóan használnák ezeket, sose lennének járványok és előbb-utóbb másoknak is feltűnne a dolog. Legfeljebb a csodatévő helyeken szokták időnként bevetni, hogy fenntartsák a zarándokokban a lelkesedést és meggyógyítsanak néhány szerencsétlen flótást, aki elkapott valami vackot.
- Valószínűleg inkább azért mutatták meg nekem a rendszert, hogy felhívják a figyelmem a fizikájára és gondolkodjak rajta kicsit. Mert ahhoz, hogy ezt megértsük, egy csomó más dolgot is érteni kell, mélységében. A gravíziók működését, a szinkrodinamizmust, a térdimenziókat, a térszeparátorokat, stb. Nem részletezem, hosszú és bonyolult az egész.
- Ami különösen érdekes volt a számomra, hogy menet közben megfigyeltem, hogy a testemmel szimbiózisban élő baktériumaimat nem távolította el a rendszer. Azokat átengedte, tehát valami szelektív szűrőről van szó, nem sima fizikai szűrésről.

- Talán a megadott formákra érzékeny az interferenciatér, amit áthúztak rajtad. Bele van programozva, milyen molekuláris szerkezetű struktúrákat kell kiemelni, a többi meg mintha ott se volna.

- Lehetséges. A szűrő fentről lefelé haladva ment végig rajtam, nagyon gyorsan és közben erős érzést keltett a testemben. Fizikailag a nyomáshoz vagy a gyorsuláshoz hasonlít a legjobban, de nem az. Igazából nem tudom elmondani, mert semmi sem hasonlít rá. De nem kellemetlen, szóval el lehet viselni. Olyan érzés, mintha minden társulatát a testemnek nyomás érné egy adott irányból. Mintha egy sűrű, láthatatlan falon hatolnék át, ami gyengén ellenáll a társulataimnak, elemi részecskéimnek. Viszont nem okozott hőérzetet, melegedést vagy hűlést, tehát nem változtatja meg a társulatok gerjesztettségi szintjét. Semmi molekuláris változást nem észleltem magamon, nem bomlottak el a sejtjeimben a molekulák, szóval nagyon tiszta és emberbarát módszerről van szó.
- A lelki látásommal láttam, ahogy végigmegy rajtam és bennem ez a szűrő és valami módon eltünteti, kiveszi belőlem a káros mikrobákat. Mintha halászna. Szépen kikanalazta a testemből és a testem felületéről az influenza vírusokat, a különféle baktériumokat, gombákat, meg az összes kis élősködőt. Szerintem az amőbákat is, bár azt nem tudom, voltak-e bennem épp akkor. Az a lényeg, hogy az egész nagyon gyorsan történt és teljes hatékonysággal. Utána totálisan tiszta voltam, mintha sterilizáltak volna. Semmi utóhatás, semmi mellékhatás, csak a gyors gyógyulás, ahogy a sejtjeim helyrehozták a mikrobák okozta apróbb károkat és perceken belül tökéletesen egészséges voltam.

8. AZ ANNIHILÁCIÓ

- És csak egyszer történt veled ilyen?

- Csak egyszer. Valóban, kissé sok ilyen furcsaság történt velem az elmúlt évtizedekben, amik csak egyszer estek meg és valami nagyon fontos dologról árulkodtak. Mint például az az eset, amikor egy elemi részecske valamiért annihilálódott a testemben.

- Felrobbant? Úgy érted, megszűnt létezni?

- Aha. Elég kellemetlen volt. Éppen aludtam, mikor egyszer csak arra ébredek, az éjszaka közepén, hogy iszonyú erővel belehasít a szemfogamba egy éles, tűzforró érzés. Rövid ideig tartó fájdalom, aztán lecsillapult, majd semmi. Gyorsan megnéztem a lelkemmel, de semmit nem láttam normál felbontás mellett. Erre utána néztem az akashában, mi történhetett, és azt a választ kaptam, hogy valószínűleg elbomlott egy részecske a fogamban.

- Milyen részecske?

- Nem tudom. Neutron vagy egy proton-elektron páros. Valamelyik társulat belsejében, valamilyen okból egy elemi részecske úgy döntött, hogy befejezi létét és megy a nirvánába. Talán valami téranomália okozta, vagy speciális, nagyon ritka hullámtéri interferencia, amitől az önfenntartó rendszere bemondta az unalmast. Egy pikoszekundum alatt megsemmisült, nyom nélkül lebomlott, ami persze azzal járt, hogy az időtartályában tárolódó fénykvantumok nyomban kiszabadultak és szétszaladtak a társulatok közti térben.
- Ez önmagában még nem okozott volna ekkora galibát, hogy fölébredjek rá, de valószínűleg radioaktív bomlást indított be a reakció. Ugye, ha elveszünk egy társmagból egy neutront vagy protont, a társulat instabillá válik.

- Izotóp lesz belőle.

- Igen. Ha egy neutron tűnik el, izotóp lesz belőle. Ha egy proton, az elektron párjával együtt, mert ezek ugye nem létezhetnek egymás nélkül, akkor meg másik kémiai elemmé alakul a társulat. Ez pedig a hullámterének megváltozásával jár együtt. Megváltoznak a molekuláris kötések. A társulat helye a társrácsban módosulhat. Vagy a társmag olyan instabillá válhat, hogy szétesik két vagy több részre. A maghasadáskor pedig még több fény szabadul fel és sugárzódik szét a környezetbe. Meg kósza lassú neutronok, amik meglökdösik a szomszédos társulatokat.
- A lényeg az, hogy emiatt lokálisan, egy tűhegynyi területen hirtelen nagyon megugrott a fogam hőmérséklete. Mégis csak egy mini magrobbanás történt az anyagában. Ez pedig már elég erős volt ahhoz, hogy jelet generáljon az idegszálnak és felébredjek a fájdalomra. Tisztán éreztem pár másodpercig a forróságot, ami belülről sugárzott kifelé a fogamból. Aztán elmúlt és kész, vége.

- Nem lett semmi baja a fogadnak.

- Nem. Egy-két társulat ficánkolása még nem lyukasztja ki a fogat. Megnéztem közelről a helyét, semmi sem látszott normál felbontásnál. De meglepő volt a dolog és igen kellemetlen. Szerencsére azóta sem történt ilyesmi és remélem, hogy nem is fog.

9. PARATÁMADÁS

- Térjünk vissza most a túlvilággal kapcsolatos kérdésekre. Többször beszéltél már nekem arról, hogy odaát milyen veszélyek vannak, gonosz szellemek, démonok, elementálok meg ilyenek. Ezeket hogyan lehet kezelni és lerendezni, hogy ne zavarják az embert?

- Nem árt ismerni néhány mágia technikát és persze tudni kell a fizikát is. Aki az okosabb, annak van a kezében több eszköz az önvédelemre. Az elmúlt évtizedekben rengeteg különféle paratámadást láttam már, sokféle technikát, stratégiát és módszert. A többségük elég gyermeteg volt, de akadtak érdekesek meg szörnyűek is. Ezekről viszont azért nem fogok beszélni, mert jobb, ha nem tudtok róla. Legalább addig sem izgultok miattuk.

- Köszi! Ettől marhára megnyugodtam!

- Csigavér! Kicsi annak a valószínűsége, hogy ilyen veszélyekkel találkozzál. Főleg, ha nem csinálsz semmi olyat, amivel célponttá válnál mások szemében. Mert lőni mindig arra szoktak, akinek céltábla van a nyakában. Vagy olyan plecsnit visel, amivel kilóg a sorból.

- Neked meg elég sok különös plecsnid van, amit már messziről kiszúrnak, mi?

- Mondhatjuk. Bár ez csak a látóknak tűnik fel, a vakoskodó többségnek nem. Még álcázott üzemmódban is kilógok innen, annyira más vagyok, mint a helybeliek. De nem is azért vagyok itt, hogy olyan legyek, mint a többi ember. A más feladat más szerkezetet igényel.

- Mármint más személyiséget? Tudást? Értékrendet?

- Igen.

- És mindig meg tudtad védeni magad a rossz fiúkkal szemben?

- Többnyire. A szimpla helyi démonokat könnyedén le lehet rendezni, néhány jól megválasztott fogással. Azok úgy félnek tőlem egy ideje, hogy messzire elkerülnek, mint ateista a szenteltvizet. A külföldiek már húzósabbak. Évekkel ezelőtt volt egy eset, amikor egy külföldi szellem megtámadott. Minden előzmény nélkül, minden figyelmeztetés nélkül, gyorsan nekem esett, mint a vak ló. Na, az kemény volt.

- Mi történt?

- Épp lefeküdtem, már majdnem elaludtam. Egyszer csak látom, hogy valahonnan a távolból valaki álcázott paratámadást indít ellenem, csupa földön kívüli módszerrel. Csak olyan technikákat használt, amik itt a Földön ismeretlenek. És ha már nekilátott, nyomban többet is végigpróbált rajtam, amolyan éles tesztként, hogy lássuk, hogy bírja a fickó a terhelést. A támadást eltartott vagy fél óráig és egyértelműen arra ment ki, hogy megöljön az illető. Szóval össze kellett szednem minden szaktudásomat, hogy megvédjem magam.

- Ha csupa ismeretlen módszert használt, hogy tudtad megvédeni magad?

- Úgy, hogy én ezeket mind ismerem. Egyrészt azért, mert tudom a fizikai alapjait. Másrészt mert előző életeimben, amikor más világokon éltem, találkoztam ezekkel a módszerekkel, szóval egyik sem volt újdonság. Így aztán azzal telt az idő, hogy próbáltam életben tartani a fizikai testemet és elhárítani a támadás sorozatot. A fickó nagyon jól álcázta magát, mert nem jött közel hozzám, csak messziről próbálkozott. Nyilván félt, hogy azonosítom a lelkét és később utána megyek és elkapom a grabancát. De ha nem látom, ki lő és honnan lő, nem tudok visszalőni sem. Ez a fejlettebb mágia technikák alapja. Álcázás és sunyiság. Lenyomozhatatlanság. Gyors és alattomos támadás, meglepetésszerűen.

- A mai közélet is ehhez hasonló. Csak mágia nélkül.

- Mert önhasonló a rendszer. Amilyen fent, olyan lent.
- A harc jó sokáig eltartott, közben meg se tudtam mozdulni. Még lélegezni is alig, úgy belenyomott az ágyba az ütközet. Pár perc után már látszott, hogy patthelyzet van, mert bármivel próbálkozik, mindenre azonnal tudom a választ és lazán hárítok. De azért csak szívóskodott. Közben bedobtam pár trükköt, hogy felderítsem, ki lehet az és mit akar, de ügyes volt, mert nem reagált a nyomkövetésre, meg a többi technikára. Aztán egyszer csak abbahagyta és eltűnt. Nem tudni miért, egyszerűen befejezte a támadást és dolga végezetlenül beleveszett a feneketlen mélységbe. Én meg kiszuszogtam magam, felmértem a károkat, és optimalizálva a védelmi rendszerem, nyugodtan elaludtam. Azóta se volt ilyen kemény paratámadásban részem. Azok a gyermeteg módszerek, amikkel a botcsinálta földi mágusok dobálóznak, tényleg piskóták ehhez képest.

- Ez valami isteni technológia volt?

- Úgy valahogy. Időszálon keresztüli támadás, térbelivel kombinálva. Tényleg bedobott mindent, épp csak a játék maciját nem vágta hozzám.

- Jó vicc. Úgy meséled ezt, mintha valami muris dolog lett volna, pedig majdnem megölt a támadó.

- Na és akkor mi van? Legalább kiszabadulok ebből a testből és mehetek tovább a dolgomra. Tiszta haszon. Aztán megkeresem a fickót és elgyepálom, hogy sírva bújik utána az Isten szoknyája mögé.
- Évekkel ezelőtt sokszor előfordult, hogy a helybéli parasztok, idióta túlvilági rossz szellemek szórakozni próbáltak velem. Egy darabig tűrtem, remélve, hogy majd csak megunják és lekopnak végre, aztán mikor nem akartak jól nevelten viselkedni, bekeményítettem. Közöltem velük, hogy kikergetem őket az univerzumból, ha nem fejezik be a kóstolgatást és nagyon meg lesznek deformálva az időhurkaik.

- Amennyire téged ismerlek, ezt el is hiszem.

- Ők is elhitték, mert tudják, milyen elszánt vagyok. Ha megígérek valamit, azt be is tartom. Ezért rögtön abbahagyták a szórakozást és eltakarodtak a közelemből. Mert csak addig nagy legények, amíg büntetlenül szívathatják a testben élőket, visszaélve a relatív előnyükkel. De velem nem ez a helyzet. Engem nem korlátoz annyira a fizikai testem, mint a többi embert. Rendelkezem a szükséges tudással, és szakértelemmel, és bármelyik helyi démonnal fölmosom a mennyország padlóját, ha tengelyt próbál akasztani velem.

- Őszintén szólva elképzelni sem tudom, milyen lehet egy túlvilági csata a szellemek között, de biztos nem egy leányálom.

- Nem bizony. Én most nem azért vagyok itt, hogy a vidéki hülyegyerekekkel játszadozzak. Szépen elvégzem a dolgomat, feltűnés nélkül, hogy senki ne zavarjon, aztán békében távozom. A kölykök meg püföljék csak egymást tovább, ha ahhoz van kedvük.

10. DÉMONOK

- Még fiatal koromban történt például olyan, hogy bejött éjszaka a lakásba egy démon és valami különösen ronda és undorító szörnypofát vetített ki nekem, próbálva rám ijeszteni. Tényleg nagyon ronda volt, hozzá képest a szörnyfilmekben látott pofák egészen cukik és aranyosak. Én meg elnézegettem a telepatikus kivetítést, aztán teljes nyugalommal közöltem vele, hogy jó, jó, ez igazán szép, de nem tudna legközelebb valami csúnyábbat készíteni?

- És mit szólt hozzá?

- Láttam, hogy meghökken, aztán szó nélkül eltakarodott és azóta sem került elő. Nagy az Isten állatkertje, mindenféle mutogatós szatír előfordul benne. Ez a démon például azt élvezte, hogy halálra rémítheti a szörnypofákkal az embereket. Tisztára, mint az ovis maszkabálon. De nálam nem jött be a dolog, mert nem tegnap jöttem a falvédőről.
- Vagy ott volt a baltás gyilkos esete. Az is akkortájt történhetett nagyjából. Épp vacsoráztam a konyhában, nagy nyugodtan falatozva, amikor látom, hogy bejön egy démon a helyiségbe és kivetít maga köré egy ilyen nagy baltás gyilkos képet. Ott állt velem szemben a fekete köpenyében a megtestesült halál, ronda és gusztustalan, én meg nyugodtan eszek tovább, mintha mi se történt volna.

- De ezeket csak te látod ilyenkor?

- Mivel nem volt más a közelben, persze.

- De úgy értem, hogy nem fizikailag jelennek meg a fickók, hanem asztrálisan.

- Igen. Persze. A lelkemmel látom őket. Ők pedig látják, hogy ki látja őket, ezért imádnak a látókkal szórakozni. Egy vak előtt ugye nincs értelme busó jelmezben ugrabugrálni, ahogy a süket ember háta mögött sem durrantunk papírzacskót.

- Ja! Milyen igaz! Tök jó, hogy nekem nincsenek ilyen gondjaim. Én nem szoktam ilyesmiket látni.

- Ó, áldott tudatlanság! Ember a neved! Szóval a fickó várt, aztán mivel a remélt hatás elmaradt, felemelte a virtuális baltáját és belém szuggerálta a gondolatot, hogy most széthasítom a fejed ezzel a baltával! Nagyon jól csinálta, mert még a koponya reccsenés hangját is átsugározta telepatikusan, meg a fájdalom illúzióját. Szóval nagyon hatásos bemutató volt, a cirkuszban biztos imádná a közönség ezt a számot. Csak nálam nem jött be, mert barátságosan rávigyorogtam, és pimaszul közöltem vele, hogy milyen aranyos vagy, úgy szeretlek! Gyere ide, had pusziljalak meg! A démon meghökkent, mert látta, hogy velem nem lehet szórakozni és szó nélkül eltakarodott. Én meg nyugodtan ettem tovább.

- Ez most komoly? Tényleg így megszívattad?

- Mi? Én...? Én csak kedves voltam hozzá, amit nem óhajtott viszonozni. Öldökölni jött oda, nem puszilkodni...!
- És ilyen kalandjaim voltak szép számmal az évek során. Amiket most példaként megemlítettem neked, csak az érdekesebbek voltak. Ezek után persze nem csoda, ha a földi emberek elsöprő többsége fél a varázslóktól és boszorkányoktól, meg letiltja a lelkében a tisztánlátást, illetve sose hagyja el a testét, még alvás közben sem. Ha ennyire rossz a közbiztonság az asztráltérben, hogy mindenféle bűnözők meg csibészek szabadon garázdálkodhatnak, mert az őrangyalok nem zsuppolják ki őket az óvodából, akkor persze, hogy kriminális állapotok uralkodnak az egész bolygón.

- A Bibliában szerepel valami utalás erre, hogy az utolsó időkben a gonoszt eloldozzák a láncáról és szabadon kitombolhatja magát, míg el nem jön a megváltó és újra le nem láncolja egy időre.

- Igen. A démonok, ördögök, bosszúálló és gonosz kísértetek most szabadlábon, illetve „szabadlelken” vannak és csinálják a fesztivált. Riogatják a gyerekeket, ahol lehet bekavarnak, és kiborítják a szemeteskukákat, meg letapossák a virágokat. A Föld ezért egyre jobban hasonlít egy szeméttelepre vagy elvadult menekült táborra. Különféle maffia csoportok uralkodnak fölötte és terrorizálják a békésebb többséget, az égi karhatalom meg töketlenkedik és nézi a műsort. Ez van, ha teret enged az Isten a demokráciának. Felbomlik a rend és kitör az anarchia. Aztán mindenki szív és anyázik vég nélkül.

- Eléggé elszomorító. És gondolom, ezek után a jobb érzésű lelkek amint lehet, elköltöznek a Naprendszerből más, békésebb világokba.

- Igen. Többek között ez is az oka a lélekvándorlásnak. Itt csak a bűnözők és szemétládák maradnak, meg a foglyok, idióták és áldozati viselkedésre hajlamos mazochisták. Az okosak, bölcsek és jószívűek gyorsan lelépnek, mert nem bírnak el a randalírozókkal. Így inkább föladják és odébb állnak. Tisztább bolygókra költöznek.

11. SÁTÁNOK

- Érdekes, hogy folyton démonokról és rossz szellemekről beszélsz, de nem említed a Sátánokat. Ez miért van?

- Mert a különféle sátáni rangú lelkek egész mások, mint ezek a suttyó csibészek. Sátánnak lenni kicsit olyan, hogy szemléletes hasonlattal éljek, mint a fehér galléros bűnözés. Ész kell hozzá, ravaszság, a törvények alapos ismerete, némi papírmunka, megvesztegetés, sunyi trükkök, ügyes játszmák, stb.
- A Sátánok nem dobálóznak meg verekednek az utcasarkon. Nem foglalkoznak ilyen piti dolgokkal. Ők nagyban utaznak, hogy úgy mondjam. Ha mégis keménykedni kell, inkább a beosztottjaikat küldik, a végrehajtó embereket, illetve ez esetben szellemeket, az ördögöket. Olyan lelkeket, akik átadták nekik magukat és hagyják, hogy parancsoljanak nekik. Ezért akar a Sátán a vallási leírásokban lelkeket venni magának, hogy saját maffia csoportja legyen. Beosztottak, akik elvégzik a piszkos munkát és szolgálják az urukat. Olyan szicíliai keresztapás stílusban.

- Találkoztál már ilyen lelkekkel odaát?

- Persze. Többször is, különféle rangú Sátánokkal is. Mert ez a szó nem egy konkrét személyt jelent, hanem tulajdonságot. Foglalkozást, beosztást, rangfokozatot. Például a Földnek van egy saját Sátánja, akinek vannak beosztott alsátánjai. Kétszer találkoztam is vele, és rögtön láttam rajta, hogy nagyon okos, tanult lélek. Van benne bölcsesség, szóval dörzsölt fickó. És semmivel sem rémisztőbb alak, mint egy földi diktátor vagy kiskirály. És tud viselkedni. Csöppet sem ellenséges meg gonosz, ahogy a vallási fanatikusok próbálják lefesteni. De persze nem is egy ártatlan kis angyal.
- Gondolj arra, hogy a földi politikusok és bankárok is egész rendesen néznek ki a tévében, a nyilvánosság előtt általában. Szép öltönyben, mosolyogva, kisminkelve, limuzinnal és csinos barátnővel az oldalukon, meg minden. Mert adni kell a megjelenésre, ugyebár!

- Ezeket a dumákat nem tudom mosolygás nélkül megállni! Te olyan képet festesz a túlvilágról, mintha csak ennek a világnak a tükörképe vagy mije volna!

- Mert a rendszer önhasonló. Csak nézd meg Hunnia legutóbbi elnökeit, akik az ország élén garázdálkodtak és igyekeztek gajra vágni a rendszert! Volt egy kém, aztán egy hazudós, majd egy tolvaj. Mert minden népnek olyan vezetője van, amilyet megérdemel. Egy szentből itt sose lesz államelnök. Nem olyan a közeg.

- Akkor gondolom, akik a túlvilágon ilyen sátáni vezetők, azok ide reinkarnálódva a saját alvilági bolygójukra politikai vezetők, és milliárdosok, meg multicég igazgatók lesznek?

- Persze. Ez itt az ő világuk. Maguknak csinálták, a saját szórakozásukra és élvezetükre. Mi csak külföldi turisták vagyunk náluk. Átmeneti látogatók. Nem kapunk állampolgárságot, csak ideiglenes vízumot. Ami ha lejárt, visszatoloncolnak oda, ahonnan jöttünk.

- Ez megnyugtató. Nem vágyom arra, hogy itt éljek, újra és újra visszatérve a Földre.

- Sokan vannak még így ezzel. Főleg azok, akiket kihasználnak és megszívatnak az elnyomók, meg mindenféle gonoszságokat követnek el ellenük.
- Szóval egyszer, évekkel ezelőtt meglátogatott egy felsőbb szintű fősátán is, egészen pontosan a Tejútrendszer vezető Sátánja. A galaxis szintű vezető a sátáni hierarchiában.

- Eljött hozzád? Ide? A Földre?

- Aha. Benézett, úgy futólag egyik este.

- Hűha! Ez érdekes! És mit akart?

- Mit akart volna? Hát üzletelni. Tett egy ajánlatot, én meg udvariasan jeleztem, hogy nem tudom elfogadni, mert most más dolgom van. Meg amúgy sem szeretek másoknak dolgozni. Ahhoz túl önfejű vagyok.

- Szóval azt akarta, hogy dolgozz neki.

- Igen. Tudományos kutatóként és fejlesztőként. Ilyen lélekből kevés van a galaxis alvilági régióiban és nagyon kellene neki olyan szaki, aki ismeri az isteni tudást. De én meg nem azért jöttem le a mennyországból, hogy másoknak dolgozzak. Van egy feladatom, azt próbálom elvégezni, aztán már húzok is haza a felső világba.

- És mit szólt hozzá? Hogy nemet mondtál?

- Semmit. Tudomásul vette és ment tovább a dolgára. Amúgy nehéz dolga van az alvilág urainak, ha hiszed, ha nem. Mert ide többnyire csak a zöldfülű, meg ostoba lelkek reinkarnálódnak, akikkel nem nagyon lehet mit kezdeni. A profi, tanult lelkek mind a felvilágokban vannak, ahol jó az éghajlat, kitűnő a társaság és remek az ellátás. És nem szívesen jönnek el a mennyországból azért, hogy itt szívjanak a pokolban a sok bukott szamár társaságában. Így aztán itt folyton nagy hiány van okos lelkekből. Nem csoda, hogy a vezetők azonnal ugranak minden lehetőségre és próbálnak maguknak szakszellemeket szerezni, hogy saját fejlesztésekbe kezdhessenek.

- Mármint tudományos kutatásba?

- Persze. A tudás a hatalom, nem hallottad még ezt a mondást? Aki az okosabb, az tud jobb fegyvereket meg stratégiákat csinálni és az nyeri meg a háborúkat. A nyers erő semmit sem ér, ha szembekerül a csúcstechnikával. Ezért szokott előfordulni, hogy az okosabb lelkeket megkörnyékezik vagy egyszerűen elrabolják és próbálják a saját céljaikra fölhasználni. De erről nem beszélek többet, mert nem kell tudnotok róla.

- De téged nem akartak elrabolni?

- Nem. Amúgy sem lenne könnyű, mert vigyáznak rám.

- Azt mindjárt gondoltam. De honnan tudta a fősátán, hogy te itt, a Földön épp mivel foglalkozol? Hisz a galaxis hatalmas! Százmillió számra vannak benne lakott bolygók! Talán van egy besúgó hálózata?

- Úgy valahogy. Ő is hozzáfér az isteni mindentudáshoz. Futtat egy kereső programot az akashában, ami azt figyeli, hogy a fennhatósága alá tartozó rendszerekben a különféle teremtmények miket csinálnak. Milyen témákban foglalkoznak tudományos kutatással. Én meg véletlenül a munkám során leírtam egy olyan megoldást, ami neki találatot jelzett, és órákon belül el is jött azonnal, hogy állást kínáljon a saját bolygóján. Szóval ha valami értelmes dolgot csinálsz, és nem hülyegyerekként pazarlod itt az idődet, akkor számíthatsz rá, hogy megkeresnek és próbálnak beszervezni. Ahogy az amcsik is agyelszívást csinálnak. Sok pénzzel megveszik a tudósokat más országoktól, aztán fölfejlesztik magukat világhatalommá. Ez a szokásos eljárás...

12. TÁVOLBALÁTÁS

- Akkor most térjünk át egy másik érdekes témára, a látással kapcsolatos tapasztalataidra. Engem mindig meglepnek azok a húzásaid, amikor előre megmondod, mi fog történni. Például amikor filmet nézünk. Ezt hogy csinálod?

- Sehogy. Egyszerűen megtörténik. De ez nem jövőbelátás a szó valódi értelmében.

- Mármint az, hogy film nézés közben előre megmondod, mi fog történni, milyen meglepetés vagy váratlan fordulat következik, holott még nem láttad a filmet!

- Igen. De gondolj csak bele! A film már a tévében való vetítése előtt is létezett, videoszalagon vagy DVD lemezen, tök mindegy. Mert valakik, valahol elkészítették és sokszorosították, majd eljuttatták a médiumokhoz. Na most ha létezik, akkor benne van az akashában. A létezéséről tudósító eseményhorizontok, modulált időhullám rétegek pedig áthaladnak a lelkem időhurkain, tehát fizikailag léteznek a számomra. Az igazlátásommal ezért rá tudok fókuszálni erre az információra, és úgymond távolbalátással ki tudom emelni belőle a számomra fontos dolgokat.
- És az a legérdekesebb, hogy közben nem kell koncentrálnom. Csak szabadon, könnyedén, lazán hagyom rezegni, mozogni a figyelmemet és az magától rátalál a keresett megoldásokra. Nem szándékosan, egyszerűen csak megtörténik a dolog.

- Engem meg idegesít, amikor előre bemondod, hogy a fickóval most ez fog történni, hogy bemegy a 7-es számú ház kapuján, ahol fölmegy a harmadik emeletre és ott ez lesz meg az lesz. Holott ilyet képtelenség kitalálni, és nem következik a történetből!

- Majd a jövőben igyekszem nem csinálni ilyesmit. Tudom, hogy szereted a meglepetéseket. Csak azért produkáltam magam néhányszor, hogy lásd, ez is lehetséges.
- Ez tehát nem valódi jövőbe látás, mert a film információja már létezik a számomra, csak a tévében nem láttam még lefutni. Az igazi jövőbelátás az, amikor olyat tudok meg előre, ami még egyáltalán nem létezik, senki számára.

- Vagyis a távoli jövőben van! Ez a befejezett jövő idő!

- Aha. Ami még senkinek sem a múlt, az mindenkinek a jövő. Ugyanakkor mégsem lehet jövőnek nevezni, mert nem jön sehonnan, senki felé, hisz nem is létezik. A jövő az, ami felém jön, valahonnan közeledik. Ha pedig jön az eseményhorizontja, akkor az másvalakinek a rendszerben már a múlt! Így tehát lefutott meccs. Nem igazi meglepetés, csak még én nem tudok róla. De az Életfán keresztül elvileg azonnal megnézhetem, nem muszáj kivárni, míg a térbeli időhullámok lassan, fénysebességgel ideérnek hozzám.

- És láttál már ilyet befejezett jövőt? Ami még senkinek sem volt?

- Igen. Néhányszor előfordult már, meg az Isten is mondott nekem olyan dolgokat, amik még tutira nem léteznek, de ő mégis tud róluk valahogyan. Például azért, mert ő fogja létrehozni a dolgot vagy van egy időgépe, amivel előre látja ezeket a dolgokat. De ez a gondolatsor megint messzire vezetne és nem akarok beszélni róla. Az időgép is a tiltott témák közé tartozik. A lényeg az, hogy lehetséges, de sose fogjátok kitalálni, hogy működik.

13. BILOKÁCIÓ

- Akkor beszéljünk kicsit a bilokációról, amit korábban említettél. Hogy képes vagy egyszerre két vagy több helyen is lenni. Ilyenkor hogyan figyelsz oda a két különböző dologra? Időosztásos multitaszkingot használsz vagy mit?

- Igen, az időosztásos program futtatás nagyon hasznos tud lenni, és nem csak bilokációnál. Had mondjak el erre egy érdekes példát, ami nagyon régen történt velem, tizenvalahány évvel ezelőtt. Amikor még elég kezdő voltam az ezoterikus szakmában és épp csak elkezdtem a tanulmányaimat.
- Egyik nap, amikor épp meditáltam a szobában, egyszer csak, minden figyelmeztetés nélkül megjelent egy másik valóság a tudatomban. Párhuzamosan azzal a valósággal, hogy érzékelem magam körül a szobát. Tehát egyszerre észleltem, hogy fekszem a félhomályos szobában és csukott szemmel meditálok, illetve közben egy napfényes réten állok, nézem a virágokat és méhecskék zümmögnek körülöttem. Ez a második észlelés pontosan ugyanolyan éles és valóságos volt a számomra, mint a szoba. Szó szerint semmi különbséget nem tudtam tenni a kettő között. Kristálytisztán láttam és hallottam, ízleltem és tapintottam mindkettőt. A bőrömön éreztem a szellő simogatását, meg minden. A lehető legtökéletesebb élmény volt, ami gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a fizikai érzékszerveimmel normálisan észlelt valóságtól.

- Érdekes lehetett. Ezt gondolom nem te csináltad, hanem úgy vetítették neked?

- Ja. Oktatási céllal, hogy lássam, milyen élmény. És hogy lássák, mit tudok kezdeni vele. Főleg azért, mert az egyikben feküdtem, a másikban álltam, de mindkettőben tudtam mozogni. És a gravitáció élménye is megvolt, a két testhelyzetemnek megfelelően.
- Szóval úgy meglepődtem ezen, hogy vagy fél percig nézelődtem és erősen koncentrálva próbáltam megállapítani, vajon melyik valóság az igazi? Most hol vagyok akkor ténylegesen? Mert azt valahogy nem tudtam elhinni, hogy tényleg két helyen lennék egyszerre. Rögtön rájöttem, hogy becsapós a dolog, de bárhogy figyeltem, tényleg nem tudtam semmi különbséget megállapítani a két valóság között. Mindkettő egyformán éles volt, ugyanolyan élethű, jó felbontású, interaktív, meg minden.

- És ez miért jelentett problémát neked?

- Gondold végig. Ha mindkét helyen ténylegesen jelen vagyok, két külön testtel, akkor egyszerre kell különböző módon reagálnom a környezetre. De mi van, ha összekeverem a dolgokat? Mondjuk elhajolok az egyik világban egy méhecske elől, de nem a megfelelő testemmel és beverem a fejem a másik világban a szekrénybe? Vagy ha egy testtel vagyok egyszerre két helyen, hogy fogom kezelni a helyzetet? Mit kell ilyenkor csinálni?
- Szóval volt min gondolkodnom, ezért inkább nem mozogtam, óvatosságból, nehogy bajba kerüljek. Inkább azon kezdtem el törni a fejem, hogy ha a két valóság közül az egyik csak illúzió, akkor hogy tudnám megállapítani, melyik az?

- Ez jó kérdés. Nem tudom elképzelni a helyzetet, így fogalmam sincs, én mit csinálnék.

- Mivel nem volt más ötletem, arra gondoltam, hogy visszapörgetem az emlékfilmet és visszamegyek az időnyomon addig, míg megjelent a kettős valóság képzete a tudatomban. Arra gondoltam ugyanis, hogy ha az egyik valóság csak vetített élmény, akkor azt valamikor elkezdték nekem vetíteni. Tehát amit előtte észleltem, az az igazi valóság.
- Így is tettem, és rögtön láttam, hogy pár perce még nyugodtan feküdtem a szobában és nyoma sem volt rétnek. Innentől kezdve biztosan tudtam, mi a helyzet. Úgyhogy az a szellem, aki csinálta nekem a dolgot, gyorsan kikapcsolta a virágos rét illúzióját és elégedetten távozott. Minden újra normális lett, hogy úgy mondjam, egyszerű.

- Egy valóság, egy felhasználónak.

- Igen. Azóta sem volt ilyen élményem és a misztikus irodalomban sem olvastam ilyesmit senkitől. Sőt, a mester és varázsló ismerőseim sem beszéltek soha ilyesmiről. Így nem tudom, másokkal is előfordult-e már ilyen.

14. ÉLMÉNY SZIMULÁCIÓK

- Egyszer beszéltél arról nekünk, hogy az akashában lehet futtatni különféle virtuális valóság szimulációkat, amik szórakozásra, tanulásra, kísérletezésre egyaránt használhatók. Mesélnél kicsit részletesebben erről?

- Persze. Sok különféle szimet futtattam már. Például egyszer kipróbáltam, milyen érzés erős dohányosnak lenni. Szörnyű volt.

- Ez hogy történt a gyakorlatban?

- Betöltöttem magamnak egy olyan élmény szimulációt, ami a nikotin függőség illúziójából állt. Az összes testi tünettel együtt. A füstszaggal, mardosó cigi éhséggel, meg minden. Nagyon szenvedtem tőle, és gyorsan megértettem, hogy tényleg borzalmas dolog bagósnak lenni. És nagyon nehéz lehet róla leszokni, mert tisztán éreztem a testemben az elvonási tüneteket is. Nem is futtattam sokáig ezt a programot, egy perc után kikapcsoltam, annyira nem tetszett.

- Még jó, hogy nem dohányzol.

- Az ember tüdejét tiszta levegő beszívására tervezték az istenek, nem ilyen büdös, mérgező szarokra. Senkinek nem tanácsolom, hogy rászokjon, mert aztán kínlódhat vele, míg leszokik róla.
- Aztán kipróbáltam olyan szimeket is, amikben a tériszonyomat próbáltam legyőzni. Például felhőkarcolók tetejéről ugráltam le és élveztem a zuhanást az utca felé. Meg városok, mezők fölött röpködtem csak úgy, testi mivoltomban, mindenféle repülő eszköz nélkül. Hol alacsonyan, hol magasan, egyre bonyolultabb manővereket végezve. Végül annyira megszoktam a röpködést, hogy már egyáltalán nem zavar. Persze ettől függetlenül, amikor először történt meg velem, hogy a fizikai testemmel is repültem, azért nem éreztem valami jól magam.

- Miért?

- Kíváncsiságképpen elmentem egy öt perces helikopteres sétarepülésre pár évvel ezelőtt. Nem zavart a nagy zaj meg a szél, meg a rázkódás, de még a repülés sem. Pedig a pilóta először vietnámost játszott, meg Kék Villámost, hogy úgy mondjam, aztán meg felvitte a gépet vagy 500 méter magasba és ott produkálta magát a város fölött. Szép volt a kilátás, de nem igazán tetszett a dolog. Nem volt tériszonyom vagy ilyesmi, hiszen addigra már sok órányit repültem élményszimulációban, még ennél vadabb manőverekkel is, ráadásul nem egy fémkasztniban!
- Az viszont komolyan zavart, hogy a helikopter nem siklik a levegőben, mint egy repülő, szép egyenletesen. Hanem tényleg olyan, mint egy daráló. Kétségbeesetten kapaszkodik a levegőbe és erővel próbálja felfelé húzni magát. Mintha kötélen lógna és folyton le akarna esni. És ez az erőlködés nagyon érződik a mozgásán. Szóval nem tetszett a dolog.

- De ki lehetett bírni.

- Ki. Szárnyas repülőgépet még nem próbáltam, meg léghajót sem. Ezek a földi repülő szerkezetek olyan kis törékenyek, meg gyöngécskék, hogy őszintén szólva nem sok bizodalmam van hozzájuk. Csoda, hogy szét nem esnek menet közben.
- Aztán kipróbáltam egy másfajta élmény szimulációt is, egy egészen hosszút. Egy hétig női testben éltem.

- A szimulációban?

- Igen. Virtuálisan. Kíváncsi voltam, milyen érzés.

- És? Milyen volt?

- Érdekes. Az egyik nőismerősöm fizikai testéről készítettem a maszkot. Mármint az ő testének formáját húztam rá a szimulációs program emberi test sablonjára. Ahogy a számítógépes programok is drótvázakat mozgatnak, amikre különféle bőröket lehet rátenni, igény szerint. Csak itt a maszk azt jelenti, hogy az összes érzékelés meg van. A látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés, gravitáció, de még a hormonális rendszer működése is belül!

- Mint egy számítógépes avatárnál.

- Aha! Csak ez száz százalékig élethű, nem gyenge utánzat. Az első, ami feltűnt, hogy a női testnek magasabban van a súlypontja, mint az én férfi testemnek. Lehet, hogy azért, mert soványabb volt a test az enyémnél, nem tudom. De körülbelül 5-6 centiméterrel magasabbra esett a női test súlypontja, belül a testben. Nem a hastájékra, hanem följebb, nagyjából a gyomor tájékára. Ezért az volt az első, hogy meg kellett tanulnom egyensúlyozni benne. Másként kellett a vázat meg az izomzatot tartani és mozgatni. Ez elvett pár percet, mert gyorsan tanulok. Szépen átkonfiguráltam a megszokott mozgási sémáimat és onnantól minden rendben volt vele. Aki egész életében csak egyféle test használatát gyakorolja, az elképzelni sem tudja ezt az érzést. Egy teljesen másféle testben való életet.
- Aztán jöttek a komolyabb gyakorlatok. A női ruházat felvétele. A magassarkú cipőben való járás megtanulása. Ez sem volt könnyű, nagyon oda kellett rá figyelnem. És szerintem elég kényelmetlen dolog a tűsarkú. Még jó, hogy nem vagyok nőből.
- Aztán jöttek a hétköznapi élet szimulációi. A beszéd, a gesztusok, a sminkelés, a tisztálkodás, a bevásárlás, a cipekedés, a háztartási munkák, a munkába járás, a szex, stb.

- No! És...? Milyen volt a szex nőként?

- Pont olyan, mint férfiként. A női nemi szervek ugyanolyan érzékenyek, az ingerlésük ugyanolyan kellemes élmény és az orgazmus is ugyanolyan fizikálisan. Szóval a lányok nincsenek hátrányban a fiúkkal szemben, csak azért, mert máshogy néznek ki a lábuk között.

- És meddig voltál nő?

- Egy hétig. Körülbelül. Aztán mikor mindent kipróbáltam, ami érdekelt, kiléptem a szimből.

- És ez a fizikai tested közben mit csinált?

- Altattam az ágyon. Az élmény szimulációk nagy előnye, hogy nem muszáj őket valós időben futtatni. Fel is lehet gyorsítani a tanulási folyamatot, akár a százszorosára is. Tehát mialatt a fizikai testem számára eltelt körülbelül két-három óra alvással, addig a lelkemben egy hét eseményei pörögtek le, teljes részletességgel. Csak az unalmasabb pillanatokat ugrattam át a programmal, az alvást és várakozást például. Ahogy DVD nézés közben is beletekerhet a néző a filmbe, előre-hátra, meg amit akar.

- Ezek szerint a lélek elég nagy teljesítményű hardver ahhoz, hogy elbírja az ilyen gyorsításokat.

- Simán. Nekem legalábbis nem okozott gondot a több ezerszeres tempó sem. Egyszer megcsináltam azt, még gyerek koromban, hogy felgyorsítottam a gondolkodási folyamatomat a lehető leggyorsabbra. Amire csak képes a rendszer. Érdekes élmény volt. Pár másodperc alatt annyit gondolkodtam, mint normálisan órák alatt. Aztán visszalassultam erre a kényelmes tempóra.

- Ezt mindenki meg tudja csinálni?

- Persze. Elvileg legalábbis minden emberi lélek ugyanolyan. Hardveresen és szoftveresen. Szóval ha én meg tudom csinálni, akkor te is. Csak azért gondolkodunk ilyen lassan, mert ezekben a tohonya testekben élve ez a normális tempó. Hiába gondolkodom fénysebességgel, ha nem tudok olyan gyorsan beszélni, meg mozgatni a testem. A tömegtehetetlenség miatt. Ezért egyszerűbb inkább lelassítani és megszokni ezt a csigatempót. De miután meghalsz, és megszabadulsz ettől a búvárruhától, a túlvilágon simán visszagyorsulhatsz a normális sebességre. Vagy amit akarsz.

- Ezek a dolgok, amiket elmondtál, teljesen más megvilágításba helyezik az életet és a lelki működéseket a számomra. Azt hiszem, még sokat kell gondolkodnom a hallottakon.

- Tedd azt.

- Jó. De addig is, térjünk rá az interjú következő témájára...

15. BENNSZÜLÖTT MITOLÓGIA

- Az elmúlt években számos olyan publikáció jelent az Eseményhorizonton, amik paranyelvészeti módszerekkel magyarázzák a teremtés legfontosabb titkait, és olyan mély összefüggésekre világítanak rá, amik őszintén szólva teljesen elképesztőek. Már önmagában az a tény, hogy más nyelvek szavai magyarul értelmesek, és ezoterikus jelentésük van, alaposan felforgatta az olvasók lelki békéjét. Te mit gondolsz ezekről a kutatásokról? Mennyire tekinthetők helytállónak ezek az eredmények?

- Jól mondod, itt tényleg paranyelvészkedésről van szó. Tehát nem a hivatalos nyelvészet által elfogadott módszerekről és eredményekről, hanem valami egész másról, ami a bolygó nyelvei közti rejtett összefüggésekre próbál rávilágítani. Ez főként annak köszönhető, hogy a hajdan volt ősnyelv, aminek a legtisztább formában megőrződött változata a mai magyar nyelv, szükségszerűen mély ezoterikus jelentést hordoz szinte minden szavában. A magyarokra épp ezért különösen igaz a mondás, miszerint nem tudják, mit beszélnek. De most már egyre több olyan kutató akad Hunniában, aki kezdi valamilyen szinten érteni az anyanyelvét és lassan tényleg megtanul magyarul. Nem csak a szája jár, hanem tudja is, mikor, mit beszél.
- Az ősnyelvet, amit már az atlantiszi teremtés idején is beszéltek a földi emberek, régen úgy is hívták, hogy a mágusok titkos nyelve, mert szavai a teremtés titkait hordozták magukban. Innen ered a varázsszavak fogalma például vagy a szó által történő teremtés. „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.” Régen a kimondott szónak ereje volt. Az volt a törvény. Most mindenki csak fecseg, hangoskodik vég nélkül. Sok a szöveg, kevés a veleje, mert a fejekben homály van, nem világosság.

- Igen, de ha ez tényleg így van, akkor elvileg a világ minden részén, a legeldugottabb bennszülött törzsek primitív nyelveiben is meg kéne találnunk ezeket a logikai összefüggéseket, nem? Márpedig eddig csak az európai és ázsiai nyelvek kapcsán olvastam ilyesmikről!

- Azért, mert ezeknek a népeknek a nyelveihez van szótára a kutatóknak. De megnyugtatlak, én tényleg azt tapasztaltam a saját kutatásaim során, hogy a legtávolabbi vidékek ősi nyelvei is tartalmaznak magyarul értelmes kifejezéseket. Legyenek azok afrikaiak, amerikaiak vagy akár ausztrálok.

- Mondanál egy-két példát erre?

- Persze. Nemrég olvastam egy könyvet az ausztrál abókról. Ebben az ősi bennszülött népek mondáit és mítoszait sorolták fel. Az ő teremtés mítoszaik nagyon hasonlóak a Bibliában leírtakhoz és az európai népek legendáihoz. A világ megteremtése, az ember megteremtése, a harc a jó és a rossz között, a vízözön, stb. Nézd csak, itt van a könyv (M. Clark Ashton: Abók, Trajan Kft, 2007, 1890 Ft). Leértékelve jutottam hozzá, mert a kutyának nem kellett, pedig tele van fontos és elképesztő összefüggésekkel, amiktől égnek áll a hajad, amikor megérted. Csak a példa kedvéért, mutatok belőle néhány időfizikás titkot.

Abók könyv borítója

- Időfizikáról beszélnek az abók? A bumeráng dobáló, elmaradott sivatagi népek?

- Biztos vagy benne, hogy olyan elmaradottak? Ezt a kis könyvet elolvasva bárki hozzá nem értő azt gondolná, hogy a hasonlóságok csupán a véletlen művei, és az ausztrál őslakosoknak aztán garantáltan semmi közük a magyar nyelvhez. De figyeld csak ezeket a leírásokat.:
- A teremtés szerintük úgy kezdődött, hogy a tér végtelenjében alvó Yhi, a Napistennő fülébe suttogott egy ébresztő hangot Baiame, Mindenki Atyja, s így született meg a világosság. Yhi ezután beragyogta a földet és elment a négy égtáj irányába, amitől mindenhol növények és állatok jelentek meg. Ezt a kezdeti időszakot a bennszülöttek úgy nevezik, hogy álomkor, vagyis álomidő, álomvilág, ami szerintem azonos a keresztény paradicsommal.
- Na most Baiame, amit úgy kell ejteni, hogy Bájami vagy Bájomi, az magyarul bá-jó-mi, tehát lélek-jó-miénk. Mindenki Atyja ezek szerint a mi jó lelkünk. Itt az isteni lélekre kell gondolni, a felső lélekre, mint minden lélek teremtőjére. Aki hanggal teremt, vagyis azt mondja: legyen, és lőn világosság.
- Yhi, amit Íhi-nek kell ejteni, az valójában két egymás után ejtett i betű. Egy hosszú és egy rövid i. Azért, mert ő az első í, az Isten másolata, a második kis i a teremtésben. Ő a helytartó Napisten, aki itt nőneműként jelenik meg. Mint a magyaroknál a Napba öltözött Boldogasszony. Yhi a teremtést azzal kezdi a felettese parancsára, hogy elmegy a négy égtáj irányába. Vagyis az időhurkából leágazik a négy első másolata, az arkangyalok.

- Ez érdekes, de lehet belemagyarázás is!

- Gondolod? Na figyelj! Valamivel később a könyvben megemlítik Baiame otthonát, Kurrilwan-t, ahol sosincs sötétség. Az angol átírás ne tévesszen meg, mert ez magyarul kurilvan, azaz kúr-él-van. Tehát csinál, él és van ez a hely, ahol az Isten lakik.

- Ez a térszerán pontos megfogalmazása!

- Bizony! Itt lakik és alszik Baiame, mint Krisna a lótuszlevélen. Van neki egy lánya, Bjallaburragan. Ő magyarul bal-le-bőr-rag-an, vagyis balos forgású leszármazott bőrrel borított égi toldaléka. Szerinted ez mi lehet?

- Ő... balos, bőrrel borított és égi...? Valamilyen másolati időhurok? Antitérszerán?

- Nem. A kulcs itt a bőrrel borított kifejezés, a bőr-rag. Ez az anyagi részecske lesz, esetleg az ember lélek részecskéje, mivel az időtartály felszínét borítja olyan transzcendens, égi bőr, a Taszítási Határ Zóna, ami olyan hullámtéri interferenciákból áll, amiknek eredő csavarodása a rendszer körül balos irányú.

- Tényleg! Hűha! Ez nem semmi...! De ezt lehetne úgy is ejteni, hogy bal-ra-bőr-ágán, nem? Vagyis balra csavarodik a felszíne az időszál ágán.

- Az ugyanaz. Ez a csodálatos a magyar nyelvben, hogy többféleképp felbontva a szavakat szótagokra és ragokra, ugyanazt az értelmét kapjuk, csak kicsit másképp elmagyarázva. Vagyis el se lehet rontani a megoldást! Mindenképpen rátalálsz, ha keresed, mert ez van. És nincs más!

- A ragot itt hogy kell érteni? A bőr-rag-an-t?

- A rag a magyarban a szóhoz ragott-rakott toldalék. Amit hozzáfűzünk, illetve ami lefűződik róla. Vagyis időszál leágazási rendszerről van szó, az időtartály belsejében, ami az égben, az an-ban lebeg. Hiszen minden anyag az univerzumban szabadon lebeg, ide-oda röpköd a téridőben, a porszemektől a bolygókig, csillagokig. Látod, az ősi abó nyelv ezen szavai nem primitív makogások, hanem magyarul értelmesek.

- De hát ez hogy lehetséges? Ettől minden történész idegrohamot fog kapni és fröcsögve tiltakoznak majd ellene!

- Csak nyugodtan. A tények makacs dolgok. Amúgy az abók azt mondják, szintén ebben a könyvben, hogy az őseik egy nagy kenuval érkeztek Ausztrália szigetére, keleti irányból. Lehet, hogy ataiszi túlélőkről van szó?
- Azt mindenesetre tudjuk, hogy a polinéziai bennszülötteknek is van magyar kapcsolatuk, mert az ottani nyelv egyes szavai is gyanúsan magyarosak. Ezzel mondjuk nem foglalkoztam mélyebben, de olvastam Thor Heyerdahl könyvét (Tutajjal a Csendes-óceánon), a Kon-Tiki expedíció történetéről. És abban láttam néhány magyarul értelmes, polinéz szót. Akit érdekel, járjon utána! Ne nekem kelljen már minden ősi titkot felfedeznem! Dolgozzatok egy kicsit ti is, gyerekek!

- Köszi! Majd utána nézek, amint lesz rá időm.

- Az abó mítoszban egyébként arról van szó, hogy a Kamilaroi törzs ifjú harcosa, Júniara elmegy Kurrilwanba, hogy találkozzon Baiame-vel és közben mindenféle nehézségeket kell legyőznie. Kamilaroi az ká-mi-le-ró-i, vagyis asztráltest vagy hullámtér, miénk, leszármazott és rovó Isten. Értelmesebben megfogalmazva: a mi leszármazott hullámterünket rovó Isten. A Júniara meg jó-n-i-ár-a vagy jő-ni-ár-a. Mindkettő értelmes és ugyanazt jelenti. A jó Isten áradata vagy felénk jövő áradat. Szóval az ausztrál bennszülöttek mítoszaiban is hemzsegnek a pontos időfizikai fogalmakra tett rejtett utalások. Ez neked elég bizonyíték?

- Nekem elég.

- Az ember megteremtésével kapcsolatban is nagyon érdekes a leírás. Baiame úgy alkotta meg az embert ebbe a világba, hogy elképzelte a testét, ami ettől nyomban valóra vált. És azért alkotta meg az embert, hogy legyen egy test, egy forma, amiben megmutathatja magát a teremtményeinek. Az állatoknak és az isteneknek. Vagyis az emberbe belehelyezte az elméjét, ami méltó ennek az ajándéknak a hordozására. Aztán később a férfi, mivel egyedül volt, társat szeretett volna magának.

- Ez az Ádám és Éva mítosz!

- Bizony. Csak itt kicsit pontosabban fogalmaznak, mint a Bibliában, mert itt nem holmi altatásos bordaműtétet végez az Isten a férfin, amiből aztán plasztikáz neki egy asszonyt! Hanem a férfi azt álmodja, hogy egy magas fa tövében fekszik. Ez az Életfa lesz. Szó is van róla, hogy a férfi ébren nem látta a fát, amikor lefeküdt aludni, és a fa folyamatosan változtatta az alakját, mint egy káprázat. Aztán a feje fölött látott egy furcsa alakú virágot, aminek a szirmai hosszúak és hegyesek voltak. Ez egy időhurok lesz, a szirmok pedig a tachionok. A fa törzse kettévált, ez a kettős felhasadás lesz a tachion törésvonalán, és a virág alatt két új ág jelent meg. A virágból ezután egy fej lett, a fa kérgéből bőr, a törzséből meg egy emberi test. Ez lett a nő, a férfi párja, akivel lélekben kiegészítik egymást.

- Ez egy másolati időrendszer születése az időhurokból.

- Eltaláltad. A Bibliában olvasható bordaműtét annyiból jó, hogy ott is egy ágszerű kinövésről van szó, mert a bordák ágszerűen hosszúkásak. Itt Ádám mellkasa az Életfa. További különbség, hogy a Bibliában azt mondja az Isten az emberpárnak, hogy uralkodjanak a földi élővilágon, míg az abóknak jóval bölcsebb tanácsot adott. Nekik azt mondta, hogy bár minden az enyém a teremtésben, de azért van, hogy a tiétek legyen. És mostantól nektek kell gondot viselni rá és törődni vele.

- Ez meg is látszik a két civilizáció közti különbségen. Az Európaiak végigrabolják és elpusztítják a világot, amit magántulajdonként kezelnek, míg a náluk bölcsebb bennszülött népek együtt élnek vele és vigyáznak rá. Hisz a gondjukra lett bízva.

- Így lesz egy kis megfogalmazásbeli különbségből nagy eltérés az isteni törvénytől és végül a világ pusztulása. Nem kellett volna megvágni és össze-vissza fordítgatni, meg módosítgatni az eredeti Bibliát, akkor talán nem züllik idáig a barbarizációtok.

- Aki nem a mestere, az a hóhéra. De jó, hogy ti rájöttetek az összefüggésekre és nagyrészt visszaállítottátok a megoldásokat!

- Ezért vagyunk itt. Nos, azt hiszem, mára eleget beszélgettünk. Jó sok témát érintettünk. Van még valami kérdésed?

- Millió kérdésem lenne még, de igazad van, most fejezzük be! Hagyni kell valami megfejtendő titkot a következő nemzedékeknek is. Ha lesz olyan, egyáltalán...

- Biztosan lesz. Mert mindig vannak túlélők. Ha nem is sokan.

- Köszönöm, hogy időt szántál rám, meg az olvasókra és ilyen érthetően, meg őszintén válaszoltál a kérdéseimre, mellébeszélés nélkül.

- Az nem szokásom.

- További jó munkát!

- Nektek is. És a térerő legyen veletek...!

Készült: 2010.07.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz

- Google Eszköztárral küldve

Pránatáplálkozás - Táplálékom a Fény

2011-11-06T19:25:00.000+01:00

Pránatáplálkozás - Táplálékom a Fény: Táplálékom a fény - Kivonat

Kép A 21 napos folyamat lényege nem a böjtölés, hanem hogy magasabb rezgésszintekre hangolódjunk rá, melyek lehetővé teszik a számunkra, hogy a kozmikus fény tartson életben bennünket.

Az erre az útra vállalkozóknak meg kell érteniük, hogy az egyetlen dolog, ami valóban korlátoz bennünket, az a hiedelemrendszerünk.

A szíved mélyén kell döntést hoznod, hogy végrehajtod-e az itt említett folyamatot. Azt kell érezned, hogy a számodra ez a helyes döntés. Légy tisztában azzal, hogy valószínűleg ez az egyik legfontosabb dolog, ami valaha is történik veled. Az életed megváltozik...

Bekapcsolódunk az egyetemes életenergiába, és így közvetlenül töltjük fel a sejtjeinket. Ez az elménk feletti uralom útján érhető el, amikor az elvárás felhasználja a Rezonancia Egyetemes Törvényét.

A prána automatikusan fenntart bennünket, ha elvárjuk tőle. A 21 napos folyamatot a természet erői és törvényei vezérlik, és nem igényel semmilyen további odafigyelést. Csak várjuk el, majd hagyjuk, hogy megtörténjen.

Testünk tudatos parancsunk nélkül is lélegzik. Ugyanígy, amikor átprogramozzuk, a test közvetlenül veszi fel a pránikus erőket és életben tart, táplál minket, amint kitörlünk magunkból minden, ezzel ellentétes hiedelemrendszert. Ez az elme feletti uralom folyamata, melynek természetes velejárója, hogy nem kell többé ételt enni.

Frekvenciáink megváltoztatásával teljesen természetessé válnak majd az olyan képességek, mint a telepátia, érintéssel való gyógyítás, tisztánlátás, teleportáció stb. Amikor felhangolt hangszerként az elérhető maximális potenciálunkon fogunk működni, akkor az életünk harmonikus, örömteli és szinkronicitással és varázslattal teli.

Megértjük, hogy szó szerint megteremtjük a magunk valóságát azáltal, hogy fegyelmezzük a gondolkozásunkat.

Arra is ráhangolódunk, hogy meglegyünk alvás nélkül, minden fizikai környezetben kellemesen érezzük magunkat (hidegben-melegben).

4_A prána fenntartó ereje

A prána olyan finom elem, amely áthatja a szervezet minden élő szövetének és folyadékának minden egyes sejtjét. Általában a testnek egy meghatározott területén elhelyezkedő, kis idegcsoport végzi a prána felvételét. Azonban ez a helyzet teljesen megváltozik. Több idegcsoport lép munkába és a testnek jóval megnövekedett területéről látja el a prána egy koncentráltabb formájával.

Helytelen azt képzelni, hogy az ember fizikai testét hajtó energia a megevett ételből származik. Az emberben lévő életfolyamat nem csupán kémiai szinten létezik, különben az ember nem lenne több egy kenyérsütőnél, amelyben reaktív vegyi anyagokat kevernek össze, és nem volna több életintelligencia vagy szellem, mint amennyit egy ilyen sütőben találnánk. Amikor a vegyi reakció lezajlott, a sütő nyugodt, csendes üres és élettelen lenne és ugyanez a helyzet az emberrel is.

Amikor az emberi test levegőt lélegzik be a tüdőbe, az e levegő éterikus párjában lévő prána bekerül a test éterikus párjába, majd pedig a mindennapi életünkben használt különféle energiákká alakul át.

6_Fizikai halhatatlanság

Az emberiség időtlen idők óta be van zárva a korlátozott lét tudatába és hiedelmébe. A halál szükségességének mentális elvárása és az ebbe vetett hit olyan mértékben eluralkodott, hogy a mirigyek, mint például a tobozmirigy és az agyalapi mirigy halálhormonokat választanak ki ahelyett, hogy természetes, életet fenntartó és regeneráló mintákat valósítanának meg. Az emberi test rendkívül komplex önfenntartó organizmus. Hétévente teljesen megújul a sejtek szintjén.

A test egy csodálatos önfenntartó gépezet, ami csak a nagyfokú mérgezés miatt robban le. Ez a mérgezés az étrend megválasztásából, a negatív gondolkozásból és hiedelemrendszerekből származik.

Energiarendszerek vagyunk, a sejtek regenerálódási szintje attól függ, mennyire tudjuk uralni az elménket, mentális testünket. Arról van szó, hogy a mentális test feletti uralom elvezet az érzelmi test feletti uralomhoz, ami viszont a fizikai test feletti uralmat jelenti.

_Regenerálódás és visszafiatalodás

Minél nagyobb a testen belül a fény hányadosa, annál erősebb a természetes képességünk a sejtjeink regenerálására tudati szinten. Minél inkább mentes sejtszerkezetünk a mérgezés minden formájától, annál több fényt veszünk fel és annál magasabb energiamezőink rezgésszáma.

A fény fényt hoz. A fény átalakítja és szétoszlatja azt, ami nem fény.

9_Hogyan tart fenn engem a prána

Ez egy olyan beavatás, melyet tiszteleten kell tartani és nem szabad könnyedén elkapkodni.

A 21 napos folyamat elvezet a fizikai test -és bizonyos mértékben az érzelmi és a mentális test- feletti uralomhoz, mivel mind érzelmi, mind mentális erőre szükség van egy ilyen folyamat végigcsinálásához.

Megtanultam: beprogramozhatom a testemet arra, hogy megtartsa a kívánt súlyt és hogy tetszés szerint változtassa az alakját. Megtanultam, hogy a testem az érzelmi állapotomat tükrözi vissza és hogy az érzelmi testem közvetlenül reagál gondolati folyamataimra.

Soha nem voltam éhes egészen addig, amíg el nem kezdtem nassolni.

A szervek megtartják egészségüket és addig javítják a teljesítményüket, amíg csúcsformába nem kerül az egészségünk, amikor a megerősödött tudatosságunk elkezdi az elme éber uralásának folyamatát és korlátlan valóság megteremtését.

A test egy biokomputer, az elme a programcsomag, az élet e kettőnek a nyomtatványa. Ha valakinek nem tetszik az élete vagy annak bármely része, akkor írja újra a programot. A jó minőségű gondolkodás jó minőségű életet hoz magával, a korlátlan gondolkodás, korlátlan élettel jár.

Ezen az úton az elme uralja az anyagot.

_A testgyakorlásról

Egy erős, felhangolt jármű könnyebben viseli el az energia beáramlását. Erősítsük meg testünket.

Ez a folyamat olyan, mint egy sámán vagy harcos beavatás és nem szabad könnyedén hozzáállni.

Mint minden információ esetében itt is az olvasók belátásán múlik, hogy csak azt fogadják el, amit intuitívan helyesnek éreznek a maguk számára.

A 21 napos folyamat nem böjt, hanem a test energiamezőinek áthangolása egy olyan rezgésszámra, ami kompatibilis a kozmikus energia felvételére.

A fizikai test a szolgánk, akárcsak egy autó. Belemegyünk, amikor akarunk és kimegyünk belőle. Amikor a fizikai teste -az autója- megmondja neki, mikor egyen, mikor aludjon, majd tönkremegy az elhasználódás és a megfelelő karbantartási programok nem ismerése miatt, akárcsak bármelyik jármű. Önmagunk uralása azt jelenti, hogy megfelelő karbantartási programokat alkalmazunk az összes testünkkel kapcsolatban, hogy hatékonyan szolgáljanak bennünket.

A hiedelmek teremtik a valóságunkat.

11_Spiritualitás és szexualitás

Az energiánk 25-40%-át a szexuális energia előállítására fordítjuk, ami férfiaknál fizikailag a spermában van eltárolva. Ez egy hatalmas energiatartály. Egy férfinak lehet orgazmusa ejakuláció nélkül. A herék mind spermát, mind férfihormonokat termelnek, és ha nem ejakulálják őket, ezek a férfihormonok belekerülnek a véráramba...

A szexuális energia megőrzése jelentős előnyökkel jár.

Ez egy annyira személyes beavatás, általában a harcosok fajtájából valók azok, akik végigcsinálják. Ez nem az a típus akiknek csoporttámogatásra van szüksége. Ők tudják, hogy a legerőteljesebb támogató csoport a tudatosság.

A folyamat valójában csak a kezdete életednek. Olyan ez, mintha a folyamat által újra megszülettél volna.

Az ivás vagy az evés iránti vágyad nem a tested igényéből, hanem valamilyen érzelmi vagy gondolati forrásból ered. Az is lehet, hogy az ízlelőbimbóid még egy darabig vágynak bizonyos ízekre. Idővel ez is el fog múlni. Magától helyreáll ideális testsúlyod és egészséged.

Rájöttem, hogy sokan nem azért esznek, hogy éljenek, hanem azért élnek, hogy egyenek.
Valószínűleg ez az egyik legfontosabb dolog, ami valaha is történik veled, és ha helyesen készülsz fel rá, akkor utána már soha többé nem leszel ugyanaz az ember.
Az energia se nem teremthető, se meg nem semmisíthető, de meg tudja változtatni a formáját.
Összefoglalva tehát: energiarendszerek vagyunk, és mint ilyenek, jeleket közvetítünk és sugárzunk ki. Ha véletlenszerű jeleket küldünk ki, véletlenszerű vagy esetleges élettapasztalatokat kapunk. Ha azonban tudatosan irányításunk alatt tartjuk a jeleinket, akkor nagymértékben irányításunk alatt tudjuk tartani az életünket.

Testünk tudatos parancsunk nélkül is lélegzik. Ugyanígy, amikor átprogramozzuk, a test közvetlenül veszi fel a pránikus erőket és életben tart, táplál minket, amint kitörlünk magunkból minden, ezzel ellentétes hiedelemrendszert. Ez az elme feletti uralom folyamata...

Az összhangba hozás tudatos folyamata nagyon erős "képességérzetet" okoz. Megértjük, hogy szó szerint megteremthetjük álmainkat azáltal, hogy irányításunk alá vesszük gondolatainkat, érzéseinket.
Az egység állapotába jutunk. Meglátjuk mindenben a tökéletességet. Elveszítjük minden elkülönültség érzetét vagy értelmét.
Hasonlóképpen arra is ráhangolódhatunk, hogy meglegyünk alvás nélkül, vagy hogy ne érezzük a nagyon magas, illetve a nagyon alacsony hőmérsékletet, hanem egyszerűen igazítsuk hozzá a testhőmérsékletünket, hogy minden fizikai környezetben kellemesen érezzük magunkat.

Az emberi test hétévente teljesen megújul a sejtek szintjén.
A fény fényt vonz, a fény átalakítja és szétoszlatja azt, ami nem fény.

A lámák könnyű ételeket fogyasztanak, vegetáriánusok, és általában csak egyféle ételt esznek étkezésenként, azt is kis mennyiségben. Például az egyik étkezésük állhat gyümölcsből, a másik zöldségből, a következő pedig kenyérből. 25 évesnek látszanak, függetlenül attól, hogy valójában milyen idősek.

Ez egy olyan szent beavatás, amelyet tiszteletben kell tartani és nem szabad könnyedén elkapkodni.
Egészségesek vagyunk, és magas az energiaszintünk.

Kétéves koromban visszautasítottam a húst és mire 15 éves lettem, kezembe vettem az összes étrendi szükségletem irányítását, böjtöket végeztem és megtanultam odafigyelni a testem szükségleteire. Számomra alapvető fontosságú lett, hogy könnyű, nyers ételt fogyasszak.
Amikor elkezdtem a 21 napos folyamatot, nagyon tiszta volt a szervezetem.
Az előzetes előkészületek miatt magas energiaszinttel szárnyaltam át az első hét napon. Megérzéseim szerint pihentem és egy "folyékony fény" éteri infúzióra lettem rákötve, úgyhogy amikor éhséget éreztem, egyszerűen azt kértem, hogy szellemi vezetőim növeljék az infúziós táplálás mértékét, és az éhségérzet mindig megszűnt.
Azt is hamar felfedeztem, hogy számomra, és sok más ember számára, az evésnek jelentős érzelmi alapjai vannak.

A gyomrom összezsugorodott, az anyagcserém lelassult, és soha nem voltam éhes egészen addig, amíg el nem kezdtem nassolni.
Nagyon könnyűnek, nagyobbnak, valahogy többdimenziósnak érzem magam. Járás közben néha úgy érzem magam, hogy csak a lábnyomaimból és az árnyékomból tudom, hogy fizikai lény vagyok.
Számomra az unalom jelentette a legnagyobb nehézséget. Jóval nehezebb volt megbirkózni az ételhez fűződő érzelmi kötődéssel. Csak meg kell figyelnünk, hogy mit és mikor esznek az emberek, és rájövünk, hogy az étkezés 90%-ban érzelmi alapokon nyugszik, még a társasági étkezések is fizikai és érzelmi indíttatásúak. De ezek csak szokások és csak képzelt szükségletek.

Ahogy megengedjük ennek a belül és körülöttünk lévő korlátlan isteni szikrának, hogy fenntartson bennünket, mi is magunkra vesszük ezeket a tulajdonságokat.
Sokam jelentik, hogy megnőtt az energiaszintjük és gyógyító, tisztánlátó és tisztánhalló képességük. Egyesek azt mondják, hogy újra kinőtt a hajuk, illetve hogy ősz hajuk visszanyerte eredeti színét.
A nyugati kulturában az emberek többsége élvzetből és más érzelmi okból eszik, és a társasági élet olyan sok eseménye forog az evés körül.
A vibráló egészség tükröződése.

A szervek addig javítják a teljesítményüket, amíg csúcsformába nem kerül az egészségünk.
A fizikai halhatatlanság kéz a kézben jár a pránaizmus kérdésével.
Amikor fel vagyunk hangolva és az életben teljesen a célunkat követjük, valamint szenvedélyesen és céltudatosan éljük az életünket, akkor drámaian lecsökken az érzelmi testünknek az ételtől való függése.
A folyamat után hirtelen látni kezdtem az emberek energiáját. A düh, például, az energiamezőjükből kisugárzó vörös dárdák vagy kardok formájában látszott.

Rose azt mondja: Sokkal kevésbé vagyok érzékeny és könnyebben mondok le a kötődéseimről. Boldogabb, tisztább és lazább vagyok.
Harley: általában csak késő éjjelre érzem magam fáradtnak. Ha néha gyengének érzem magam, akkor pihenek pár pillanatot, és megint minden rendben van. Fizikai szinten súlyváltozást, új testalakot, gerinckiigazodást, új tartást, a korábbitól eltérő járást tapasztalt.
Jim: 45 év után már nem kell többé szemüveget viselnie, haja besűrűsödik és kinő a kopasz részeken is.
E folyamat végigélői általában azt tapasztalják, hogy függetlenebbek, tisztább és mélyebb kapcsolatuk van a belső vezetőjükkel és semmilyen éhségérzetük nincs.

Azt ajánlom, hogy fokozatosan iktasd ki étrendedből a vörös húsokat, majd a fehér húsokat, aztán térj át a nyers ételek, majd a levesek fogyasztására és csak ezután kezdd el a 21 napos folyamatot, kitisztult és felhangolt szervezettel. Úgy tedd, hogy örömteli és kellemes legyen számodra.

Ez lehet a legfontosabb időszak egész életedben.
Az étel- és drogfüggő tömegek, a megszokásos falánkságukkal elzárják a szellem útját. Amikor a gyomor dolgozik, az életerő az emésztőszervekben összpontosul...
Jelenleg az evésre (vásárlás, elkészítés, evés, emésztés, wc-re járás, mosogatás, stb.) használjuk fel azt az energiatöbbletünket, amit korlátlan lehetőségeink felfedezésére is használhatnánk. Azt hisszük, hogy szükségünk van feltöltési és pihenési szünetekre.

Azt vettem észre, hogy az ott tartózkodásom egy hete alatt sem fáradtságot, sem álmosságot nem éreztem. Egyszerűen elfogadtam ezt a hosszú ideig tartó éber állapotot. Töprengésre és meditálásra használtam fel ezeket a nappalokat és éjszakákat, azonkívül átprogramoztam a testemet, hogy reggelre energikus és fitt legyen.

- Google Eszköztárral küldve

Pránatáplálkozás - Hogyan működik?

2011-11-06T19:19:00.000+01:00

Pránatáplálkozás - Hogyan működik?: Hogyan veszi fel és hasznosítja az emberi szervezet a szubatomi energiát, vagy más néven a pránát?
(az eredeti helyen képek is )
Pránatáplálkozás, pránaevés, fényevés, prána, vitalitás, életerő, egészség, energia, pránaista, inedián. pránaizmus, egészséges táplálkozás
Kép Először is vedd szemügyre ezt az ábrát! Ezek a "láthatatlan", tölcsér alakú, állandóan forgó-örvénylő mozgást végző energiaközpontokKép - az ún. csakrák - magukba szívják a térben mindenütt jelen lévő szubatomi energiát (pránát). A szervezet ebből az energiából állítja elő (szintetizálja) a számára szükséges dolgokat (tápanyagokat, vitaminkoat, sejteket stb.) bármit, amire csak szüksége lehet. Tehát energiából anyagot materizál szervezetünk.

/Ez csak akkor valósulhat meg 100%-osan, amikor a test felhangolódott a szubatomi energia frekvenciájára, valamint lelked legmélyén hiszel a pránatáplálkozásban. Ez a 21 napos folyamattal valósítható meg./

Kép A testbe bevitt prána (kozmikus energia, életerő) a meridiánokon vagy más néven nadikon (vezetékeken) áramlik keresztül, azokban kering (bennük folyik).

A SZUBATOM mérete
Ha egy atomot felnagyítanánk akkorára, mint a Kép Földgolyó, akkor az elektron akkora lenne, mint egy felhőkarcoló, a szubatomi energiarészecske mérete azonban még így is csak tíz a mínusz kilencediken (0,000000001) cm lenne, tehát szabad szemmel láthatatlan. Ha a földgolyó méretű atomot tovább nagyítjuk akkorára, mint a naprendszerünk, ez esetben a szubatomi energiarészecske még mindig csak egy század milliméter átmérőjű lenne, vagyis akkora, mintegy gombostű hegye. Éppen hogy csak látnánk.

Akkor most megkérdezhetnéd, hogy miért hal éhen vagy szomjan az ember, ha ezek a csakrák állandóan ellátják az emberi szervezetet energiával. Igazad van. A legtöbb ember tényleg meghalna, ha felhagyna az evéssel. Aki mégis képes a "légből élni", az előtte mind szellemileg, mind fizikailag komoly előkészületeket tesz, mint egy élsportoló az olimpia előtt. Kép
Először is, olthatatlan vágyat érez arra, hogy megtapasztalja ezt az életformát-életérzést, ami mindezzel együtt jár.

Másodszor fokozatosan felhagy szervezete mérgezésével és egyre tisztább, és egyre kevesebb- és könnyeb ételeket fogyaszt.

Harmadszor folyamatosan átprogramozza elméjét, hogy ne vágyjon az evés okozta élvezetre és növelje a "légből-élésbe" vetett hitét.

- Google Eszköztárral küldve

2012 6. rész A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

2011-11-05T19:26:00.002+01:00

A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

6.rész

És mit várhatunk a jövőtől? A jóslatok szerint a következőt:
Magyarországon spirituális ébredés fog zajlani. A jóslatok szerint Nimród népe ébred fel legelőször, ők térnek vissza legfeltűnőbben az ősi hagyományokhoz, az egykori Aranykor tanításaihoz.
Én elég sok országot ismerek, de az ezoterikus mozgalom, (klubbok, fesztiválok, csoportok, ), jó tudom létrejött a dolognak a hátulütője az ezobiznisz is, meg a csalók, sarlatánok piaca is, de azért mégis van egy ezoterikus világ. Csomó ember aki ebben hisz, aki ezt gyakorolja, könyveket olvas, tanít. Tehát a jelenlegi ezoterikus ébredésből a magyarok veszik ki legjobban a részüket. Nagyon beszédes szám, hogy világszerte volt az a kérdőív az Isten hitről….a reinkarnációt igaznak elfogadók legmagasabb arányszáma, hármat lehet találni –Indiában? Nem, Magyarországon.

Többen hisznek a létszámarányhoz képest a reinkarnációban itt, mint a hinduk között. Ez azért jelent valamit! A táltos magyarok hagyományaihoz visszatérés, jurta táborok, ill. táltos találkozókon át, fesztiválokig. Igen, más országokban is megfigyelhető, hogy nyúlnak vissza a hagyományokhoz, mert már nem bírják a nihilt. Elfáradtak, meg már betegek. Pszichotikus az egész nyugati társadalom. Nem véletlen, hogy Dániában viking felvonulásokat rendeznek. Nem véletlen, hogy lehetett olvasni a hírt, hogy athéni görög fiatalok megalapították a Zeusznak és Hérának áldozó csoportot, azzal, hogy hozzuk vissza az ókori görög vallást. És újra imádjuk Afroditét, Hermészt, meg Zeuszt.

Tehát mindenki menekül vissza a régi Aranykor hagyományaihoz, de jól lehet látni, hogy ez Mo-on a legfeltűnőbb. Mi szenvedtük meg legjobban a Vaskort, minket fosztott ki legjobban a Vaskor, mi kerültünk a Vaskortól legjobban padlóra, mert valaha Európa színe- virága voltunk és Ázsia urai …..szkítákként, avarokként, harcosokként. Kb 200 éve mi vagyunk Európa ún. beteg embere és most látjuk Mo-ot újra ébredni, készülődni, de nem a politikában, hanem a spiritualitásban. Ez is mutatja, hogy az új Aranykort nem egy újabb politikai irányzat nevében kell elhozni vagy megteremteni, mert az új Aranykornak egyszerűen mi lesz a világnézeti, ideológiai alapja? Az ősi hagyományok! Minden országban.

Ezt fogjuk tapasztalni jövőre és az elkövetkező években. hogy Mo-on egyre jobban élednek az ősi hagyományok, egyre jobban tisztelik a vallási tanításokat, egyre többen hordanak olyan ruhát, egyre többen adnak ősmagyar nevet a gyerekeknek. Egyre többen nevelik a gyermekeiket, nemcsak hogy nemzet tudatosra, szembe menve a globalizáció áramlatával, mert a globalizáció is a nihilizmus része. Mert a nihilizmus azt mondja, hogy nem kell család, nem kell Isten, nem kell semmi. És nemzet sem. Keveredjünk össze, legyen egy ilyen egyen homo szapiens, aki a végén azt sem tudja, hogy ő ki-mi? Anyját nem ismeri mert klón, stb-stb. Népe nincs, valami keverék nyelvet zagyvál, hagyományai nincsenek.

A vaskori hatalom ezt szeretné, egy ilyen arctalan masszát, amiben nincsenek népek, nincsenek egyéniségek. Jaj az egyéniségnek, a vaskorban jelenleg is, a modern világban azt hangoztatják ugyan, hogy…..légy önmagad! Valósítsd meg magad. Aha, persze, azért, hogy konformizálódva a többivel kíméletlenül elfojtsa a személyiségedet ez a világ.

Ez nem szabadság amit kínál ez a modern kor. Ez részben szabadosság, részben látszat szabadságra épülő ugyanolyan csontkemény diktatúra, mint amilyen az utált 20. századi diktatúrák voltak. Lehet fújolni a 20. századbeli diktatúrákat, oké, véresek is voltak, meg ráadásul az embernek forr a vére, hogy mi az hogy fentről mondják meg, hogy mit csinálok, de az ami utána következett ez a liberalizmusnak és kapitalizmusnak nevezett izé, aminek az alapja az ún. parlamentális demokrácia, hozott ez nekünk szabadságot? Szabadabbak lettünk? Semmivel! Elhozta a szabadság illúzióját! Hogy nagyon azt csinálunk amit akarunk! Aha, persze, ameddig a pénztárcánk hagyja. Szabadok vagyunk így? Abszolút nem!

Eddig az ideológia tartotta azt a pórázt, aminek a végén mi voltunk a kutya, most a tőke tartja ugyanazt a pórázt. Csöbörből vödörbe kerültünk. És ez ellen a kettős szorítás ellen lázad fel csendesen szellemi színvonalon a magyar. Úgy hogy a nihilizmussal hogy fordul szembe? Hogy akármit dobál a nihilista uralmat védő rendőrre? Nem.
Úgy fordul szembe, hogy a gyermekére rászól, ha nem viselkedik jól egy étteremben, vagy ha egy néni áll a buszon és szól a serdülő gyermekének az aranykori anya, hogy adja át a helyet, és a gyerek rögtön ugrik és széles mosollyal az arcán adja át a helyet a néninek.
Ezek nevelés dolgai. Igenis lehet neveléssel jobbá tenni az embert. A mai kornak részben az adja az iszonyatos betegségét, hogy nem nevelnek.
Az utolsó kis jogait is kiszedték a pedagógusoknak, hogy neveljen és a szülőnek is.
Pedig bolondok, pont az a nyomorult gyerek lesz boldogtalan amiatt, hogy nem kap korlátokat. A korlátlan szabadság nem felszabadít, hanem megnyomorít. Ezt nemcsak az tudja, aki foglalkozik ideológia történettel és filozófiával mint én, de az is tudja,hogy ha például kiállítanak téged akármilyen nagyváros közepébe, ahol nincs egy ember sem,… volt egyszer egy sci-fi vízió, hogy volt egyszer egy atomrobbantás, elpusztította az embereket, de a nagyvárosok úgy maradtak, utolsó pillanatban még a boltok nyitva, mindenki ebédelni sietett volna, főtt az ebéd és egy ember maradt életben, valahogy őt nem érte a sugárzás. Pont erről szól ez a regény, kicsit ilyen Orvell-i látomás-szerűen, hogy hirtelen mi szakadt emberünkre? A korlátlan, totális szabadság. Bement a Vatikánba beülhetett a pápa trónjába a …fejére húzhatta, bement a Wall street-re kiszedte a dollármilliókat a fiókokból és teletömte a zsebét, leemelt egy márkás öltönyt a boltban -életében nem volt pénze ilyesmire – tele ette magát olyan dolgokkal amíg addig ilyesmikkel nem is találkozott, stb. És emberünk boldog lett? Nem! Borzalmasan boldogtalan.

Tehát, ha a gyerekeket úgy nevelik, hogy mindent szabad, az nemcsak a többiekre káros, hanem magát a gyermeket is iszonyatosan boldogtalanná teszi. Ezek a dolgok apróknak tűnnek, de az előttünk álló ébredésnek a részei lesznek. Új világ fog születni, és új típusú Magyarország. Ez lassú folyamat lesz, de efelé tendálunk. Az új típusú Mo-on valószínű az őshagyományhoz való visszafordulás még erőteljesebb lehet. Ami nem csoda, hisz évszázadokon keresztül vérbe fojtották, valljuk be. Elemi erővel tör föl és ez tökéletesen érthető.
Vissza fognak térni a spirituális képességek, egyre többen kapnak égi üzeneteket, egyre többen lesznek vegetáriánusok vagy éppen fényevők, egyre többen fordulnak a mágiához, misztikához, alkímiához, egyre többen gyakorolnak jógát, vagy más beavatási irányzatokat.

A társadalom megváltozik, előbb utóbb új berendezkedés születik. A jóslatok azt mondják, hogy többé nem a tőke határozza meg hogy hol a helyed. Nem lehet majd többé meggazdagodni korlátlanul más rovására, és nem lehet – törvények biztosítják majd, hogy ne szegényedj el véglegesen.
Egy társadalomban az erőforrások – kaja, víz, levegő, áram stb. – nem korlátlanul áll rendelkezésre. Azt mondani, hogy ebből mindenki korlátlanul vehet, az gyakorlatilag annyit jelent, hogy szentesítjük az erőszakosok és a pimaszok uralmát.

Ezt én például gyermekkoromban az óvodában láttam, hogy – mindig azt szoktam mondani - a be nem avatkozó állam és a teljes liberalizmus, az hasonlít egy olyan óvodás csoporthoz, ahol kitesznek az asztalra egy nagy tálca süteményt, tegyük fel, hogy ugyanannyi sütemény van ahány gyerek, és az óvónő félreáll vagy kimegy a szobából, és csak annyit mond: vegyetek. Mi lesz a dologból? Az, hogy a gyerekek hada megrohamozza az asztalt, lesznek olyanok akik gyorsabbak, előbb odaérnek, lesz olyan aki kicsit sutább, ő lemarad, és lesz olyan, aki amikor a másik nyúl a sajátjáért, elüti a kezét és kitépi a másikéból– ez az enyém. S ebből az fog következni, hogy valakinél 5 sütemény lesz, valakinél nulla. Mert nincs több sütemény. És a liberalizmus és maga a kapitalizmus berendezkedése is ilyen. Azt, aki elvette a gyengébbtől a sütit, nem megbünteti, hanem azt mondja, hogy jó fej vagy, ügyes vagy, menő vagy. Aki meg ott áll süti nélkül, arra meg azt mondja, hogy lúzer, béna, pancser. Megérdemled a szegénységet.

Mert a kapitalizmus végtelenül cinikus. Nem elég, hogy kifoszt, de miután totál kifosztott, jót röhög rajtad, hogy hagytad magad kifosztani, úgy kell neked. Abba bele sem gondolnak, hogy az, aki félrelöki a másikat, sem nem okosabb, nem tehetségesebb ……Nem azon múlik a kapitalizmusban, hogy ki gazdagodik meg, hogy ki okosabb, mert akkor a tanárok keresnének a legjobban, hanem azon, hogy kiben mennyi erkölcsi gátlás van. Hiszen a süti példa esetén se az a gyerek szerzi meg a több süteményt, aki okosabb és már tud olvasni, hanem az, akiben kódolva van az, hogy félrelököm könyékkel, vagy hasba vágom a másikat. Bocsánat, de ez nem mindenkibe van kódolva. Most azért, mert benned ez zsigerileg nincs? Bennem zsigerileg az van, hogy előreengedem, hogy ha pl. valaki siet. Az Aranykorban, az új világban többé nem lesz ilyen!

Azt mondják, hogy erre való a társadalom. A közösség az ún. óvó néni, ha úgy akarja, hogy ha valaki úgy akarná, hogy a másoknak ne jusson süti, akkor ha nem is csap rá a kezére, mert akkor az diktatúra, hanem figyelmezteti, és ha kell, akkor kiveszi a kezéből a már ellopott és a másik kezéből kitépett plusz sütit és azt mondja, hogy nem jutott X-nek vagy Y-nak. Ilyen a jó állam. Ma ezt tiltják. Ez most csak allegória volt, de a mai pedagógiában az az irányelv, hogyha csúfolnak egy csendesebb, félénkebb vagy udvariasabb gyereket a pimaszabbak akik otthon is ezt hallják, hogy szabad mást sértegetni – az az irányelv, hogy az oktató ne szóljon bele, majd elintézik egymás között. Ez tisztára a kapitalizmusnak a pici modellje, hogy az állam nem szól bele, ha valaki többet harácsol mint kéne, hanem azt mondja, hogy majd a piac elrendezi.

Ez 2012-től lassan –lassan megszűnik, Magyarországon fog először megszűnni, minket másol majd más társadalom, de igazából a szentháromsága az új Aranykornak a következő lesz:
Istenhit – visszafordulás az ősi tanításokhoz, felismerése annak, hogy nem a földi gyönyörök tesznek boldoggá, hanem az Isteni erő, a tudás, a hozzá való kapcsolódás, az ő végtelen jóságának a megtapasztalása. Az egyházak össze fognak omlani, ugyanis ők jelen pillanatban, az Istenhez való vissza vezető utat nem mutatják meg, mert tele rakják hierarchiával. Nincs szükség és nem lesz szükség az új világban közvetítőkre, gurukra, papokra, beavatottakra, médiumokra, akármikre, hogy téged bekapcsoljon Istenhez.

Mert ez a te magánügyed és a szívedben zajlik le a folyamat. Nem kell semmiféle szervezet, vagy hierarchia ahhoz, hogy Istennel kapcsolatot teremts, ezért az egyházak feltehetően összeomlanak - ezt minden szentirat jósolja. Ugyanakkor minden társadalomban domináns lesz az Istenhit és természetes lesz, nem kell majd sulykolni.

Az Aranykor felébreszti mindenkiben a vágyat a fény felé, Isten felé, és nem lesz szükség ilyen badarságokra, hogy kötelező hittan. Ez amúgy sem elfogadható, amúgy sem aranykori megoldás. Ami kötelező, az nem szívből jön. Olyan lesz mint a kötelező olvasmány, hogy mindenki utálni fogja, és kibújik alóla. Mi az, hogy kötelező hit? Értelmetlen, - fából, vaskarika , a hit az csak spontán jöhet létre. Még akkor is, ha oké a kisgyermeket, akit vezetni kell – jó ez még elfogadható érvelés – de az meg nem fogadható el, hogy akkor melyik vallás alapján? Az is probléma lehet, hogy kötelező biblia óra. És a bibliát ki írta? Ezt is ők írták! És hiteles ami benne áll? Mit fog tanulni abból az a gyerek? Mert nem csak Jézus, meg nem csak az Ószövetség van a Bibliában.

Biztos, hogy a magyar gyereknek olyan történet fog kelleni erkölcsi okulásul, hogy egy tál lencséért hogy lehet becsapni a testvéremet? És elszedni tőle az első szülötti jogot? És még sorolhatnánk a példákat. Tehát nem értek egyet semmiféle hittannal meg biblia órával. Hozzáteszem, maximum a gnoszticizmus alapján lehetne, de azt meg eleve nem lehet kötelezővé tenni, mert a gnózis filozófiája, kizárja a kötelezőséget. Ahogy hierarchia sincs. Ezért nehéz kérdés, hogy hogyan lehet a magyarokat, a magyar társadalmat az Istenhit felé irányítani.

Én azt mondom, hogy nem kell irányítani. Irányítja őt, a vaskor vége és az Aranykor eljövetele maga. Elég az Aranykor inspirációnak, hogy egyre többen fordulnak Isten felé.
A másik nagyon fontos átalakulás lesz: Egyértelműen a globalizáció összeomlik. A globalizmusban egyre kevésbé fognak hinni, ez világ szerte tendencia. Lásd, már most sem sokan hisznek az egyenvilágban és a nemzet nélküli Európában. Copyright by Merkel asszony: „ A multi-kulturalizmusnak befellegzett.” És ezt nem ő állapítja meg először. Ez egy jó kis diagnózis, nem azért van, mert a csúnya radikálisok ezt akarják, hanem azért van, mert az ún. múlti kulturalizmus, ez egy szép fogalom ez a sokszínűség, csak ha a globalizációt takarom vele és egy ilyen összemosási szándék, hogy összemosom a népek hagyományát, akkor csődöt fog mondani, mert az Aranykor nem erről szól.

Az Aranykorban, nemhogy nem vesztjük el a nemzeti öntudatot, hanem megerősítjük. De ezt természetesen nem mások rovására. Hajlamosak a Vaskor császárai direkt rosszindulatból összemosni az egészséges nemzeti öntudatot a sovinizmussal. És akkor bélyegezni mindenkit, ha szereted a hazádat, akkor túlzott nacionalista, soviniszta stb. vagy. Ez egy durva csúsztatás! Természetesen az, hogy szeretem a hazámat, az nem azt jelenti, hogy ebből következően más népeket utálok. Aki úgy szereti a hazáját, hogy gyűlöl más népeket, az persze, hogy elítélendő és negatív. És nem is aranykori. A túlzott nacionalizmus és sovinizmus, az megint csak vaskori jelenség. De az egészséges nemzet tudat, nemzeti identitás, gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint hogy attól még, hogyha szeretem az édesanyámat, az nem azt jelenti, hogy mások édesanyját szidom vagy bántom. Aki csak úgy tudja szeretni az anyját, hogy mások anyját bántja, az nem becsületes és nem tisztességes. De attól még, hogy én az édesanyámat nyilvánvalóan jobban szeretem és tisztelem, mint bárki édesanyját, - mert hisz mindenkinek a saját édesanyja a legszentebb - és ez természetes – az nem azt jelenti, hogy automatikusan utálom mások édesanyját. Tehát erre kell gondolni, hogy ők azt várják, hogy ugyanannyira szeressem csak a saját édesanyámat, mint bármelyik édesanyát a világon? Ez nonszensz! Akkor tépjék ki a gyökér csakrámat.

Azt sugallják, hogy a népemet szeretnem az egészségtelen, ….ilyen-olyan. Nyilvánvalóan ez egy perverzió! Olyan nincs, hogy valaki ne szeresse a saját hazáját, népét, ehhez a szívünket kell kiszedni, hogy ezt kiszedjék belőlünk. Az meg – hangsúlyozom – durva csúsztatás és demagógia, hogy csak akkor vagy haladó ember, ha nincs nemzettudatod, és az, hogy magyar állampolgár vagy, azt csak egy beírás az útleveledbe. Könyörgöm, ehhez azt kellene elérniük akkor, hogy csak akkor vagyok jó ember, ha pl. külföldön vagyok, miután hallottam egy csomó nép himnuszát, mondjuk az amerikait, az angolt, vagy bármelyiket, és felcsendül a magyar, akkor ehhez az kéne, hogy ne könnyezzem meg jobban a magyart, mint mondjuk az amerikait. Ez lehetetlen!

Gyakorlatilag a globalizáció és a népek összemosása, amit finoman multi-kulturalizmusnak, vagy sokszínű társadalomnak próbálnak becézni, de nagyon jól tudjuk, hogy mi az igazi cél, hogy meggyengítsék a nemzetállamokat a tőke előtt! Ez nem fog működni. És ez 2012-től mindenhol kifakad! A népek öntudatra ébrednek!
Azt látjuk, hogy nem hogy megyünk errefelé, hogy nincs népe, nincs vérsége, csak valami kutyulék, hanem mindenhol azt látjuk, hogy igen, visszatérnek a vérségi tudathoz, igen, visszatérnek az őshagyományokhoz! De az Aranykor rezgései miatt ez már nem a másik nép ellen szól. Ezt látjuk még.

És a harmadik, amit még mindenhol látunk, Mo.-on is: Mit ér az Istenhit, vagy a hazám iránti elkötelezettség, vagy a nemzeti öntudat, vagy a magyar szív, ha közben ugyanolyan magyar ember, mint én, rengeteg magyar éhezik, fázik, nincs pénze, szenved. Akik pusztán a kapitalista felépítmény nemzeti színűre átmázolásával akarnak valamit csinálni, azok ezért fognak csődöt mondani. Azért valljuk be, a kizsákmányolt, elszegényedett, tönkretett embereknek, ha nem is csak a mély-szegénységet nézzük, a hajléktalanokat, de elég, ha megnézed a lakótelepi kis-nyugdíjast, akinek már hó közepén rettegnie kell, hogy mikor kapcsolják ki a különböző szolgáltatásokat és cekkerekkel állnak sorba a különböző leértékelt élelmiszerekért! Olyan emberek, akiknél átlagos dolog az, hogy kb. 13 éves koruk óta munkaviszonyuk van. Ledolgoztak a magyar társadalomért, Európáért, a világért, - értem, érted – egy szorgos életet, lehet, hogy felneveltek akárhány magyar gyermeket, és dolgoztak, és ezeket az embereket magára hagyjuk!
Ezeknek az embereknek holtra mindegy lesz, hogy az ilyen-olyan származású tőkés zsákmányolja ki őket, vagy pedig a nemzeti színűre átmázolt, ne adj Isten - magyar kapitalista. Mindegyik ugyanúgy fáj. Ezért beteg még mindig Magyarország! Oké, hogy az Istenhit már talán kezd bimbózni, oké, hogy a nemzettudatot, eléggé fatengelyes módon, de próbálják… de hol van a kapitalizmus, egy igazságos elosztó társadalomhoz képest?!

Drága Tanítványok, ezzel az egész kérdéskört befejeztem, egyetlen dolog van még hátra, hogy megmondjam, hogy mi a konklúziója ennek az előadásnak: Annyi, hogy az Aranykor küszöbén Magyarország fog először átesni az Aranykor tűzkeresztségén. Nehéz lesz a folyamat, és nem lesz nyugodt folyamat, sok problémára és fájdalomra lehet számítani mindenhol, Mo-on is. Olyan lesz mint egy szülés, szép - mert egy újszülöttet tarthat a végén az anya a karjaiban - de fáj, vérzik és áldozattal jár. Nehéz? – Igen. Ez is ilyen lesz.

Kedves tanítványok, 2012-ben Magyarország és az egész emberiség átlép a téli napforduló éjfélén, december 21-én - Jézus születésével egy időben – az Új Világkorszakba, az Aranykorba. Ezzel egy időben zárul a Vaskor, összeomlik a kapitalizmus és a nihilizmus alatti karmikus felépítmény. Ezzel nem azt jelenti, hogy maguk a rendszerek is összeomlanak, de elkezdenek összeomlani. Mi virrasztunk, várunk, művelődünk, tanulunk és tanítunk. Ez a dolgunk egyelőre és nem több.

Kedves Tanítványok az Aranykor legyen mindenkivel! Köszönöm, hogy itt voltatok. Az Aranykor eljön magától, Jézus mondta, hogy: „ Erőszakkal nem lehet elhozni a Földre Isten országát” Niche azt mondja, hogy az Új Világ és az Új Ember kora „Galamb lábakon fog megérkezni”, - Csendesen.

http://magyarmegmaradasert.hu/component/k2/item/2635-a-szak%C4%82%CB%87k-n%C4%82%C2%A9pe-fel%C4%82%C2%A9bred-%C4%82%C2%A9s-viszi-a-t%C4%82%C4%BDzet-m%C4%82%CB%87s-f%C4%82%C2%B6ldekre-is/2635-a-szak%C4%82%CB%87k-n%C4%82%C2%A9pe-fel%C4%82%C2%A9bred-%C4%82%C2%A9s-viszi-a-t%C4%82%C4%BDzet-m%C4%82%CB%87s-f%C4%82%C2%B6ldekre-is?honnan=Nemzeti_Hirhalo&start=5

«
Első
Előző
1
2
3
4
5
6
Következő
Utolsó
»

2012 5. rész A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

2011-11-05T19:22:00.003+01:00

A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

5.rész

Azért volt Trianonban ez a döntés ilyen, mert addigra Mo-on – biztos hallottátok – meggyilkolták Tisza Istvánt, a háborúban aktuális miniszterelnököt, és jött a Károlyi féle, aztán a tanácsköztársaságféle verzió, és gyakorlatilag a Tanácsköztársaság jegyében mindent elkövettek Mo. kommunista vezetői, hogy külföldön a lehető legrosszabb hírünket keltsék, és a lehető legrosszabb hírben tüntessenek fel bennünket.

Talán hallottátok a károlyi kormányba tartozó hadügyminiszternek az utasítását, amikor még ment kint a front, még győzhettünk volna, akármilyen nehéz is a dolog, de az illető külügyminiszter azt mondta-„Nem akarok többé magyar katonát látni.” Ezek után oké, hogy elvesztettük, természetes, hiszen ha a hátország felbomlik, akkor nem lehet győzni, de a tetejében, azok mentek ki tárgyalni a franciákkal, a győztesekkel, akik Mo-ot - írd és mond - gyűlölték, utálták. Mert mint kommunisták, ellen érdekeltek voltak abban, hogy az általuk új Mo-nak nevezett gyűlöletes Mo. jól jöjjön ki a tárgyalásból. Olyanok képviseltek magyar színekben magyarként Trianonban akik ellene voltak Mo-nak és arra mentek rá, hogy minél rosszabbul járjunk. Döbbenetes, de így van.

A Kun Béla, tehát a Tanácsköztársasági kormány tagjai, Gyulafehérváron a román nacionalisták gyűlésekor, „Erdélyt meg kell szerezni, a magyarok zsarnokok, függetlenedjünk” Azt mondják, hogy a magyar tanácsköztársaság követei, kimentek erre a Gyulafehérvári konferenciára és mintha kellett volna még jobban buzdítani, buzdították a román nacionalistákat, ottani forradalmárokat, hogy – szó szerint – „Ne Erdélyig vonuljatok, Debrecenig, mert az addig legalább a tiétek.” Tehát lehet azon panaszkodni, hogy a kis Antant hogyan viselkedett akkoriban, de nem tudott volna úgy viselkedni, ha nem tüzelik Budapestről.

Mindezt minek köszönhetjük? Miért tudott a Tanácsköztársaság hatalomra jutni? Azért, mert ekkor már a feudalizmus és a kapitalizmus együtt fojtogatta vidéken és a nagyvárosban a kisembert. Kun Bélának egy fél követője nem lett volna, ha a magyar urak ill. tőkések nem olyan rövidlátók és nem hajszolják bele az egyszeri magyar munkást a bolsevizmus karjaiba. Nem tudok akkor haragudni a derék magyar városi munkásra, hogy belép a kommunista pártba, mert egészen egyszerűen ebben az időben a hivatalos Mo. a saját magyar kisembereivel nem foglalkozott. Éppen ezért lehet utálni a Tanácsköztársaságot, de egy követ nem lehet vetni azokra az emberekre, akik kilátástalanságból, mivel a magyar kormány a magyar tőkést védte, a munkás egyedül volt. Persze, hogy oda ment ahol azt hallotta, hogy megdöntjük a kapitalizmust.

Tegyük hozzá, hogy más kérdés, hogy a kommunistáknak eszük ágában nem volt megdönteni a kapitalizmust, hiszen ez már pl. a történészek között köztudott tény, hogy az 1917-es ún. nagy októberi szocialista forradalmat a Rochildok pénzelték. Lenin azért járt Svájcba, mert ott vette át azokat az összegeket, támogatásokat, még fegyvert is, ami kiderült, hogy a szálak a legnagyobb bankházakhoz vezettek, ők finanszírozták a cár megbuktatását, ill. Leninék győzelmét. Tehát, döbbenetes, de a kommunistákat is a kapitalizmus juttatja hatalomra a legtöbb országban, hogy miért azt most nem tudom itt elmesélni, de annyit mindenképpen lássatok a dologból, hogy a kapitalizmusnak a 20. században már el kellett volna tűnnie, mert elfáradt. Már mindenhonnan támadták, próbálták támadni így-úgy, jobbról-balról és mit látunk? Eltűnik? Nem! Sőt most is van. Sőt rosszabb lett mint volt. Ezt látjuk.

A Vaskor utolsó paradigmája a nihilizmus,. A nihil szó jelentése: Semmi. Ez a semmi kultusza. Azt mondják, valahányszor kivénhed egy Vaskor a világban, az utolsó „isten”, akit bálványozzák és hódolnak az emberek, az a Semmi. A nihil. Mondhatnánk, hogy ez hülyeség, hisz jelen kor éppen a pénzt bálványozza, - azt is, ez igaz – de a nihilizmus, tudjátok mire utal? Mert pár évtizeddel ezelőttig, akármennyire rosszak a vaskoros ideák, de mégis ideológiák. Mégis valami rendszer, mégis valami elképzelés.

Bármennyire taszító ateista és nemzettagadó ideológia a marxizmus, de mégis, ha belegondolok egy marxistával vitatkoznom azért nem olyan vészes, mert legalább van álláspontja. Legalább hisz valamiben. Legalább van értékrendje, ha az számomra torz is. De valami, amiben hisz. A nihilista, az a Vaskor utolsó embere, onnan ismered meg, hogy nem rossz eszmékben hisz, hanem egyáltalán nem hisz semmiben.

Hogyan tudunk vitázni egy olyan emberrel, akihez odamegyek, azt mondom, hogy „ Én Istenhívő vagyok, és Te? Beszélgessünk a dologról!”. Nem azt fogja válaszolni, hogy én ateista vagyok nem hiszek Istenben, - ez egy normális válasz – hanem azt fogja mondani – Nem érdekel a kérdés. Nem az én dolgom. Fütyülök rá! A Nihilizmus, az a „Kit érdekel?” filozófiája, a kapitalizmus utolsó évtizedeiben nihilizmusba torkollik minden országban, Mo-on is ezt látjuk. ’89 óta tudjuk, hogy összeomlott a bolsevizmus, mint blokk, megsemmisült a kommunista Szovjetúnió, stb. Mo-on, mikor 89 előtt voltunk és sokan látták és várták, hogy a kommunista ideológiának legyen vége.

Erre nem számítottunk, hogy megy az utálatos kommunista diktatúra és jön helyébe a legalább olyan utálatos tőkés diktatúra? Nem ezt akartuk – erre mondják, hogy „Anyám én nem ilyen lovat akartam..” Nem erre számítottunk, ahogy az oroszok sem. Ott is megdőlt a Szovjetúnió, mi lett helyébe? Valami jobb? Minimum olyan rossz. Diktátorok, oligarhák rémuralma. Eszmék helyett pénz uralom. Még rosszabb. Magyarországra visszahozták a kapitalizmust. Erre nem számított senki, hogy az jön vissza. Amióta Mo-ra visszajött a kapitalizmus, a haldoklását testközelből látjuk, csak a kapitalizmus ahogy agonizál, egyre pusztítóbb. 10-15 éve ezzel szembesülünk, de ez ellen nem tud senki semmit tenni, mert maga a rendszer rossz, maga a kapitalizmus rossz, maga a paradigma rossz.

Ha rozsdás és rohad egy járműnek a gépezete, hiába fényezed a karosszériát. Évek óta semmi mást nem látunk, mint karosszéria fényezést, ugyanazt a rossz berendezkedést, ugyanazon a fáradt, beteg paradigmán alapulva cicomázzák hol ilyen színűre, hol olyan színűre, kicsit fényezik, kicsit maszkírozzák, de az alap ugyanaz marad. Erre mondja Jézus: „Régi tömlőbe új bort tölteni nem lehet” A régi tömlő szagát átveszi a friss bor is. Ez történik évek óta. Ez az oka hogy Mo-t nem tudja senki meggyógyítani. A kereteket széttörni senkinek sincs bátorsága, ahhoz paradigma váltás kell. Ezt látjuk, hogy az egész világon tombol az utolsó világkép, a nihilizmus. Hiszen ez amellett, hogy a semmi kultusza, az alapja a nihilizmusnak: Ne higgy semmiben, ne foglalkozz semmivel, éld az életed, élj a mának. Egyél, igyál, fogyassz, szórakozz, te vagy a lényeg, ne törődj mással. Ne legyél tekintettel másokra. Ne legyél udvarias, a nihilizmusban, ahogy a kapitalizmusban is a vaskor végén, hülyének nézik azt, aki még hisz olyanokban, hogy lovagiasság, becsület, igazság, szerénység, hazaszeretet.

Ha ilyen értékekben hiszel, akkor otromba, konzervatív, vaskalapos, divatjamúlt, ósdi alaknak fognak téged jobb esetben bélyegezni, rosszabb esetben kötözni való őrültnek. A nihilizmus lényege: Ne törődj semmivel, mert nincs semmi, nincs a halál után semmi stb. Nyilván, hogy a nihilizmus boldogtalanná teszi az embereket. Tud az ember hit nélkül élni? És szeretet nélkül? Vegetálni tud, zombi léte van. Ezért látunk magunk körül zombikat, a nyugati társadalmak összes városában. Szoktak panaszkodni, hogy a fiataljaink miért olyan kiégettek? Miért nem lelkesednek nagy eszményekért? Miért van az, hogy a többségük droghoz, alkoholhoz, vagy extrém sportokhoz, vagy extrém bármihez fordul, csakhogy egy kicsit pörögjön a szíve, mert különben egy nagy punnyadás és unalom az egész élete. Miért van az, hogy mindezekkel a válságtünetekkel a fiatalok érdektelenek, kiégettek, udvariatlanok, pimaszak, nem tisztelnek semmit, az idősek reménytelenek, fáradtak, szomorúak. Munka nincs, részben túltermelés van, részben termelési válság van. Eszmebeli válság van, az emberek többsége nem hisz semmiben. Aki meg mégis szeretne, az különböző csaló szekták karmaiba kerül. Miért van az, hogy ezzel mindenhol szembesülünk. Ez a nihilizmusnak az összes létező kortünete, kór -tünete.

2010-ben tartottam egy előadást, hisz mindenki kérdezett, hogy mi lesz 2011-12-ben Mo-on? Jobb lesz egy kicsit? – kérdezték. Én azt válaszoltam igaz lelkemre, és részben vallástörténészi, részben filozófusi mivoltomra hallgatva, hogy a haldokló, vonagló, fájdalomtól üvöltő betegnek adnak egy picike morfiumot, és nagyon picike kis írt a sebeire, amitől az egy rövid időre jobban érzi magát, de gyakorlatilag a fő probléma, a betegség nem tűnik el. Amíg a Vaskor nem szenved ki, addig Mo. beteg lesz. Mert a magyar társadalom azért is beteg, mert a Vaskort egyébként sem bírta, mert Aranykori nép, plusz, most még a Vaskor is beteg lett. Most a Vaskor a maga agóniájával megfertőzi Mo-ot, holott Mo. pusztán már a Vaskortól beteg volt. Triplán vagyunk betegek gyakorlatilag. Ezért én azt mondtam, 2011-re, fájdalom csillapítástól eltekintve ne várjunk mást, mert 2012-ig nem lehet mást várni.

«
Első
Előző
1
2
3
4
5
6
Következő
Utolsó
»

2012 4. rész A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

2011-11-05T19:19:00.000+01:00

A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

4.rész

Az összes prófécia azt mondja, hogy 2012 után Magyarország újra boldog lesz. Nostredámus a 2012 utáni Magyarországról így beszél:
Ó Beáta Pannónia, Ó boldog Magyarország!

Mégis mi az amire konkrétan sor kerülhet? Ehhez meg kell néznünk, hogy az egyes világkorszakok hogyan tagolódnak. A világkorszakokon belül vannak ún. paradigmák, ezek az uralkodó eszmék, áramlatok, irányzatok, az adott világkorszakon belül egyes területeken dominálnak. Például a középkorban a feudalizmus volt Európában az a paradigma, az az általánosan elfogadott módszer, ideológia amin berendezkedtek az európai államok.

Minden paradigmának van egy születése, van egy virágkora, amikor a legerősebb, s aztán elkezd hanyatlani, gyengül-gyengül-gyengül, és jön egy új paradigma, amit az emberek úgy látnak, hogy ez jobb lesz. S akkor az előző elpusztul és jön az új. Ami a helyébe lép. Ezt úgy hívjuk, hogy paradigma váltás.

Egy világkorszakon belül több paradigma váltás szokott lenni, és mit gondoltok, hogy egy régi paradigma, amikor jön egy új, azt mondja, hogy rendben van fiúk, szépen átadom a stafétát? Természetesen nem, az előző a kivénhedt paradigma vassal-vérrel, háborúkkal, gyilkolással megpróbálja megakadályozni az újnak a jövetelét. Erre borzasztó egyszerű példa a középkori parasztlázadások. Már jött volna egy új, ami a feudalizmust meghaladta, de a feudalizmus még erős volt, ezért verték le például nálunk is a Dózsa féle paraszt lázadást. Elég erős volt még az öreg paradigma, hogy az újnak az orrára koppintson, hogy bocsi, de még erős vagyok. Aztán amikor már eléggé kivénhedt lett az előző paradigma, akkor jött a francia forradalom és győzött. Azért tudott győzni, mert már jönnie kellett az újnak.

A hagyományok azt mondják, hogy a Vaskoron belül – kr.e.3000-ben kezdődött, 5000 évig tart – egész pontosan 2012-ig. A Vaskor delelője durván 0-ban, azaz Jézus születése idején történt. És a középkor, újkor, legújabb kor, az már a Vaskor vénülése, és végig paradigmák vannak, mindegyiknek van egy születése, egy csúcspontja, és halála és jön a következő. 2012 azért érdekes, mert nem csak egy paradigma szűnik meg, hanem vele együtt egy világkorszak is. Tehát dupla változás Magyarországon és a világon, paradigma váltás és világkorszak váltás is.

Az, hogy melyik világkorszak szűnik meg azt már tudjuk, a Vaskor. És mi lesz helyette: azt is tudjuk, Aranykor. De melyik paradigma szűnik meg? A feudalizmusban a fő értékmérő a földtulajdonlás volt. Akkor erős valaki, ha birtokol földet, ha nincs neki, akkor alul marad. A feudalizmus gyakorlatilag földet, birtokot jelent. A feudalizmusban, ha van nemesi címed akkor vagy valaki, ha nincs akkor a korabeli jog szerint része vagy a birtoknak, azaz egy dolog, mint egy tárgy olyan mint a kapa vagy a vasvilla, hozzátartozol a földhöz, egy eszköz vagy, ami arra való, hogy azt művelje, de semmi jogaid nincsenek, csak kötelességeid, hogy dolgozz. Nyilvánvaló, hogy ez hová vezetett, vagy hogyan működött Európában, gondolom mindenki hallott az éhínségekről, a járványokról. Az iszonyatos kegyetlenséggel zajló szabadságharc leverésekről, 1514-ben Dózsa idejében a vezetőket szadista módon pusztítják el, kb. 75.000 magyar lázadót abban az évben kivégeznek. Utána jött a tripartitum a Werbőczy törvénykönyv. 1715-ben amely, bosszúból a következőt mondta ki:
Magyarországon a magyarok nemzetének a tagja: a nemesség, a papság, és a városok. Ezen kívül a következő mondat szerepel a Tripartitumban: Minthogy a paraszt, jobbágy nem a nemzet tagja, ezért a magyarság jogi soraiból mindörökre kitaszíttatik. Ez annyit jelent, hogy nem volt színmagyar valaki, ha nem nemes, jogi értelemben véve ebben az esetben nem magyar és nem a nemzet tagja. Ez egy döbbenetes dolog, ha belegondolunk.

Kossuth és Petőfi pontosan ezért harcoltak, mert 1848-ban azt akarják, hogy a magyar nemzet része legyen mindenki, aki magát magyarnak vallja. Ilyen egyszerű. Tény és való, hogy amikor zárul a feudalizmus és gyakorlatilag Magyarországon tényleg lehet látni, hogy Kossuthtal zárul, mert megszűnik a jogfosztottsága a jobbágyoknak, csakhogy ezután meg mi lesz az értékmérő? Eddig akkor számítottál embernek, ha van földed, egyébként jogfosztott vagy.

Azt hitték szegény francia forradalom-csinálók is, hogy azzal, hogy kisöprik a grófok, bárók uralmát, ezzel szebbet, jobbat, igazságosabbat csinálnak, persze egy frászt, mert helyette jött a bankok uralma. Ugyanis a feudalizmus kisöprésével, a kapitalizmus veszi át a szerepét, helyét Európában. Innentől kezdve, az nem lesz olyan nagy probléma, ha nincsen földed, de ha nincsen pénzed, akkor már nem vagy ember. Innentől kezdve nem a föld lesz az értékmérő, hanem a pénz. És akik ismerik a kapitalizmus történetét, az újkor történetét, és olvastatok Dickenst, akkor tudjátok, hogy mennyivel emberségesebb, humánusabb a nagytőkések uralma, mint a grófoké, nagyuraké? Vajon melyik és mennyiben? Emberségesebb szerintünk? Melyik az egy fokkal emberségesebb berendezkedés, a feudalizmus vagy a kapitalizms?
Ezt nyilván az áldozatot száma arányában lehetne megmondani, a feudalizmusnak irdatlan sok áldozata van, sorolhatjuk nemcsak a parasztlázadásoknál kivégzett sok-sok embert, de a járványokban meghalt összes embert, az is ennek a berendezkedésnek az áldozata, vagy az éhínségben meghalt gyermekeket, vagy az emiatt elhajtott magzatokat stb.

Milliókra rúghat a feudalizmus európai áldozatainak a száma, de egy demográfus egyszer kiszámította, hogy a kapitalizmusé kb. tízszer annyi. Tehát a kapitalizmus kegyetlenebb, embertelenebb és olyan szempontból még rosszabb is, mert a feudalizmusban akármilyen szörnyű elnyomás volt, az embereket, még az elnyomottakat is, valamennyire a hit, még akkor is, ha az egyházi hit. Tudjuk, hogy az egyház ugyanolyan elnyomó volt, de mégis valamilyen Istenhit, valami kis remény valamivel ellátta, szegény jobbágy ha nem is remélhetett egy életen át semmiben, de ha más nem, akkor egy kicsit adott nekik vigasztalást. A mennyországban, ha jámbor és jó lélek és sokat imádkoznak, majd neki is szebb lesz, meg jobb lesz az angyalok között.

A kapitalizmus együtt jár a materializmus és az ateizmus elterjedésével, magyarán míg a feudalizmusban mégis ott volt valamiféle Istenhit, addig az újkori kapitalizmus azon kívül, hogy elterjeszti a pénz és a tőke legbarbárabb uralmát a Földön, ateista. A kapitalizmus császárai sem nézték el enyhébben, ha valaki a rezsiműk ellen felkelt, - mint ahogy annak idején a nagyurak,- ha lehet, még kegyetlenebbül és még arrogánsabban viselkedtek.

Mit lehet látni? Hogy míg a feudalizmusban visszatartotta az urakat a zsarnokságtól valamennyire az Istenhit, - a legtöbb országban így is volt. Azt ajánlották pl. a templomban, misén, vagy hittanórán az úrnak születőknek, hogy „Légy kegyes a szolgáiddal, hogy a Mennyországba beléphess” Tudom, hogy ez nem sokat ért, de valamennyire az erkölcsi tanítás megvolt.
Nem azt tanították a papok az uraknak, hogy öld meg a jobbágyaidat, mert az nem ember, hanem akármennyire is jogfosztottak voltak, egy igazán erkölcsösnek számító nagyúr a korban nem viselkedett brutálisan a szolgáival. Ez volt az elvárás. Más kérdés, hogy mindenki úgy viselkedett, ahogy akart. De a kapitalizmusban az a borzalmas, hogy itt már nem is mondják, hogy a kizsákmányolást ne vidd odáig, hogy az a nyomorult munkás belepusztuljon. A kapitalizmusnak nincs Istenhite.
Ekkor jelenik meg Darwin a majom-elmélettel. És ekkor mondják ki különböző fórumokon, hogy nincs Isten. Tehát, ha nincs Isten, senki nem ellenőriz bennünket, ergo azt csinálunk amit akarunk. Gyakorlatilag az istentelenséget a kapitalizmus vezeti be Európában és ami a legdöbbenetesebb, hogy a 19. század végére, a 20.dik század elejére a kapitalizmus már enyhén szólva is dögrováson volt, haldoklott, vonaglott, millió válságtünetet látunk.

…..Tehát ….látszik, hogy az utolsó előtti paradigma váltásnál vagyunk, és mit látunk a 20. században? Mitől embertelen a kapitalizmus? Magyarországra a kapitalizmus mikor érkezik? Durván Tisza Kálmán idejében. nagyjából az 1870-80-as évek, amikor Mo-ra megérkezik ez a tőkés berendezkedés és mi is átvesszük, annak minden förtelmével együtt. Mo-on rögtön a legdurvább elnyomás kezdődik, innentől kezdve kettős elnyomás. Mert nálunk a feudalizmus sem törlődik ki rendesen, annak megmaradnak a kis csonkjai. Vidéken még mindég a nagybirtok nyomja el az embereket, a városokban meg már a tőkés.

Innentől azt látjuk, hogy Mo. gőzerővel rohan a pusztulása felé és rohan Trianon felé, mert gyakorlatilag ha már Trianon-nál tartunk, igazából mi okozza Trianont? Szokták tőlem kérdezni, hogy létezik az, hogy mi szívtuk meg legjobban a versai békéket, és miért minket büntetnek meg a legdurvábban, amikor: 1. nem mi kezdtük a háborút, nem mi lőttük le Szarajevóban a trónörököst, 2. úgy büntettek meg bennünket, mintha mi a Habsburgok egyenrangú partnere lennénk, és velük lettünk volna a háborúban és mivel a Habsburgok vesztettek, ezért mi is vesztettünk. Elfeledkeztek Trianonban arról, hogy mi is elnyomottak voltunk a Habsburgok uralma alatt?

Magyarán, az a szegény magyar katona, akit kivezényeltek a Doberdóhoz.vagy a Piavéhez,vagy Galíciába, K-und-K egyenruhába beöltöztetve, azért a császárért harcolt, aki 1849-ben gyakorlatilag a 13 aradi vértanút a vérpadra küldi, és szétveri a szabadságharcunkat. Magyarán, mi kényszerből harcoltunk a Habsburgok mellett és mégis úgy lettünk megbüntetve, mintha mi csatlós lennénk, nem pedig elnyomottak. Hogy ez miért volt, tudja-e valaki? – Most ez egy apró példa, hogy a Vaskorban az aranykori népek milyen esetlenek. Miért? Mert a Vaskorban, a vaskori népek ügyesek.

«
Első
Előző
1
2
3
4
5
6
Következő
Utolsó
»

2012 3.részA szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

2011-11-05T19:12:00.001+01:00

A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

3 rész

Vishnu Puránából szó szerinti idézet: A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is . Szakák, mi ez? Indológusok talán tudják, szaka alatt, az ókori indiai szövegek a szkítákat értik. Tehát a szkíták népe viszi máshová is a tüzet, a lélek tüzét.

Egy másik indiai szentirat szó szerint a következőket írja: A szakák ébrednek fel elsőként, ahogy évmilliókkal ezelőtt is ők vitték a fényt! Ez megjelenik egyébként babiloni jóslatokban is, itt a következőt mondják: Elsőnek Nimród népe tér magához, utána a többi. Nagyon izgalmas, nagyon érdekes ez. Természetesen a vaskori materializmus erre azt mondja, hogy ezek fantazmagóriák, miért hinnénk egy ókori jóslatnak?! Másrészt tudjuk, hogy évek óta mindent elkövetnek a magyarországi hivatalos tudományban, hogy: Na jól van, de mi hol vagyunk szkíták? Mi finn-ugorok vagyunk. Itt halász –vadász – madarász szibériai, meg különböző lakosság elemek vannak, és azt mondják, hogy nekünk a legközelebbi rokonaink az ún. szamojédok, akik szibériai eszkimók. Nem tudom, ki szereti annyira a telet, hogy eszkimónak érezze magát, én talán még sem.

Az is gyanús, hogy ha szamojédek, szibériaiak vagyunk, akkor hogy létezik az, hogy a népdalainkban, népmeséinkben, szimbolikánkban semmi olyan jelkép, vagy állat, vagy növény nincs ami az északi sarkhoz kötődik. Nem tudom tud-e valaki olyan népmesét, amelyben rozmár szerepel, netán jegesmedve? Egy csomószor elgondolkodtam, hogy ugye mi van Árpád vezér hátán?: Párduckacagány. Ha belegondolok…. nem jegesmedve prém van a hátán.

Meg egyéb szimbolikán is el lehet gondolkodni, hogy tulipános láda volt vidéken, és nem rénszarvasos, vagy zuzmós láda, a népdal is azt mondja, hogy felszállott a páva és nem azt mondja, hogy felszállott a siketfajd.

A finn-ugor elmélet igazából miért jött létre?

Politikai okból, a Habsburgok számára ez volt a legkényelmesebb a levert 1848 után, mert: - szó szerinti idézet egy korabeli jegyzékből, miniszteri utasításból, Haynau adta írásba a különböző beosztottainak, szó szerint idézem:
„A magyaroktól örökre el kell venni, a szittya büszkeséget, hogy elfelejtsék végre a lázadozást és megtanulják, hol a helyük. „

A finn-ugor elméletnek ez az oka, mert tudnunk kell, amit mások is tudnak: Ha egy népet tönkre akarsz tenni, meg akarsz semmisíteni, szolgasorba akarsz vetni, egyetlenegy módszer van erre, nem tank, meg atombomba, hanem vedd el a múltját. Ha egy népnek elveszik a múltját, elvágják a gyökereit, amely az ősi hagyományaihoz vezet, az a nép végtelenül gyönge lesz, önbizalmát veszti, orientációját veszti, és az ilyet ki lehet fosztani, rabszolgává lehet tenni, el lehet pusztítani.
A múlt-talan népnek nem csak hogy nincs hazája, de nincs jövőképe sem. Ezért vették el eredeti múltunk tanításait a Habsburgok és ezért igyekeznek a 20. században is, valahány diktatúra ment keresztül Magyarországon, mind-mind először a múltat próbálta kiszedni a talpunk alól.

Volt olyan ideológiai is, amely nemcsak a magyarok múltját akarta elvenni, hanem úgy általában a népek, az emberiség hagyományait, gondolok itt teszem azt a „ a múltat végképp eltörölni” dalsorra. Gyerekfejjel, én a kádári korszak végnapjaiban voltam kicsi, amikor először hallottam ezt a dalsort, hogy a múltat végképp eltörölni, hát hogy őszinte legyek, a hideg rázott, de nem a gyönyörűségtől, hanem attól a döbbenettől, hogy ezt senki nem veszi észre?
Hogy ez azt jelenti, hogy a hagyományaimat az ősi világképemet, azt az erőt ami engem, nagymamán –dédmamán keresztül bekapcsol az ősökhöz, azt eltörölni?
Ha rosszindulatú akarnék lenni, azt mondanám – oké, töröljük el annak aki mondja, de minket hagyjanak békén. Ha ők utálják a hagyományaikat akik ezt mondták, hát legyen, lelkük rajta, de hadd válasszuk mi meg, hogy kérjük-e a hagyományainkat, vagy nem.
Gyerekfejjel úgy gondoltam, ha én egyszer nagy leszek, nem mozdonyvezető, vagy táncdal énekesnő vagy ilyesmi akartam lenni, hanem kedves-aranyos vallástörténész, filozófus néni, aki mindent megtesz azért, hogy a hagyományok fontosságára emlékezteti az embereket!

A legendák szerint, minden népnek van egy olyan lelkisége, amely őt bekapcsolja egy világkorszakhoz. Vannak ennek megfelelően, vaskori népek, ezüstkori népek, rézkori népek és aranykori népek, ez azt jelenti, hogy melyik nép mikor érzi jól magát. Miért van az, hogy váltakoznak a civilizációk a történelemben? Egyszer Róma virágzik aztán hanyatlik, aztán jön egy másik nép. Egyszerűen azért, mert maguknak a népeknek is van, ugyanúgy, mint az embereknek egy újszülött kora, egy serdülőkora, egy felnőttkora, aztán öregedni kezd és a végén meghalnak. Egy nép akkor sikeres, amikor olyan világkorszak van, ami az ő lelkiségével azonos.

A vaskorban egy aranykori nép mit tapasztal? A vaskorban ki a sikeres? Aki vaskori tulajdonságokkal rendelkezik. Lelkiismeretlenül harácsol, hódít, indít gyilkos háborúkat, elpusztít más népeket stb-stb. Ha olyan népet nézünk, aki aranykori, az ettől borzadni fog, soha nem fog ilyet csinálni. Ebből következően a Vaskorban, mit fog tapasztalni egy ilyen? Az, hogy állandóan kudarcot vall. Hogy mindenki őt nyomja el, mindenki az ő területét veszi el, hogy mindenki rajta masírozik keresztül, hogy minden háborúból vesztesen jön ki.

Szokták tőlem kérdezni, miért van az, hogy Magyarország, mióta csak…….egy nép, amely annyit szenvedett, szokták tőlem kérdezni, hogy van turáni átok? Miért szenvedett annyit a magyarság? Miért hullott annyi könnyünk? Miért van az, hogy annyi fájdalom van? Miért van az, hogy már az ókori sumerben gyilkoltak bennünket, már a szkítákat megpróbálták kiirtani.

Mióta bejöttünk ide, csökken-csökken az országunk területe. Keresztül ment rajtuk, török, tatár, habsburg, orosz – mindenki. Miért van az, hogy azt látjuk, hogy ez a tehetséges, szorgalmas, munkaszerető, kulturált nép – a magyar – egyszerűen hervad, fogy, önbizalmát veszti, területét veszti. Szinte minden újkori háborút elvesztettünk. Vagy a vesztesek oldalára kerültünk. Miért? Ez nem azért van, mert ilyen rossz lapjárás van a magyarokra. Hanem, mert a Vaskor egyre alantasabb és ezért csak az a nép sikeres, amelyik vagy alkalmazkodik hozzá, vagy eleve olyan lelkisége van, aminek jó a Vaskor.

A magyar milyen? Soroljuk a tulajdonságait! – Vendégszerető, végtelenül befogadó, az ingét odaadja a vendégnek akkor is, ha neki nem marad, elképesztően önzetlen és segítőkész, szinte már gyermekien naiv, iszonyatosan könnyen becsapható, megvezethető. Idealista, lelkesedő, tud eszmékért hevülni, nagyon sok művészt ad a világnak, nagyon sok felfedezőt. A magyarnak miben van az ereje, a potenciálja? A száma? Nem, soha. Már az ókorban sem voltak sokan. Ezért sem szoktam aggódni, hogy kevesen vagyunk, mert az ókorban a szkíták, szintén kevesen voltak. Jó, sokat fogytunk ez tény, de soha nem voltak a turáni népek sokan. A turáni népekre a szaporaság nem jellemző. Ilyen egyszerű a dolog.

A hunok például általában egykéztek, vagy egyséztek. A turáni mivoltunkból adódik, hogy nem vagyunk az a kifejezetten szapora nép, tehát nem a számarányunkban áll az erőnk. A mi erőnk egyértelműen itt van, az agyunk. Ezt mindenhol elismerik, Amerikában is. az egyetemeken pl. ha hallják, hogy egy ösztöndíjas pályázó magyar, akkor mindenkinek felcsillan a szeme. Konferenciákon hallom: - Magyar vagy? Jaj, az egy olyan okos nép! Tehát ilyen a hírünk a világban, és ez igaz is!
És mégis, ilyen elképesztően jó képességekkel rendelkező nép, aki egyben idealista, végtelenül naiv, gyermekien őszinte, nem tud hazudni, elképesztően könyörületes, a kegyetlenséget nem is ismeri. Például népvándorláskor elég kegyetlenek voltak a népek, mindenki szinte. Akkoriban szokták mondani, hogy a vikingek végig dúlták Európa partvonalát és akármennyire is megszépült később, hogy ezek az aranysisakos legények jönnek-mennek, már kalandfilmekbe való, de akkoriban ez nem volt olyan aranyos és vidám dolog, mert bizony olvastam, hogy a templomokban megerőszakolták az apácákat, legyilkolták a papokat, a polgári lakosságot, nem hogy nem kímélték, hanem általában az volt a forgatókönyv, hogy a férfiakat megölni, a nőket és gyerekeket elhajtani rabszolgának, eladni.

Ebben a korban minden nép ezt csinálta. A szaracénok, vikingek, mindenki. Egy nép nem.
A magyarnál ritka az olyan szerep, hogy hódítóként vagyunk jelen. Nem vagyunk egy tipikus hódító nép. Mi például mit gyarmatosítottunk? Semmit. Max. Horvátországot meg Dalmáciát Szent László alatt, s azóta is, és már akkor a középkorban is a dalmátok azt mondták, hogy soha ilyen boldogok nem voltunk, mint a magyarok uralma alatt. Jellemző, hogy amikor még gyarmatosítunk is nagy nehezen, akkor sem kizsákmányoljuk, hanem segítjük azt a népet.

Nagyon híres történet a kalandozások idején a Szent Galleni kaland: Megy egy magyar csapat, odaérnek egy német kolostorhoz, német szerzetesek, és a szerzetesek meghallják a hírt, kongatják a vészharangot, hogy jönnek a magyarok… Hú, mindenki megrémül, be a pincébe, mentik az aranyat, mindenki imádkozik. Megérkeznek a magyarok, leszállnak a lóról, előjön a kolostor vezetője az öreg apát, a rendfőnök – és mondják, hogy térdre hullva, remegő szájjal latinul könyörögni kezd, hogy vigyék az aranyat, szedjenek le mindent, csak ne öljék meg az embereket, ne bántsák a testvéreket, a papokat.
A krónikaíró a következőt írja: A magyarok csoportjának vezetője leszállt a lóról, s ugyan egy árva kukkot nem értett az öreg pap hadovájából, de annyit látott, hogy könyörög, hogy valamit kér, leszállt a lóról, megölelte az öreg papot, és gyakorlatilag hátba veregetve próbálta nyugtatni.
Végre, amikor – félig latinul, félig németül – végre megértették egymást, és mikor az öreg pap kérdezte, aranyat, vagy mit hozzunk ki? A magyarok vezetője azt mondta: – Mit? Verjétek csapra a hordókat és hozzatok enni, mert éhesek vagyunk.
Az lett a vége, hogy egy óra múlva a német papok és a magyar hódítók egymást átölelve éltették részben Krisztust, részben a magyarok Istenét és mondják, hogy örök barátságot fogadtak. Másnap a magyarok elmentek, és itt lett vége a kolostor meghódításának. Híven tükrözi ez a történet is a magyarok általános viselkedését, a néplélektan arra utal, hogy az a nép milyen.

Egy ilyen nép, amelyik így viselkedik hódítóként, - vagy a hunok, hogy a hadifoglyokat szépen haza engedik, vagy a szkíták, ahol, ha az ellenség megsebesül a párviadalban, a szkíta harcos abba hagyja a csatát, és az volt a korabeli hadijog, hogy kísérje azonnal a táltoshoz. …meggyógyítani. Tehát egy ilyen nép, amelynek ilyenek az erkölcsei, mihez kezd egy Vaskorban? Ahol, az ilyen tulajdonságokkal minek tűnik? Gyengének. A Vaskorban a gyengének pusztulás a sorsa.
Tehát az, hogy miért olyan peches és miért olyan lejtmenet a történelmünk majdnem 1000 éve, ezért van, mert a Vaskor rezgése idegen tőlünk, merthogy aranykori nép vagyunk. A Vaskorban ki nyer? Akik jó harcosok, bátor katonák a csatatéren? Nem!

Ez a középkorig így volt, de később a dolgok nem a csatában dőltek el, hanem a tárgyalóasztaloknál, kémkedésben, diplomáciai körmönfontkodásban, ravaszkodásban. A magyar ebben nem jó! A magyar az olyan, mondjuk vidéken egy alföldi csárdában, hogy ha valakinek gondja van a másikkal, azt mondja, gyere ki a csárda elé, nézz a szemembe és állj ki velem. Ez a magyar erkölcs nagyjából. Az aljas módszerek, hogy szemébe mosolygunk, és amikor hátat fordít bordái közé szúrom a tőrt.
A hízelgés, a zsarolgatás, a diplomácia, a tárgyalgatás – ez a magyartól idegen. A területeinket is soha nem a csatában vesztettük el, hanem mindig a tárgyaló asztaloknál. Ezért pusztul Magyarország, és ezért ilyen lejtmenet a történelmünk.

«
Első
Előző
1
2
3
4
5
6
Következő
Utolsó
»

2012 2. rész A szakakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is ák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

2011-11-05T19:04:00.000+01:00

A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

Platón írja gyönyörűen:
Az Aranykorban senki nem kerített le egy darab földet, senki nem mondta, hogy ez az enyém, ide ne jöjjön más.
Egy egyiptomi szöveg azt írja, Kr.e. 2000 végéről: Az Aranykorban, Ré idejében ( A Napisten – ezzel jelképezik az egyiptomiak az Aranykort) - nem volt zár az emberek házain, hiszen nem is kellett. És ez nem csak arra utal, hogy az Aranykorban olyan volt a közbiztonság, hogy nyugodtan nyitva hagyhattad a házadat, nem történt vele semmi, hanem, hogy nem volt zár az ajtóikon mások előtt: értsd: Nem volt zár szívük ajtóin sem.
Gyakorlatilag mind a 20 ókori prófécia amivel foglalkoztam, következőket írja:

2012. december 21-én mi pusztul el? Az emberiség? Nem! Földanya? Hát nem csodálkoznánk amennyire tönkretettük. Netán a világ? Nem. A Vaskor semmisül meg ekkor. A pénzre, tőkére, az önzésre, a kizsákmányolásra alapuló gondolkodásmód és berendezkedés semmisül meg!

Nagyon érdekes, mert amikor azt mondják, hogy 2012-ben elpusztul a világ, valahol igazat mondanak, valóban elpusztul, olyan értelemben, hogy a vaskor ér véget, az pusztul el. De nem egyik napról a másikra, nem katasztrófa jellegűen, és nem velünk együtt, hiszen az emberiség, nem feltétlenül van összekötve ezzel a vaskorral.
Hiszen a Vaskornak – gondoljunk bele – mi is szenvedői vagyunk. Miért rántana bennünket magával az agonizáló és kiszenvedő Vaskor, amikor mi is szenvedünk tőle.
Az összes jóslat azt mondja, hogy 2012. december 21-én világkorszak váltás lesz, megsemmisül a Vaskor és egy új Világkorszak kezdődik. Csillagászati precizitással: 2012. dec.21-én éjfélkor.
Ekkor, az a világ karma ami mostanáig a Vaskort támogatta, vált, és egy másik új világkorszaknak ad lehetőséget. Hisz miért van az, hogy egészen idáig a Vaskort sehogy sem lehetett eltakarítani az útból, sokan próbálták, a vaskor szörnyű, a nyugati civilizáció válsága legalább 300 éve érződik Európában, és később Amerikában is.
Rengetegen próbáltak elhozni a Vaskor helyébe egy szebb, boldogabb világot! Sikerült eddig? Nem! Mindenki belebukott. Vagy belehalt, vagy börtönbe került miatta, vagy megkeseredett és abbahagyta.
De miért? Mert az ősi hagyományok azt mondják, hogy a korok váltakozását nem tudjuk befolyásolni, s nem lehet egy kort erőszakkal lezárni és elhozni egy másikat. Ez körülbelül olyan lenne, mintha én januárban azt mondanám, hogy én nyarat akarok és igenis elhozom a nyarat. Természetesen ilyen nincs.
A tél is, ha úgy vesszük olyan, amíg nem áll be a tavasz, alkalmazkodni kell hozzá és készülni lélekben a tavaszra, de nem tudom elhozni azt, majd ha jön magától, akkor örülök neki és akkor boldog lehetek, de ahogyan kudarcot vall az, aki januárban nyarat akar, ugyanúgy kudarcot vall a Vaskorban az aki el akarja hozni az Aranykort és a Vaskort meg akarja semmisíteni.
Ugyanis ez karma. Mostanáig a világkarma a Vaskort támogatta. Ezért mindenki aki az Aranykort akarta elhozni, elbukott.

Mi történik, 2012. dec.21-én? A világkarma ún. orientációja, iránya fordul…..kihátrál a kozmikus karma a Vaskor mögül, a Vaskor ott marad támogatatlanul, és a világ karma innentől kezdve az új világkorszakot fogja minden erővel támogatni. Tehát jövőre zárul a Vaskor és nyílik az új Aranykor a Föld számára, a Világ számára.
És ahogy a tél után a nyár is a tavasz átmenetével érkezik, nem egyik napról a másikra lesz mínusz után 30 fok, hanem tavasszal elkezd lassan melegedni, és visszaesésekkel, ingadozásokkal megy át az évszak télből-tavaszba és aztán nyárba.

Szerintetek 2012. dec.21.-étől kezdve minden szuper lesz, lemondanak az elnyomó kormányok, Amerika többé nem akarja lerohanni a riválisait, meg a potenciális piacokat, a katonák elhajigálják a fegyvert és a puskacsövekből galambok fognak kiszállni? Természetesen nem!
Csak egyszerűen megváltozik a világ, innentől kezdve, ha valaki az Aranykorért él, aranykorian viselkedik, valahogy azt fogja tapasztalni, hogy minden sikerül neki.
És azok akik a Vaskort szeretik – egy csomó embertársunk – van ilyen – mert ő a Vaskorból él a Vaskorból húzza a hatalmát, mert neki a Vaskor kényelmesebb, hiszen a Vaskor erkölcstelen. Sok ember számára erkölcstelennek lenni kényelmes. Nincsenek gátlások. Gazdagodhatok, fütyülhetek a másikra, eltaposhatok bárkit. Ilyen a Vaskor.
Más kérdés, hogy a Vaskor végén – milliárdos is lehetek, ha van bennem kellő pofátlanság és arrogancia, de a híd alá is kerülhetek éppenséggel ha úgy hozza a sors. A Vaskor ilyen... Nem véletlenül, hogy minden országban sarkítódnak a társadalmak. Mindenhol megjelenik a beteges, szinte már elviselhetetlen luxus és a borzalmas, vérforralóan hatalmas szegénység. És ez mindenhol így van. Nemcsak Magyarországon. A Vaskor így szabályosan ketté tépi az emberiséget. Lesz egy nagyon-nagyon szűk réteg – akinek nagyon jó a Vaskor – és a környezetszennyezés az klassz, mert olcsóbban lehet így termelni, mint környezet kímélően. Nagyobb profitot ad.
Vegyszeres földben termesztett növények mennyisége, kb. 200 szorosa annak, mintha mondjuk bio termesztéssel, rákkeltő műtrágyák nélkül, meg egyéb hozam növelő, növekedési hormonok hozzáadása nélkül.

Kérdezték tőlem, hogy ha tudjuk, hogy elpusztul a Földünk és az unokáink egy radioaktív sivatagot fognak itt találni, a gyönyörű kék bolygó helyett, akkor miért vágjuk ki az őserdőket? Miért öntik az olajat a tengerbe? Miért vadásszák a bálnákat? Miért vegyszerezzük az ételeket?
A válaszom az volt: Gondolj bele, olcsóbb talán bio minőségben termelni valamit, vagy megfelelő szűrőberendezéseket felszerelve termelni, vagy drágább? Tömegárut, sok-sok terméket, csak környezetszennyezve tudsz létrehozni. Magyarán a kapitalistának megéri a környezet szennyezés és nem kifizetődő vigyázni Földanyára. Túl drága. Nem lesz akkora profitja. Amióta megjelent az iparosodás, azóta szennyezzük hatványozottan a Földet. És amióta profit központúak a piacok.

Tehát a nyarat nem lehet erőszakkal elhozni, amíg még tél van. Mit lehet tenni? Megvárni a jövő évet, készülni rá, készíteni a szíveinket, lelkeinket. Van egy szép egyiptomi mondás:
„Élj úgy a Vaskorban, minden korok legpusztítóbbikában, mintha számodra sose múlt volna el Ré ideje” Tehát élj úgy a Vaskorban, mintha Aranykor lenne.
Mikor vagy Vaskori? Ha elfogadod azt a mentalitást amit a Vaskor diktál, pl. jogom van boldogulni, egy embertársam rovására. Ez a Vaskor főtétele: Boldog akarok lenni, ha ezért mások boldogtalansága is az ár.

Az Aranykor kulcs gondolata: az együtt, közösen. A nem egymás ellen élni.
Az Aranykor mentalitása: Én akkor vagyon boldog, ha te is. És Te is akkor vagy boldog, ha én is mosolygok. Legyünk boldogok együtt és nem egymás rovására.
Mi lesz Magyarországgal? Ahhoz, hogy ezt megértsük, ismernünk kell megint csak, egy-két ókori próféciát.

Nagyon különös, az ókori próféciák azt mondják, hogy az Aranykor jövetele az nem egy csapásra zajlik, nem általában úgy, hogy az egész Földön mindenhol Aranykor lesz, hanem lesznek olyan országok ahol előbb, jobban látszik az Aranykor és lesz olyan ország, ahol 200 év múlva is még vaskori lesz. Aztán később az is átáll. Tehát nem lesz egyformán világkorszak váltás mindenhol rögtön, szimultán. …

A szentiratok azt mondják, hogy minden világkorszak váltásnál, van egy olyan nép, kultúra, aki annak a világkorszak váltásnak a fáklyája, vezérhajója. Ez annyit jelent, hogy ott történik meg először az átalakulás az új világkorszakra, ezért az a nép mutat példát a többinek. Annyiból érdekesek az ókori szövegek a magyaroknak, mert 20 próféciából kb. 15 foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy melyik ez a nép. kb. 5 nem foglalkozik ezzel, ezek arra utalnak, hogy zárul a Vaskor és jön az Aranykor és ennyi.
Kb. 15 viszont leírja, hogy hol köszönt be legelőször az Aranykor, ill. leírja, hogy milyen lesz és melyik népen lesz az ún. világ szeme, tehát a vaskor falai hol recsegnek – ropognak és hol dőlnek össze először.

«
Első
Előző
1
2
3
4
5
6
Következő
Utolsó
»

2012 1 rész A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is

2011-11-05T18:27:00.000+01:00

A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is: A magyarság küldetése az új Aranykor küszöbén.

Aranykori szeretettel köszöntök mindenkit. In medias res – Homérosszal és követőivel szólva, a dolgok közepébe vágva, elkezdeném az előadást. Örülök, hogy ilyen gyönyörű időben eljöttetek ide, hogy egy kicsikét közösen gondolkozzunk az előttünk álló évekről, évtizedekről. A jövőnkről.

- Google Eszköztárral küldve

Hogy megértsük mi lesz a magyarság sorsa, hogyan diagnosztizáljuk hazánk helyzetét, mi vár ránk emberekre, magyarokra?
Az előttünk álló globális változás során, miért lesz bármilyen változás, mire számíthatunk, mi fog történni, mik azok az okok, amelyek ezt a változást kiprovokálják és gondolkodjunk el azon, hogy 2012 miért ilyen fontos és ilyen ominózus dátum?

2012-vel kapcsolatban nagyon sok pletyka, szóbeszéd, találgatás terjed. Sokat írnak, beszélnek 2012-ről, annyit mindenki tud, hogy valahogyan ez a dátum fontos, valami történni fog 2012-ben.

Várni kell a jövő évet? Netán félni kell a jövő évtől? Örülni kell neki és készülni kell az angyalszárnyainkra, meg a dimenzió váltás utáni lebegésre? Vagy pedig éppen ellenkezőleg, vásároljunk hideg élelmiszert, túlélő felszerelést és vonuljunk be valami atom biztos bunkerbe?

Jelenleg a 2012-vel kapcsolatos szóbeszédeket 2 kalapba, 2 csoportba sorolhatjuk, az egyik az abszolút pesszimizmus, ezek általában arról szólnak, hogy valami irdatlan nagy katasztrófa során elpusztul az emberiség, elpusztul a Föld, elpusztulunk mi és a makrokozmoszunk is.

Különböző jósolgatások vannak arra nézve is, hogy hogyan fog bekövetkezni és vadabbnál-vadabb történetek keringenek erről. netán becsapódik egy óriási aszteroid, elmozdul a Föld mágnes tengelye és valamilyen globális lehülést hozva, jégkorszak végez mindenkivel? Netán felforrósodik a világ és mindenki megsül?
Nyilvánvalóan mindenki kíváncsi arra, hogy igaz-e ez?

Én nem vagyok jós, nem is tartom magam annak, egyetlen módon tudok segíteni ennek a problémának a megválaszolásában, mint vallástörténész az ókori szentiratokban, ősi jövendölésekben, próféciákban található leírásokat ismerem, különböző ókori nyelveken eredetiben olvasva, én azt tudom megmondani, hogy az ősi jóslatok mit mondanak erre nézve.
Ez is megdöbbentő, hogy ezek szerint ősi jóslatok foglalkoznak velünk, a modern emberekkel? És konkrét előrejelzésük van arra is, hogy kr. után 2012-ben mi lesz? Igen.

Nem csak 2012-re van konkrét előrejelzésük, hanem úgy általában véve az ókoriak térben és időben végtelen tudással, látással rendelkeztek az idők hajnalán, amikor a tudásuk tökéletes volt.
Abban az időben, amit a töri könyvetekben találtok, hogy már államok vannak, társadalmak vannak, ókori sumer, ókori Egyiptom, aztán az ókori görögök, rómaiak. Ebben az időkben ez a tudás már csak nyomokban, homályosan volt meg, de még mindig őrizték főleg a papok és leírták.

De az a tudás, amire most hivatkoznunk, már a leírása, rögzítése idején, nagyrészt elveszett, nagyrészt elfelejtődött.
Ami annyit jelent, hogy a mi időnkről mi semmit sem tudunk, mi csak ülünk és elszenvedjük, az ókoriak már többet tudtak, de az ókor előtt, még annál is régebben létezett emberi civilizáció még többet tudott.
Akkor tehát ezek szerint, évezredek során nemhogy nem okosodott az emberiség, hanem butult? Nemhogy nem fejlődünk, hanem hanyatlunk? Ezek szerint, ha vannak olyan információk, amelyek rendelkezésre álltak az emberről, akkor az hogy lehet, hogy az évek során nem egyre több információ lett, hanem egyre kevesebb. Az emberiség nem okosodik az évezredekkel, hanem felejt? Igen.
Míg az iskolában azt tanultátok, hogy az ember ősemberi, primitív, barbár létből fejlődött lépcsőzetesen, valahonnan nagyon-nagyon lentről, a homo-elektrusz, pitekusz, tehát ilyen szőrös maki majom állapotból és lemászott a fáról stb. Eljutottunk egyre magasabb fokokra és úgy tanultátok, hogy fejlődtünk-fejlődtünk, ókori Egyiptom, Athén, Spárta, Róma, fejlődtünk, középkor, újkor és eljutunk 2011-be.
Ezzel szemben, ami az egészben a legizgalmasabb:

1. Az ókori szentiratok teljesen mást írnak a történelem menetéről, szó sincs az ő világképükben fejlődésről, teljesen fordítva képzelték el, az ókoriak azt mondták, hogy épp ellenkezőleg: Az emberiség egy nagyon magasrendű állapotból indul, és hanyatlik, hanyatlik, hanyatlik, és most valahol itt vagyunk a hanyatlás végpontjánál 2011-ben.
Most akkor kinek van igaza? Az ókoriaknak vagy a modern történészeknek?

Nézzük meg mit mondanak a bizonyítékok?! Ilyenkor szoktam elmesélni, hogy ezzel a „szép” kis evolúciós elmélettel az a probléma, hogy régészhallgatóként tisztában vagyok vele, hogy egy csomó olyan ókori, régészeti lelet van, ami ebbe a kiváló, kényelmes sablonba egyszerűen nem illeszthető bele.

Mit kezdünk pl. az olyan leletekkel, mint pl. az 1962-ben Nevada államban ércbányászás közben, előbukkant többféle tárgy, precízen simán megmunkált alumínium golyó, alumínium érc. Mesterséges úton készített fém. A dologban nem is az az .érdekes, hogy alumínium, hanem hogy a réteg, ahonnan előbukkant, írd és mond 1 milliárd éves.
Na most, ha egy ilyen leletünk lenne akkor valaki rávághatná, hogy valami véletlen, elcsúsztak a rétegek a földmozgás miatt, valahogy odakerült stb. Csak amikor előkerül a századik, nem a századik, hanem az ezredik, nem az ezredik, hanem a tízezredik ilyen az evolúciós elméletbe beilleszthetetlen lelet, akkor az ember már egy kicsit elgondolkodik.

Hogy most a leletek a „bűnösek”, miért jönnek elő, hogy ezt a jó kis darwinizmust csúnyán megcáfolják, vagy talán inkább a kiindulópontunk, a darwini evolúciós elmélet lenne a hibás. A régész kollégáim többsége nagyon egyszerűen oldja meg ezt a problémát, a leleteket vagy megsemmisítik, vagy eldugják, hogy soha senki ne vizsgálhassa őket. Hf: elolvasni a Tiltott régészet című szakkönyvet, magyarul is megjelent.

Bizony-bizony úgy néz ki, hogy a leletek alapján egyáltalán nincsen fejlődés, hanem éppen ellenkezőleg, zuhanás van, vagy pedig azt lehet mondani, hogy azt a civilizációs szintet, amin mi most vagyunk 2011-ben, úgy néz ki, hogy ezt az emberiség már jó néhányszor elérte, talán magasabb szintet is elért.
A mi felfedezőink felfedezték a villanykörtét, a mesterséges műholdat, számítógépet, hidrogénbombát stb.

Úgy néz ki, hogy nem felfedezték ezeket, hanem újra felfedezték. Tehát erre a körre ahol most vagyunk, már jó néhányszor eljutottunk. Tehát nem fejlődés történik, hanem egy állandó hanyatlás. Viszont, ha állandó hanyatlás történik, akkor miért hiteles arra a kérdésre azt válaszolni, hogy mi fog történni jövőre?

Amit nem a modern jövő kutatók mondanak, hanem az ókori szentiratok, akkor ebből arra következtethetünk, hogy mivel fejlettebbek voltak, többet tudtak az Univerzumról mint mi ma, ezért jobban hihetünk az ő előrejelzéseiknek.
Ilyen egyszerű. Ezért van az, hogy ezen az előadáson az ősi szentiratok alapján fogom megmondani nektek, elmesélni nektek, hogy feltehetőleg mire számíthatunk.
Az emberiség és konkrétan Magyarország, a magyarság egész pontosan mire számíthat.

Ott tartottunk, hogy vannak az abszolút pesszimista jóslatok – köztük olyan elméletek, hogy leszállnak az ufók a Földre és kiírtják az embert. Különböző ötletek vannak, hogy 2012-ben mi fog történni.

Van a másik kalap, az optimisták, ide sorolhatók azok a történetek, akik enyhe kifejezés, hogy optimisták – inkább „hurrá optimisták”. A különbség, hogy az optimizmus, az egy egészséges derűlátás, - a „hurrá optimizmus”, az meg egy irreális derűlátás, olyan amire nincs ok, valós indok, inkább ilyen bárgyú szentimentalizmusnak hinni.
Ezekkel is tele van az ezoterikus piac, hogy pl. 2012-ben azonnal beáll az Aranykor csúcspontja, hogy 2012. dec. 21-én lefekszünk aludni és akkor másnap reggel már angyalszárnyaink nőnek, vagy nem kell kilépni az ágyunkból, mert megváltozott a gravitáció és lebegünk mint a Holdon. Vagy már nem is vagyunk ebben a dimenzióban, és minden nagyon rózsaszín és az ember innentől végtelenül boldog.

Eszerint az ötlet szerint ugye egy csapásra megszűnik a világban minden gond és bánat. A két véglet közül, vajon melyik igaz? Nyilván sejtitek, hogy mint mindig, az arany középút a helyes elmélet. S az, hogy mitől helyes, azt a szentiratok alapján lehet megnézni.

Nézzük meg, hogy mit mondanak az ókori szövegek? Mi lesz 2012-ben?
Máris megnyugtathatok mindenkit, én a magam részéről kb. 20 ókori szentiratot tanulmányoztam eredeti nyelven, ebben volt tibeti, páli nyelvű anyag is, ebben volt az a bizonyos maya naptári prófécia rendszer is. A közös bennük: Mind a 20, a mayáktól a tibetiekig, keltáktól az ógörögökig, iráni jövendölésektől egészen az ősgermán, izlandi anyagokig, szent könyvekig.

Mindegyik egyértelműen 2012. december 21-ét jelöli meg, valamilyen váltás időpontjaként. Ez például rögtön sokkoló. Hogy lehet az, hogy a maya naptár is ezzel a nappal foglalkozik, illetve ezen a napon ér véget. Ez így nem igaz.

A maya naptárban van egy korszak, egy emberiség civilizációjának a korszaka, egy ciklus ezen a napon zárul és rögtön nyílik a következő. És bár mindegyik naptár azt mondja, hogy 2012. december 21-én történik valami, de a 20-ból egy sem – azaz nulla – jelez pusztulást. Egy olyan ókori próféciával sem találkoztam 16 éves kutató munka során, hogy 2012-ben megsemmisül az emberiség. Mert ilyen nincs.

A másik véglet sincs az ókori szentiratokban, hogy dimenzió váltás, meg angyalszárny növesztés és hogy hirtelen mindenki nagyon boldog lesz. Egyik sem szerepel, ezek valószínűleg az ezotériában mozgó, szenzáció hajhász embereknek a fantáziálása. Ezeket a lapokat, persze, könnyebb úgy eladni, olyan főcímmel, hogy 2012. világvége, mint azzal ami az igazság.

Az egyik véglet felesleges pánik keltés,- nincs rá ok, a másik felesleges „hurrá optimizmus”, arra sincs ok. Mert nehézségek lesznek. Akkor tehát mire számíthatunk, mit mondanak az ókori szentiratok 2012-re?

Annyit mondanak, hogy az emberiség történelme világkorszakokra osztható. Az ősi tradíciók jellemzően 4-et szoktak felsorolni. Úgy tanították, hogy amikor az emberiség megjelent a Földön, évmilliókig egy nagyon-nagyon ideális, tökéletes időszak volt jellemző. Erre a tökéletes időszakra, az ősi tradíciók azt mondják, hogy az ember már ember volt, és a külleme olyan jellegű volt mint a mostani, de sorolom, hogy milyen tulajdonságai voltak, ill. hogyan élt.

A kezdeti világszakaszban az ember, az Istenekhez volt hasonló. Az indiai szentiratok írják, hogy az akkori emberek aurája kb. 10-szer nagyobb volt a mainál, prána áramlása kb. 100-szor gyorsabb, csakrái sokkal hatalmasabbak és nem 7-el rendelkezett, hanem több csakrával, ebből adódóan ebben a korszakban az embernek, irdatlan mágikus ereje, potenciálja volt. Olyan spirituális képességei amelyek ma már csoda számba mennek. Amit ma guruktól, csoda tévő emberektől várunk, hogy meditáció, hogy fény gyógyítás, testelhagyás, előző inkarnációk tökéletes ismerete, telekinézis, tehát pusztán az általa kibocsátott energia segítségével tárgyak mozgatása, ezeket mind-mind birtokolta az akkori emberiség.

Sorolom, hogy mit írnak a szentiratok: Az akkori ember gyönyörű volt, felségesen szép arca volt, ragyogó szeme, a mostani testalkatnál magasabb volt a mérete, csontozata azonban nem ennyire kemény, sokkal képlékenyebb, a rajta lévő hús rész is, homályosabb, fénytermészetű volt. Kicsit kevésbé megfogható és kemény.
A mostani kezünkkel simán keresztül mennénk egy ilyen egykori embertársunk testén, mivel, hogy képlékenyebbek voltak. Ennek van egy olyan oka – ezt is leírja Hésziodosz a görög költő – hogy a tárgyak, ha leejtettek a földre egy almát, nem zuhant olyan gyorsan, mint ma. A gravitációs gyorsulás kisebb volt.
Az összes ókori hagyomány szerint, ekkoriban az emberiség úgy élt mint az istenek.

A következőket írják:
Az ember végtelenül szépséges volt, boldog, tökéletes, jóságos, ismeretlen volt a düh, a gyűlölet. semmi más nem határozta meg érzelmi létüket, mint a szeretet, elfogadás, béke. Tudásuk végtelen természetűnek tűnt, mágikus képességeik olyan nagyok voltak, hogy Platón azt írja, hogy ebben az időben, ha az akkori ember elképzelt a kezében egy rózsát, nem kellett kimenni a kertbe és levágni egyet, hanem egyszerűen befelé figyelt, becsukta a szemét, összpontosított, és ott illatozott kezében a rózsa.
Ha ebben az időben egy ember el akart menni valahová, mit gondoltok, űrhajót épített, vagy autókat? Természetesen nem, ezért is nem találjuk régészetileg a nyomaikat.
Az összes hagyomány azt mondja, hogy annyira fejlettek voltak, hogy nem voltak tárgyaik. Nem kellettek eszközök. Ezért, ha leásunk – akkor felmerül a kérdés, hogy mi az az alumínium golyó ott Nevadában – azt ugyanez a civilizáció, már hanyatló fázisában hozta létre. Ahogyan ez a kultúra hanyatlott, úgy egyre inkább kezdtek el tárgyakat készíteni, mert már a mágikus képességeik fakultak.

Ahogy ezeket a képességeket veszíti el az ember, úgy lesz szüksége ilyen mankókra. Nekünk pl. az űrhajó egy mankó gyakorlatilag a Holdra szálláshoz, mert az eredeti megoldás a Holdra szállásra az az lenne, hogy befelé figyelek, elképzelem a Holdat, kinyitom a szemem és ott vagyok. Tehát teleportálok a Holdra. Ilyen volt az eredeti verzió.

A magyar népmesékben a Hipp-hopp ott legyek ahol akarok – jelenség, hogy cserdít egyet az ostorral, fejébe nyomja a sisakot és lábára húzza a bocskort – Hipp-hopp ott legyek ahol akarok – Legyek Tündérországban – kinyitja a szemét és ott áll Tündérországban! Ez micsoda? Ez egy hiperugrás egyértelmű leírása.

A mítoszokban ezt az állapotot gyönyörűen megőrizték. A legenda szerint az ekkori ember nem táplálkozott – Hésziodosz azt mondja – hogy az ember, ha éhes volt, felnézett az égre és töltekezett a Nap, a Hold, vagy a csillagok fényével. Húst, még hanyatló periódusban sem ettek, az még ennek a kultúrának a végnapjaiban is elképzelhetetlen barbárság és bűn lett volna, körülbelül olyan iszonyatot keltett ebben az ősi civilizációban a húsevés, mint ma pl. a kannibalizmus.
Mindez azért, mert értették az állatok nyelvét, nem csak az állatokét, a növényekét, ásványokét, bármivel kommunikáltak. Nem úgy beszéltek mint a mai ember, nem adtak ki hangot, egyszerűen átsugározta a társának azt, amit mondani szeretne. És az pedig értette.

Ismeretlen volt a betegség, nem volt öregség. Hésziodosz azt írja, hogy a kultúra fénykorában nem volt halál sem. Ezek az emberek, akár több ezer évig itt lehettek a Földön. Ha mégis elfáradtak és szerettek volna „haza menni”, mert bármilyen csodálatos ez a világ, akkor is csak egy megnyilvánult világ – és van ennél sokkal tökéletesebb, ilyen esetben – azt írják az ősi szövegek – hogy aki elfáradt, fényéből kezdett veszíteni, kezdett halványodni, amikor már egészen elhalványodott – szinte már félig a másik világban volt – leült egy csendes helyre, pl. egy kertbe, és elméjét ezúttal a szellemvilágra, a Mennyországra, Istenre összpontosította, felébresztette magában a vágyat, hogy ott lehessen, és a következő pillanatban az illetőnek az a kis fényteste is ami még megvolt, eltűnt. Így halt meg ebben az időben egy ember.
Nem volt agónia és nem maradt holttest. Ezért nem találjuk a legendák szerint a sírjaikat. Mert nem kellett sír. Egyszerűen átmentek a másik világba. Ezeket mind-mind megtaláljátok ősi szentiratokban.

Hogy hol éltek? Messze nyugaton, - írja Platón - Héraklész oszlopain túl- ez a mai Gibraltári szoros- az Óceán közepén volt egy hatalmas kontinens ezekben az időkben, amelyet a Boldogok Szigetének vagy Nyugathonnak nevez. Állítólag ennek az embertípusnak, a legnagyobb civilizációja ezen az Atlanti Óceán közepén elterült Kontinensen volt.
Ennek a civilizációnak a végét, azzal a dátummal jelöli Platón, amikor ez a Kontinens megsemmisült, elsüllyedt, Platón szerint Kr.e. 12.000 környékén pusztult el ez a kontinens, ami azt jelenti, hogy ennek a kornak durván 12.000 évvel ezelőtt vége szakadt.
A kor neve – az összes szentiratban – Boldog Birodalom, Tündérország, Igazság kora, Álomidők, - mindenféle neve van. Mi maradjunk a legismertebbnél, az Aranykornál, mert általában így nevezik ezt a világkorszakot.

Következtek utána az alantasabb korok, az Ezüstkor ahol már Európában a jégkorszak van, és kezdődnek a civilizációk Itt Európában, de már van halál, de már van hús evés, de már nem tud senki beszélni az állatok nyelvén, vagy csak néhány nagyon mélyen beavatott pap. Később jön a Rézkor, ott még alacsonyabbak a képességeink,- ez már történelem, - megszűnik az Egyiptomi kultúra, fáraók uralma, megszületik sumer, India. És az ókori naptárak szerint kb. Kr.e. 3000-ben kezdődött el az a világkorszak, amelyben mi most vagyunk.

4 ilyen világkorszak van tehát: Az Aranykor, az Ezüstkor, a Rézkor, és a Vaskor. Ha hiteles akarnék lenni, akkor az Aranykor a leghosszabb, az Ezüstkor már rövidebb, a Rézkor még rövidebb, és a Vaskor egészen rövid. Magyarán ahogy megyünk minél jobban lefelé, annál rövidebbek a korok. Biztos észrevettétek, hogy utóbbi időben felpörgött minden, azelőtt nem volt ilyen gyors sem az élet, sem a történelem. Ez azért van mert a Vaskor a pusztulása végén bepörög. Ez egyfajta haláltánc.

A Vaskor utolsó előtti esztendejében vagyunk, az ókori szentiratok erről a következőt írják le. A Vaskor minden korok legalantasabbika, legborzalmasabbika. Nem hogy szó sincs ilyen magasrendű létmódról mint az Aranykorban, az ősi szentiratok a következőt mondják:

A Vaskori ember hazug, önző, erkölcstelen, kapzsi, kegyetlen, civilizációja alantas. Csak a pénzre, csak a testiségre épül.
A vaskori ember, az istenekben nem hisz, a fényre nem vágyik, kizárólag földi gyönyörszerzésben akarja megtalálni a boldogságát.
Az indiai szentirat, a Vishnu Purána katartikus erővel írja le, hogy milyen lesz a Vaskor: szó szerint így írja:
„ Az Istenek oltárain a tűz kialszik, többé senki sem gondozza őket, az ember önmagát kiáltja ki Istennek és a Világ közepének, s azt mondja, nem kell Isten, nem létezik.
Ezen kívül, ugyanez a szentirat a következőt mondja:
Az ember fájni kezd a Földnek és a Föld betegségévé válik. Végletesen elszaporodik, úgyhogy alig fér el a Földön, közben pusztítja a Bolygót, gyilkolja önmagát.
A következőt írja még a Vishnu Purána: A vaskori ember hazug, nem ismeri az Igazságot, becsapja önmagát és másokat is.
A vaskori ember nincs tekintettel embertársára, csak önmaga boldogulása érdekli, a vaskorban a jóslatok szerint megszűnnek a közösségek.
Az embereket végtelen bizalmatlanság keríti hatalmába, mindenki félni fog az embertársától, mindenki gyilkost fog sejteni a vele szembe jövőtől, az ember elfelejt bízni, elfelejt szeretni.

Az összes jóslat szerint: A vaskori ember – pontosan ezek miatt - végtelenül boldogtalan és beteg. A Vishnu Purána azt mondja: A vaskori ember állatokat gyilkol, hogy megszerezvén testüket, saját testét elégítse ki, ezzel azonban nem életet, hanem halált szív magába. A vaskori ember a saját szennyét a folyókba önti és a tengert mérgezi vele.
Pedig nem tudhatták a Vishnu Purána korában, kr. e. 3200 környékén, amikor keletkezik a szöveg, hogy egyszer majd valóban a tengerekbe fogják önteni a gyárak a különböző bomlástermékeiket. Erről nem tudhattak az Ókorban, akkor nem volt ilyen.
Vishnu Puránából idézek: A vaskori ember ki fogja vágni a fákat, - honnan tudhattak az őserdő irtásról? - , a vaskori ember elképesztően rövid életű lesz, nem maradhat sokáig a Földön, csak 60-70 esztendeig, ami az ókori ember életidejéhez képest nevetségesen rövid, még a hanyatló idejében is, az óbirodalmi Egyiptomban, durván 110-120 évig éltek. Ez volt a természetes, tehát nagyjából a duplája a mostaninak.
A vaskori ember kegyetlen országokban, igazságtalan és zsarnok vezetők uralma alatt fog élni. A vaskornak igazából egy maharadzsa lesz, egy császár, a pénz. Honnan tudhatták mindezt? Hogyan diagnosztizálhatták a kapitalizmus válságát, ilyen gyönyörűen, ilyen precízen az ókori szentiratok? Az Aranykorban nem volt pénz, nem volt magántulajdon. Nem volt enyém és én. Ismeretlen volt a magántulajdon.

«
Első
Előző
1
2
3
4
5
6
Következő
Utolsó
»

Mi az orgon energia?

2011-10-29T20:55:00.000+02:00

Orgonit-OM a drágakő, a szimbólumok és az orgonit ereje - Mi az orgon energia?:

Mi az orgon energia?

"Amikor a misztikum és a tudomány találkozik"

reich--1-.jpgDr Wilchelm Reich (1897-1957), aki honfitársunkként az Osztrák-Magyar Monarchiában született, pszichiáter, pszichoanalitikus,egyidőben Freud munkatársa, tanulmányozta az emberi szexualitást.Ekkor fedezett föl egy különös energiát, ami az orgazmus során szabadul fel, nyilvánul meg koncentráltan. A továbbiakban ennek az energia-forma kutatásának - amit orgon energiának nevezett el, utalva "eredetére" - szentelte életét, munkásságát.

Tudományos kutatásainak köszönhetően, ami több követőjét is inspirálta, megismerkedhetünk ennek a misztikus energiának a jellemző tulajdonságaival.Ismerve ezeket a tulajdonságokat, képesek vagyunk ezt az erőt összegyűjteni, s szándékunk által irányítani.

Az Orgon energia jellemzői

mindenen áthatol, mindben, mindenhol jelen van
alapja minden létezőnek
állandó mozgásban van, ez a mozgás hullámzó, a víz mozgásához hasonló, áramlatokba rendeződik
erősen vonzódik a szerves anyagokhoz, a vízhez, a szilícium dioxidokhoz (hegyikristály - megfagyott csillagvíz, maya megfogalmazás), önmagához
áramlása nyugati- keleti irányú a mérsékelt égövön, az egyenlítőnél nyugati irányú; létezik egy dél - északi áramlás is
az északi féltekén az áramlása telehold idején a legerősebb, s újhold idején a leggyengébb
magasabb tengerszint feletti helyeken,hegyvidéken magasabb a koncentrációja,
a fémek vonzzák és egyben taszítják, tükrözik
mint a fény tükrözhető, optikai eszközökkel manipulálható
kék színű
polarizált
forrása a Nap, legnagyobb mennyiségben napsütötte napokon a délutáni órákban fordul elő, vitalitás gömböcskék
kapcsolatban van a mágnesességgel
geometriai formákon keresztül terjed
emberekre gyakorolt hatása - nyugalom, kiegyensúlyozottság, életöröm, egészség, öntudat, kreativitás
gondolattal irányítható

Az orgon energia érzékeny az elektromágneses térre, irritálja a túlzottan gerjesztett állapotok, mint pl. magasfeszültség, röntgen sugárzás, radarok, mikrohullámú átjátszóállomások, mikrohullámú sütők, mobil telefon tornyok, m obil telefonok, katód sugaras képcsövek, neoncsövek, ionizáló sugárzás, geopatikus zónák. Ez az érzékenység a lüktető, pulzáló mozgás lassulásával, mintegy megdermedésével jár.

Ahogy kezd megdermedni, lelassulni az Orgon energia, úgy kezdi elveszíteni az életre gyakorolt pozitív, fenntartó hatását, ezt az oranur kísérletként elhíresült esetben fedezte föl, írta le W. Reich.Ezt az élettelen, ártalmas energiát nevezte el DOR (Deadly ORgon) energiának, s fénytelen, fekete színűként írta le.

tai-chi-symbol.jpg

Ezeket a jellemzőket olvasva a keleti filozófiában, Feng Shuiban jártas olvasó felfedezheti az orgon energiának a chi energiával való hasonlatosságát. Ezt az energia formát, az okkult erőket kutató nyugati tradíció éternek nevezte el.A 4 éterikus erő közül a magnetikus, vegyi éternek feleltethető meg. Az alternatív fizikai tudományokkal foglalkozók pedig nullponti, avagy szabad energiának nevezték el.

- Google Eszköztárral küldve

Mi az orgonit?

2011-10-29T20:52:00.000+02:00

Mi az orgonit?

http://95.154.230.252/ip-1/encoded/Oi8vd3d3Lm9yZ29uaXQuYml6

Egyszerű védekezési eszköz a láthatatlan, természetellenes, egészséget romboló energiák ellen.

Nyugati országokban már sokan használják az orgoniteket, mivel a környezet energiája nagy hatással van az ember közérzetére és egészségére.

Az orgonit Wilhelm Reich Orgon energiával kapcsolatos kutatásai alapján készül.

Az orgonit egy házilag is elkészíthető energiaátalakító kis „szerkezet”. A környezetünkben előforduló káros mikrohullámokat, elektromos kisugárzásokat, adótoronyból származó természetellenes, egészségre ártalmas energiákat Életerő energiává változtatja át.

Ezen a képen egy maffinformájú TB (tower buster) elnevezésű orgonit látható. Azonban bármilyen formába lehet az orgonitet önteni, kinek-kinek tetszése, ízlése szerint.

Ha lakásunkba akarjuk használni, akkor lehet díszíteni különféle módon. Földbe ásni, vízbe dobni azonban tökéletesen megfelel az egyszerű, díszítés nélküli maffin alakú orgonit.

Összeállítása négy tényezőből áll. Poliészter öntőgyanta, apró fémforgács, egy kisebb darab kvarckristály, valamint egy öntőforma. A forma nagysága igen eltérő lehet. Általában megfelelő egy szívalakú, vagy kerek maffinforma.

Az orgonitot használjuk a lakásban akár több helyen is. Természetesen elsősorban számítógép tetejére, TV -re, mkrohullámú sütő tetejére, nyomtatóra, vezetéknélküli telefon mellé, hűtőszekrény tetejére, stb. Kertünkbe is helyezzünk el néhány darabot, hogy környezetünket pozitív energiával lefedjük.

Mobiltelefonunk hátsó részére ragasszunk pici, lapos orgonitet, ez a káros mikrohullámú sugárzást is átalakítja Életerő energiává.

Ha kirándulni megyünk és szeretnénk hozzájárulni Földanyánk energiájának javításához, vigyünk magunkkal orgonitet és ha magaslaton vagyunk dobjuk le, vagy kis lyukat készítve a földben ássuk el.

Ha folyóparton, vagy tóparton járunk a vízbe dobva egy-egy orgonitet szintén nagy segítséget nyújtunk vízben élő állatok és növények számára.

Tapasztalatainkat adjuk tovább és terjesszük az orgonit áldásos hatását, hogy minél több emberhez eljusson Magyarországon is a hír, hogy van egy lehetőség lakóhelyünk, környezetünk energiájának feljavítására.

- Google Eszköztárral küldve

Egy jobb élet

2011-10-29T20:43:00.000+02:00

Egy jobb élet:
Egy jobb élet

Néha az ember életében előfordul, hogy igen fontos és nagy jelentőséggel bíró kérdések merülnek fel benne. Azáltal, hogy megfigyeljük az életünket és életben megszokott sémákat, a kíváncsiság felébred és az a törekvés válik a legfontosabbá, hogy elérjük a tökéletes egészséget. Itt van például az, hogy néhány olyan ember aki egész életében dohányzott, ugyanabban az életkorban hal meg, mint aki sohasem szívott el egyetlen szál cigarettát. Néhány ember megbetegszik, ahogy egyre idősödik, amíg mások meglehetősen energikusak és egészségesek maradnak. A végső kérdés az, hogy a test hogyan továbbítja a jeleket, amik létrehozzák az egészséget, vagy betegséget? Ha tudjuk a választ, akkor azt is tudjuk, hogyan fordíthatjuk vissza a gyulladásos folyamatokat, az öregedést és a betegségeket. A kvantum fizika valószínűleg rendelkezik a válaszokkal, amikre szükségünk van.

Egy átlagos ember számára, a kvantum fizika és a úgynevezett energia tudomány is túl homályos és érthetetlen. A modern tudomány viszont lefordította ezt a tudományos szakzsargont könnyen érthető nyelvezetre, amit majdnem mindenki megért.

Az ételeknek, a préselt leveknek és a táplálék-kiegészítőknek van egy megfogható természete. Képesek vagyunk látni, megérinteni és megenni. De a fizikai természet csak része egy sokkal nagyobb egyenletnek, amit úgy hívunk, hogy energia. Az energia egy láthatatlan, „bizonyítsd be nekem, hogy az létezik” összetevő, amit mindenki megkérdőjelez. És ez érthető is. De a levegőt sem látjuk, amíg nem kezd el fújni a szél és elkezdi mozgatni a fákat, bokrokat körülöttünk, vagy amíg bele nem fúj az arcunkba. Elhisszük, hogy a testünk biztos képes arra, hogy kivonja a levegőből, amire szüksége van és átalakítsa energiává. És nem értjük, hogy mi történik. Ez automatikusan végbe megy, még csak nem is gondolkodunk rajta. Kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy azon törjük a fejünket, hogy a tüdő miként képes az oxigént átalakítani energiává.

Az életerőnk kapcsolódik a „Minden Létezőhöz”. Van sokfajta láthatatlan energia, ami képes növelni az energiánkat és életerőnket. Ezek is láthatatlanok de nem kevésbé erőteljesek, mint a levegő amit belélegzünk. Sőt, némelyik még sokkal erősebb hatású is. Amint a tudatosságunk növekszik a „Minden Létezővel” kapcsolatban, felismerjük, hogy hogyan járulnak hozzá az általános jó közérzetünkhöz az ételek, a környezet, a víz, az alvás, a hangulat, a gondolkodás és a levegő, vagy épp ellenkezőleg, hogyan képesek lerontani azt. Azok az energia összetevők, amiket a fenti módokon beviszünk a testbe azok éppen olyan fontosak, mint amit belélegzünk. Ha egy ideig piszkos levegőt szívunk be, elkezdjük észrevenni, hogy nem érezzük olyan jól magunkat. Ugyanez igaz az ételeinkre is: ha egészségtelen ételeket fogyasztunk, a testünk megbetegedhet.

Annak titka, hogyha szeretnénk javítani mindezeket a tényezőket, melyek révén jobbá tehetjük a közérzetünket az, hogy tudatosabban élünk és kombináljuk az orvostudomány ismereteit az energia technikákkal. A tudatos életvezetés kombinálva mély lélegzési technikákkal, étrend kiegészítők használata beleértve az antioxidánsokat, a strukturált víz technológiák megfelelő használata, a tiszta környezet, a test hormonrendszerének természetes serkentése, a meditáció gyakorlása és a pozitív energiák szorgalmas használata hozzásegíti az embert egy olyan életerőhöz, ami egyszerűen hihetetlen. Pozitív energiák képes jönni, még egy olyan egyszerű dologból is, mint amilyen az Eredeti Iyashi Csodatoll. Az Eredeti Iyashi Csodatoll egy olyan kifinomult tudományos eszköz, ami képes a minket körülvevő környezetből láthatatlan élet energiákat meríteni. Ez az energia harmóniába és szinkronba hoz minket a környezetünkkel. Ez a skaláris hullámok önmagukban való visszacsatolódása (hurok vagy fázis-zárnak) nevezett öröktől fogva létező jelenség révén történik. A skaláris hullámok kapcsolódnak és fázis-zárban vannak, minden más skaláris hullámmal, ami fenntartja az egységet, illetve annak optimális és hatékony működését. Ez meglehetősen egyszerűen zajlik, nullponti energia rácson keresztül, ami mindent átjár. Az Eredeti Iyashi Csodatoll úgy működik, hogy a testen ahova mutatunk vele, „emlékeztetőket” küld a láthatatlan csatornákon keresztül.

Ha egy bizonyos időn át ismételten használjuk az Eredeti Iyashi Csodatollat az segíthet egyensúlyba hozni az energia áramlásokat a testben. Továbbá a test, lélek és a szellem közti egyensúlyt és harmóniát segíthet megteremteni – ezek a sarokkövei az életerőnek és a jó közérzetnek!

EREDETI IYASHI CSODATOLL

- Google Eszköztárral küldve

A Mars-fű rejtélye on Vimeo

2011-09-28T14:01:00.000+02:00

A Mars-fű rejtélye on Vimeo: - Google Eszköztárral küldve

A Mars-fű rejtélye from WWW.VALOSAG.NET on Vimeo.

Balogh Béla: Hitek és tévhitek 2012-ről műsor 2011-02-06

2011-08-08T12:55:00.000+02:00

Balogh Béla: Hitek és tévhitek 2012-ről műsor 2011-02-06: "- Google Eszköztárral küldve"

Mire képes a mobiltelefonod

2011-05-02T18:58:00.001+02:00

Érdemes Megjegyezni!!!

Mire képes a mobiltelefonod (amiről te nem is tudsz) !

1.
A segélyhívó szám az egész világon 112.

Ez akkor is hívható, ha a telefon billentyűi le vannak zárva.
Próbáld ki!!

2.
A kocsiban hagytad a kulcsokat és távol vagy a lakástól, ahol a
pótkulcsot tartod?

Nos az a megoldás, hogy hívd fel a lakást, és valaki tartsa közel a
telefonhoz a távirányítós pótkulcsot.

Neked kb. 20 cm-re kell tartanod a mobilodat a kocsiajtótól. Amikor
otthon megnyomják a távirányítót, megnyílnak az autó ajtói! A csomagtér
ajtóval is működik. Tégy egy próbát!

3.
Lemerült a mobiltelefonod akkumulátora?

Minden mobilnak van tartalék töltés az akkujában, amely a *3370#
megnyomására önmagától

aktivizálódik, így 50 % póttöltést nyújtva.

Amikor újra töltöd a telefonodat, automatikusan ez is feltöltődik,
így a következő alkalomra is lesz

tartalékod!

4. Mit tegyél, ha ellopták a mobilodat?

A mobilkereskedők azért titkolják ezt az információt, hogy a tolvaj
tovább használja a szolgáltatásukat, fogyasszon ezáltal, a lopás áldozata
pedig vegyen másikat és ő is tovább fogyasszon.

Meg kell tudnod a készüléked sorozat számát. Ehhez üsd be: *#06# HÍVÁS
NÉLKÜL és minden más

nélkül, és a kijelzőn megjelenik egy kód.

Ez az egyedi kód az egész világon a te készüléked sorozat száma.

Jegyezd fel és tartsd biztonságos helyen !!!

Ha ellopják a telefonodat, értesítsd a társaságod operátorát, és add
meg neki ezt a kódot.

      Ez lehetővé teszi, hogy teljesen blokkolják a telefont, még ha a
tolvaj kicseréli is benne a SIM kártyát.
     Valószínűleg nem kapod vissza a telefonodat, de legalább biztos
lehetsz
     benne, hogy aki ellopta, sohasem fogja tudni használni.

Ebben az a legfontosabb, hogy ha mindenki ismerné ezt a trükköt,
értelmetlen volna mobilt lopni.

Ezért hát küldd tovább minden ismerősödnek.

És ne felejtsd el felírni és biztos helyre tenni a sorozat számodat.

Láb reflex zónái

2011-03-13T16:06:00.001+01:00

GirEn/Egyéb

Folositor
Numai ca trebuie sa stiti ce inseamna in engleza fiecare cuvint - organ, glanda. Deci, daca intilniti durere alegeti "organul "care va doare din tabelul din subsolul mainilor grafice. Veti vedea ca imediat in desenul palmelor va aparea locul unde trebuie sa masati. Presati locurile cu pricina, repet, acestea se var colora atunci cind puneti mouse-ul pe cuvintul din tabel. Le masati usor pana cind dispare durerea, aparand o senzatie de relaxare. Alegeti singuri cum sa procedati. Mergeti cu mouse-ul pe zona din palma sau pe lista cu organe. Dar numai sa incercati...

ezzel kapcsolatos: Free interactive reflexology handmap - Things to do - DK Books (megtekintés a Google Széljegyzeten)

Kéz reflex zónái

2011-03-13T16:03:00.001+01:00

GirEn /Egyéb

Folositor
Numai ca trebuie sa stiti ce inseamna in engleza fiecare cuvint - organ, glanda. Deci, daca intilniti durere alegeti "organul "care va doare din tabelul din subsolul mainilor grafice. Veti vedea ca imediat in desenul palmelor va aparea locul unde trebuie sa masati. Presati locurile cu pricina, repet, acestea se var colora atunci cind puneti mouse-ul pe cuvintul din tabel. Le masati usor pana cind dispare durerea, aparand o senzatie de relaxare. Alegeti singuri cum sa procedati. Mergeti cu mouse-ul pe zona din palma sau pe lista cu organe. Dar numai sa incercati...

ezzel kapcsolatos: Free interactive reflexology handmap - Things to do - DK Books (megtekintés a Google Széljegyzeten)

Mit tehetünk magunkért

2011-02-27T13:40:00.001+01:00

GirEn/Egyéb

ezzel kapcsolatos: Balogh Béla - Mit tehetünk magunkért (Mesterkurzus) on Vimeo (megtekintés a Google Széljegyzeten)

Balogh Béla - Mit tehetünk magunkért (Mesterkurzus) on Vimeo

2011-02-26T17:52:00.000+01:00

Balogh Béla - Mit tehetünk magunkért (Mesterkurzus) on Vimeo: "- Google Eszköztárral küldve"

Balogh Béla - Mit tehetünk magunkért (Mesterkurzus) from videos99 on Vimeo.

A probléma a mai világban

2011-02-17T15:23:00.000+01:00

A probléma a mai világban

A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve.
Véssük az elménkbe és a szívünkbe: a tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!

Légy ura érzelmeidnek:
- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,
- vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,
- vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,
- vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,
- vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!

A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen!

Szerelmes levél

2011-02-13T11:18:00.000+01:00

"- Google Eszköztárral küldve"

Foton gyűrű

2011-02-01T17:11:00.000+01:00

FOTON GYŰRŰ

Ezt úgy kaptam, de annyit fűznék hozzá, hogy a Földünk jelenleg is a fotonövben, vagy más szóval foton-zónában tartózkodik, s ez már 12 éve kezdődött, de az idén már csak pár hétig leszünk rajta kívül, és jövőre a Föld, Nap körüli pályájának minden szakasza a foton-zónában marad pár ezer évig. Ez is kozmikus periodicitás, s sok ilyen volt már a Föld-történet során. A világ folyamatosan változik és nekünk is folyamatosan változnunk kell, mert ha nem ezt tesszük, akkor lehetnek problémáink! Szabad minden helyzetben szépen viselkedni!

   A NASA -tól kiszivárgott...      Az Idő vége nem jelenti a Világ végét, mint ahogyan az hibásan volt értelmezve és közvetítve a Biblián át. A 2012-ben várt változás teljesen megváltoztatja majd a Földön az életet és magát az emberiséget
       - A Hold létrehozza saját légkörét nátrium vegyületekből mely most 6000 km2 területen terül el
-         A Mars légköre is gyorsan növekszik mely az Observer 1997-es meghíbásodásához vezetett..
-         A Föld légkörében ma is változások történnek, a felső rétegekben egy eddig nem létező új gáz jelent meg, a vulkáni tevékenység 1875 óta az 5 szőrösére nőtt
-         A Vénusz fényerőssége jelentősen megnőtt
-         A Jupiter mágneses tere megduplázódott, a bolygó és egyik holdja közt ionizált sugárzás tubusát észlelték
-         Az Uránusz és Neptunusz pólusai felcserélődtek, nő a mágneses erőterük és folyamatosan növekszik a fényük
-         A Nap mágneses tere 1901 óta 230%-al nőtt

Szibéria Nemzeti Tudományos Akadémia jelenti, hogy ezek a Naprendszerben észlelt sokoldalú változások a Foton Gyűrű -be való behatolásnak tulajdonítható, mely egy jóval erősebb energiájú kozmikus zóna.. Ezen energiát veszi át a Nap és szórja az egész Naprendszerben. A Foton Gyűrű több sávos fotoncsík mely a Galaktika központjából áramlik, a Tejút spiráljait követve.
A mi naprendszerünk ezt a Gyűrűt 25920 év alatt, mely periódust Galaktikus Évnek nevezünk (az ókoriak Nagy Évnek hívták) kétszer keresztez . Az átszelés 2000 évet tart.
Úgy értékelhető, hogy a Nap már 1998 óta behatolt a Gyűrűbe és a Földre ez 2012-re tehető.
A Foton Gyűrűbe való behatolás a Biblia által jövendölt félelmetes spirituális változást okoz az embernek.
Feltehető, hogy azon emberek melyek egoista viselkedés, alacsony aura lüktetés jellemez a Foton Gyűrű magas frekvenciájú sugárzását nem tudják elviselni. Tehát egy nagy spirituális alapokra épülő természetes szelekció következik be.
-         Minden lény elsősorban energiából épül fel. Az energia információt és annak fordítottját jelenti. Az anyagi test más energiatestek takarója. Természetesen az ember is az univerzális felépítés része.
-         Annak tényét, hogy ezek tiszta energiák az idők során tett megállapítások, valamint az utóbbi két évszázad tudományos kutatásai képezik.
-         Negatív érzületek, megélések negatív, káros energiákat termelnek , a gondolatok akár anyagiasodhatnak is ( lásd a Montauk kísérletet)
-         Az érzelmek, megélések, emberi gondolatatoknak mint minden energiának van egy adott rezgése. Egy negatív energiának a fejlődés egyetemes törvénye szerint természetesen csak alacsony rezgésszáma lehet.
A Világegyetemben semmi sem véletlenszerű , minden alárendelődik egy célnak, mely az élet fennmaradása és fejlődése. Az anyag önmagában fel van vértezve az élet teremtésének megmagyarázhatatlan teljesítményével. Léteznek egyetemes kémiai, fizikai, asztronómiai de jogi törvények is. Ezek azonban nem kizárólagosak, a Világegyetem nem a Nép Hadteste , a napirenden a sokszínűség van.

           A Föld 2012-ben
A Földön az élet radikális változását eredményezi a Foton Gyűrűn történő áthaladás. Konkrétan ez mit jelent ?
A Foton Gyűrű annyira óriási, hogy átszelése is 2000 évet vesz igénybe, erős elektro-mágneses sugárzást bocsájt ki a látható és a láthatatlan frekvenciákban, beleértve az X sugárzást.
A Gyűrű fotonjai egy sokoldalú és sokkoló hatást fejtenek ki a földi anyagra. Elsősorban minden test fluoreszkálni fog, mely hatása, hogy 2000 évig nem lesznek éjszakák. ! A testek által kibocsájtott fény hőhatás nélküli, és nem lesz árnyék.
Az egész naprendszer molekuláris anyag struktúrája változik, a fotonenergia megoldja a NASA gondját, a fő szabad és környezetkímélő energia forrásáva válva. (ahogyan azt Tesla) gondolta.
A Föld fajsúlya fokozatosan csökken és megváltozik < szívdobogása >
Miután a Föld < Schumann rezonancia < szintje több ezer évig állandót jelzett 1980-ban 7,8 Hz -ről felgyorsult a mai 12 Hz-re. Ez azt jelenti, hogy a rezgés frekvencia növekedés hatásaként a nap 24 órája valójában 16 órát jelent. Ez egyelőre elfogadható de magyarázza , hogy miért nincs elégsséges időnk, miért sietünk egyre jobban és miért fáradunk. Mi történik a Foton Gyűrűbe való belépéskor 2012-ben vagy más évben az teljesen elképzelhetetlen, hisz a teljes emberiség egy más dimenzióba lép át.
Még nem tisztázott ?
Pontosítva 24 óra efektív 0 órát jelent, tehát a földi idő megszűnik !
De hogy egy szerencsétlenség nem jár egyedül- abban a > Nulla Pontban > megváltoznak a Föld mágneses Pólusai is.. A jó jel azonban ismételten- Az Idő vége nem a Világ vége. A pillanat viszonylagos közelségének a jelét a naprendszer szélén található plazma ragyogásának 10 szeresére való növekedése. A napon keresztül a bolygók ugyancsak növekvő energiát kaptak.
A mayák is várható változásokról a félistenek üzenetetét küldik
-a teljes Naprendszer szinkronizálódik a Galaxissal és Világegyetemmel,a jó hatásaként
-atlépünk a jelen technológiából és amit az Időről és Térről tudunk
-a pénz szükséglete eltűnik
-az 5.-ös Dimenzióba lépünk
-az emberi DNS a jelenlegi 2 spirálról 12 spirálra programozódik át.
   Az emberi lényt illetően a változások hatalmasak és pozitívak. Mellékhatások viszont fájdalmasak (ami jó jel hisz a szervezet megtisztulását jelenti) így :
-migrén, fejfájás, fáradtság, szédülés , ritmuszavarok
-megfázás jellegzetes tünetei (láz, izzadás, csontfájás) melyeket a hagyományos kezelés nem segít
-Izomzat gyengülés, nehéz légzés, oknélküli elfáradás
- limfatikus és immun rendszer változás, nyugtalanság, depresszió,stressz a múltba révedés

A Foton Gyűrűbe való belépéskor egy átfogó újraharmonizálási folyamat történik, melyben a testünk saját frekvenciája a Világegyetem alapfrekvenciájára hangolódik.
Ez az < égbemenetel > mwlyről a régi írások beszélnek
A < felemelkedés < mivel váratlanul erős azok akik alacsony vagy negatív (rosszindulat, egoista) nem élik túl az átváltozást.
A gén és DNS frekvencia az embernél nagyon magas és finom .Ezek tulajdonképpen a fény mely a félistenek és szentek auráját láthatővá teszik.
Dr Berrende Fox vér tesztekből kimutatta hogy 20 éve az emberek sejtszinten kezdtek változni, vannak kik a DNS szerkezetbeli új láncszemeket fejlesztettek (.
Az üzletben gondolkodók nyereségei :
-intuició és paranormális teljesítőkészség fejlődése
-az agy jelen 10-15 % -nyi használatbavétel jelentős megemelése
-minden gyógyíthatatlan betegség (rák, HÍV is) eltűnik
-megsokasodnak a telepatikusok és bioterapeuták
-megváltozik a fizikumunk és (akik túlélik) aurába öltözünk

2012nagyon közel van, és többségünk biztosan fogja látni e jövendölés valódi vagy falsságát.
De mit kell tenned ? Alapvető változtatást életedben. Tanulj meg magas frekvenciát sugallni, rezegtetni ( jóság, szeretet, harmónia, fény, megértés, együttérzés) hogy megfelelj a Föld rezgésének (Mama Gee), mely már megkezdte az 5.. dimenzió fele a felemelkedést!

Weixl-Várhegyi László
biolaci47@gmail.com
www.vitaminstation.hu

      _______________________________________________
Emberisegcsoport-korlevel mailing list
Emberisegcsoport-korlevel@listbox.syrius-software.hu
https://secure.syrius-software.hu/mailman/listinfo/emberisegcsoport-korlevel

A Montauk Projekt

2011-02-01T16:22:00.001+01:00

GirEn/Egyéb

ezzel kapcsolatos:

"A Montauk Projekt"
- Tudatosságunk tudatosítása (megtekintés a Google Széljegyzeten)

Montauk Projekt,Tudatosságunk tudatosítása

2011-02-01T16:21:00.001+01:00

Tudatosságunk tudatosítása: "A Montauk Projekt
Szinte már megszokhattuk ha valamilyen „egzotikus” kísérlet, vagy a hétköznapokban ismeretlen fizikai jelenség kerül szóba, előbb-utóbb felbukkan Nikola Tesla neve. A jelen esetben sincs ez másként. Kiderült ugyanis, élete alkonyán titkos projekteken dolgozott, a Modern Fizikai Kutatóintézet megbízásából, ahol munkatársa volt Einstein és Neumann János is. Közös tevékenységükre alapozott kísérletek eredményei sokak számára a még a „hit” kategóriába sem férnek bele

.
A II. Világháború utolsó éveiben az Egyesült Államok katonai erői, főként Tesla korábbi társa, Neumann János, segítségével figyelmüket a radarok számára láthatatlanságot biztosító technika kifejlesztésére koncentrálták. Tesla 1942. márciusában elfordult a kutatásoktól, miután nem hitt az egész elképzelés sikeres kivitelezhetőségében, azonban felhívta a figyelmet Neumannra, aki át is vette a munkálatok irányítását. A kutatási eredmény a Philadelphia Kísérlet néven vonult be a köztudatba, a végrehajtási helyszín nevének köszönhetően. A Haditengerészet Philadelphiai Főhadiszállásán az SS Eldrige nevű hajót nagyfrekvencián üzemelő transzformátorokkal szerelték fel, majd ezeket feltöltötték, álcázó erőtér létrehozása céljából. 1943. augusztus 12-én az Eldridge eltűnt, majd négy órával később ismét felbukkant, azonban súlyos problémák mutatkoztak vele. Mind a hajó, mind a személyzet molekuláris szerkezete nyilvánvalóan szétesett majd újrarendeződött, minek köszönhetően a személyzet egyes tagjai a hajó fémburkolatában bukkantak fel, míg mások egyszerűen eltűntek.

A címben szereplő kísérlet lefolyását a legélethűbben egy testvérpár írta le, akik kiugrottak a hajóból, miközben az a hipertérben mozgott, ők pedig tér- és időugráson estek át.
„A hajó a hipertér felé sodródott. Mi a hajó belsejében voltunk, és tudtuk, valami fatális hiba történt a teszt végrehajtása során. Megpróbáltuk ezt az egészet félbeszakítani, de nem lehetett. Végigrohantunk a fedélzeten, és átvetettük magunkat a hajó korlátján. Kiugrottunk a hajóból, azonban időfolyosóba kerültünk, melynek végén Montaukban, Long Islandon kötöttünk ki 1983. augusztus 12-én éjszaka.
Nagyon gyorsan ránk találtak, sietve levittek minket a lépcsőkön, ahol von Neumann üdvözölt bennünket. Hatalmas megrázkódtatás volt mindez számunkra. Az egyik pillanatban 1943-ban voltunk, és most 1983 volt, Neumann idős emberként tekintett ránk. Elmondta, zárlat keletkezett a hipertérben, ezért vissza kellett menniük az időben és kikapcsolni a generátorokat a hajón, egyébként a hipertér további örvényeket vetett volna, ereje egyre növekedett volna, és esetleg az egész bolygót is elnyelhette volna. 40 éve várt érkezésünkre.”

A két testvér, Duncan és Edward Cameron, története meglehetősen bonyolult és érdekes, azonban mindenféleképpen hitelesnek tekinthető. A Cameron testvérek időbeli kivetítődését kiváltó kísérlet akkoriban Szívárvány Projekt néven volt ismert, később azonban átnevezték Főnix Projektre, amikor a kapcsolat az 1943-as kísérlettel egyértelművé vált. A kísérlet végrehajtására a Haditengerészet és a Légierő közös birtokában lévő Montauk Point-on került sor, New York állam távoli, keleti pontján. A kísérlet eredményes végrehajtása számos egyéb projekt beindítását tette lehetővé. Neumann János arra koncentrált, vajon miként lehetne leküzdeni a Philadelphia Kísérlet során felmerült nehézségeket. Az alkalmazott technológiát finomítani kellett, egyben szükséges volt metafizikai kérdések megválaszolása is, mint például, hogyan lehet stabilizálni a tudatot a hipertérben való utazás során. Az események hosszú láncolata köti össze az 1943-as Philadelphia Kísérletet az 1983-as Főnix Projekttel, az USA katonai erőinek számos fejlesztési és kutatási programja vezetett el a kívánt célig. A munkálatokban számos náci csúcstechnikus és csúcsszakember vett részt, akik a II. Világháború végéig jó néhány olyan tértechnikai- és fegyverkísérletet hajtottak végre, melyek műszaki háttere messze fejlettebb volt a Szövetségesek akkori fejlettségi szintjénél. E kutatások eredményeit természetesen továbbfejlesztették, sok más egyéb technikai megoldással együtt, ezeknek köszönhető a mai kor számítástechnikája, a radarok számára láthatatlan lopakodó repülőgépek, valamint sok-sok metafizikai kísérlet, beleértve a mostanában vizsgált, a Montauk Bázison végrehajtott kísérleteket is.
1951-ben az SS Eldridge-t eladták a Görög Haditengerészetnek. A hajónaplóban valamennyi adat megtalálható egészen 1944-ig visszamenően, az ennél korábbi eseményeket rögzítő lapokat ugyanis kitépték. A USA kormányzata a mai napig tagadja, hogy bármiféle, ilyen jellegű kísérletet végrehajtottak volna az Eldridge fedélzetén.
A Philadelphia Kísérletre és a Montauk Projektre vonatkozó információkat Preston Nichols, Duncan Cameron és az író/újságíró Peter Moon hozta nyilvánosságra. A misztikus tér- is időutazásról szóló kalandok érdekfeszítő olvasmányt jelentenek. Az említett kísérletekkel kapcsolatos hivatalos tagadások ellenére nyilvánvaló, hogy a legnagyobb titoktartás közepette kifejlesztésre kerültek különböző, a tudatállapot megváltoztatására irányuló technikák, a kísérletekben résztvevők védelme érdekében.
Az 1970-es évek elején Preston Nichols, elektronikai mérnök, ösztöndíjat kapott a mentális telepátia vizsgálatára. Kutatási programja felölelte bizonyos pszí-képességekkel rendelkező személyek válaszainak vizsgálatát, és azt tapasztalta, hogy a nap egy bizonyos időszakában tudatuk valamiképpen összezavarodik, és képtelenek a hatékony gondolkozásra. Nichols elektromos zavaró jelekre gyanakodott, ezért különböző vevőket állított fel az esetleges bejövő jelek detektálására. Úgy találta, hogy valamennyi esetben, amikor a 412-420 MHz-es jelek felbukkannak az éterben, a kísérleti alanyok agyműködése összezavarodik. A 412-420 MHz-es jelek eltűnése után kb. húsz perccel a pszí-képességekkel rendelkező alanyok visszanyerték eredeti adottságaikat.

Nichols elhatározta, követi a jelet. Ehhez egy átalakított TV-antennát használt fel, csatlakoztatta kocsija tetejéhez és egy VHF vevőhöz. Fáradozása sikerrel járt, kimutatta, a jelek forrása a Montauk Point. A jeleket közvetlenül egy piros-fehér radar-antenna sugározta a Légierő Bázisról. Az anomália forrásnak megtalálása után Nichols rögtön felismerte az ősrégi, a II. Világháború idején radarvédelmi célokra használt, úgynevezett „intelligens” radart. Mivel Nichols a bázis körül rendkívül szigorú biztonsági rendszabályokkal találkozott, így csak meglehetősen kevés hasznos információhoz jutott. Ezután Semmiféle további kapcsolat nem volt Nichols valamint a Haditengerészet és a Légierő közös Montauk-i Bázisa között egészen 1984-ig. Ekkor egyik barátja felhívta Nichols figyelmét a bázis elhagyatottságára és arra, érdemes lenne megvizsgálni. Amikor Nichols megérkezett a bázisra, meglepetéssel tapasztalta annak elhagyatott állapotát, amiből egyfajta vészkiürítésre gyanakodott. Rábukkant a különféle magasfeszültségű berendezésekre, valamint egy csomó szétszórt iratra, s mindebből az derült ki, a bázis nem sokkal korábban még működött. Nichols megpróbálta kitalálni kik voltak az elektronikus berendezések tulajdonosai, révén elektronikus eszközöket gyűjtött. Mivel semmiféle, a gyártóra vonatkozó jelzés nem volt a berendezéseken, a bázis tehát hivatalosan nem működött. Nicholsnak az az ötlete támadt, hogy alaposabban körülnéz a bázison és annyi berendezést szed össze, amennyit csak tud. Nicholsnak a Montauk Bázison történt jelen látogatása alatt különleges anomáliákat tapasztalt meg az agyműködésével és az általa feltalált személyekkel kapcsolatban. Példának okáért, rábukkant egy hajléktalanra, aki a bázison élt, amióta az nem működött. Ez a férfi úgy emlékezett Nicholsra, mint az egyik technikusra, aki részt vett a bázis üzemeltetésében, s arra is emlékezett, hogy Nichols eltűnt nem sokkal azelőtt, hogy a bázis teljesen megbolondult és ki kellett üríteni. Preston semmiféle tudatos információval nem rendelkezett ezekkel az eseményekkel kapcsolatban és nem is vette különösebben komolyan őket, amíg hasonlóképpen fel nem ismerték többen is egy rádiófesztiválon. Ezek a találkozások megváltoztatták Preston elképzelését önmagáról. Néhány évvel később találkozott Duncan Cameronnal, aki a mentális telepátia területén végzett kutatásaiban vett részt.
Preston és Duncan együtt mentek el a Montauk Bázisra, hogy kikutassák az anomáliákat és az „intelligens” radar által sugárzott jeleket. Ott-tartózkodásuk alatt Duncan seregnyi ismeretet tudatosított, melyek az ő bázisbeli szerepével voltak kapcsolatosak. A megtapasztalásai közül sokat videóra is rögzítettek, a felvételeken pedig látszik, ilyen alkalmakkor Duncan nyilvánvalóan retteg. E traumatikus események alkalmával Duncan visszaemlékezett „pszichikus kivetítőként” betöltött szerepére. Feladata a kundalíni energia-hálózat összpontosítása, valamint képekre való koncentrálás volt. Az általa keltett energiákat a kísérletek során rendkívül bonyolult számítógépes rendszerekkel felerősítették, ezt a rendszert egyben portálnak is használták, mely segítségével a tárgyat magát, melynek képét Duncan elképzelte, a tér és idő egy másik pontjára továbbítottak, illetve egy elképzelt tárgyat hoztak be a létezésbe a Montauk Bázison. A kísérletekhez szükséges fejlesztések igen nagyszámú emberéletet követeltek, Al Bielek szerint mintegy negyedmillió utcagyerek tűnt el az évek során a 24 bázis összekapcsolásának időszakában, e tevékenység miatt. A projekt különösen a pubertáskorban lévő fiúk elektromagnetikus energiáját használta fel, akiket előzőleg különféle ártalmas beavatkozások sorozatának tettek ki, ezen energia természetének és használatának megismerése céljából.
Az is kiderült, Prestont úgy programozták, hogy két különböző idősíkon is képes legyen tevékenykedni. Miközben Preston igyekezett felszínre hozni elnyomott memóriaemlékeit, egyre sűrűbben tapasztalt időkiesést és aszinkron eseményeket, példának okáéért, gyakran találta munkanapjának közben kezét megsérülve és ellátva ragtapasszal, miközben semmiféle olyan emléke nem volt, hogy hogyan és milyen körülmények között sérült meg. Abban az időben Preston Lond Islanden dolgozott, a honvédelemmel kapcsolatos szerződéseket kötött. Elhatározván, hogy többet tud meg, megtalálta a legalkalmasabb módszert blokkolt memóriaemlékeinek felszabadítására, ez pedig saját reakcióinak megfigyelése volt, amikor a tervezeten gondolkozott. Egy bizonyos szoba meglehetősen idegesítette. Megpróbált bejutni ebbe a bizonyos helyiségbe, azonban úgy találta, nem rendelkezik ehhez megfelelő jogosultsággal. Az elkövetkezendő hetekben Preston folytatta a hiányzó idővel kapcsolatos kutatásait és kitartóan figyelte testének jelzéseit is. Egy napon odáig merészkedett, hogy a megfelelő hivatali eljárást követve, azonosító-kártyáját kezében tartva odalépett az említett szobához vezető ellenőrzési ponthoz, s legnagyobb meglepetésére kártyáját visszakapta és továbbengedték. Preston követte összeszoruló gyomrát, s hamarosan egy fényűző mahagónifával borított irodában találta magát, az íróasztalon olvasható volt a névtábla, rajta a név: Preston B. Nichols projekt-igazgatóhelyettes. Az iratokat átnézve felfogta, létezik egy teljes második életpályája is, melyről tudatos állapotban semmit sem ismer. Preston megtapasztalásai tovább folytatódtak, azonban már ennyi is elég volt számára, hogy megértse a kísérletekben résztvevő emberek konspirációs hajlamait és viselkedésük összetettségét. Később elmondta, sikerült megértenie kezének gyakori sebesüléseit is. Mialatt Projekt igazgatóhelyettesként dolgozott, részt vett valamiféle rendkívül fejlett és bonyolult technikai eszköz kifejlesztésében - körös-körül mindenféle csatlakozók és nehéz berendezések -, ennek volt köszönhető keze sűrű sebesülése.

A Montauk Projekt keretében végzett kísérleteket teljes egészében Preston Nichols és Peter Moon rendkívül izgalmas négykötetes könyvében olvashatjuk; szerzőtársa ellenőrizte az állítások hitelességét, valamint videofelvételeket, fotókat és dokumentumokat szerzett be bizonyítékokként. További bizonyítékot jelent Stewart Swerdlow, az egyik Montauk fiú beszámolója, aki kísérleti alany volt. Sok-sok elképzelhetetlen eseménnyel szembesülnek azok, akik a Montauk Projektről szóló beszámolókat tanulmányozzák egészen napjainkig. Különböző helyekkel, hiedelmekkel és tevékenységekkel. Az eredeti kísérletekre összpontosítva azt találjuk, hogy Preston Nichols, Duncan Cameron és Peter Moon igazat állítanak. A kísérletek eredményeképpen minden bizonnyal általánosan használják a tudatmanipulációs technikákat, akár nagyobb tömegek esetében is, azonban az ismeretek az emberi tudat működésének különböző szintjeire, az emberi tudat igazi mivoltára vonatkozóan és kapcsolódásáról az egész Világegyetemhez, egyelőre továbbra is rejtve maradnak. Ha mindehhez hozzávesszük a Montauk Bázisnak a Föld felszínén elfoglalt különleges pontját, valamint a Bázis vezetőinek kapcsolatát esetleges földönkívüli lényekkel, a rejtély még mélyebbnek tűnik.
A továbbiakban Preston Nichols, Duncan Cameron és Peter Moon által nyilvánosságra hozott legfontosabb felfedezésekre fókuszálunk. Habár a Montauk Projekt célkitűzései között szerepelt az eredmények embertömegek viselkedésének és tudatos működésének kontrollálása, ezenkívül speciális, egyénenként testreszabott, az emberi potenciálra vonatkozó kutatások végzése – a kutatók által leleplezett tevékenység részeként -, szerepet kapott az erkölcsi, az inspirációs és tudati képességek növelése is.
Tudatilag beprogramozott embereket küldtek a társadalom fő áramlatába, egészen addig éltek teljesen normális közösségi életet, amíg meg nem kapták a tudatalatti programjuk végrehajtására a parancsot, a legtöbb esetben egy gyilkosság végrehajtására, drog- és fegyverkereskedelemre és egyéb titkos tevékenységekre. Cathy O’Brien leírja saját élettapasztalatait az „Amerika Transzformálása” című könyvében, ebből megtudhatjuk, miként kondicionálták az egyes személyeket.
Véletlennek nem nevezhető az egybeesés, miszerint a Montauk Bázis pontosan az Alganquin indiánok törzsi területén fekszik. A hely eredeti neve „Manatuck” indián kifejezés a hegyre, illetve a magasföldre vonatkozóan, olyan helymegnevezés, mely távol esik a megfigyelőtől, illetve ahonnan a megfigyelőt valaki távolról láthatja.
Egy régi, 1911-ben megjelent könyv, Long Island Története – címen, tartalmaz egy fényképet „Montauk Piramisairól”. A képen három piramis, más szóval „mound” látható, egyenként mintegy 7 méter magasak. A piramisok e hármas felállítása ezoterikus tradíciók szerint egyértelműen a Marsra és Egyiptomra utalnak, ami különösen annak a ténynek az ismeretében elgondolkoztató, miszerint a Montauk törzs megmaradt tagjainak fő családi vonala a „Fáraó” nevet viseli.
Legendák kapcsolják össze Montaukot Atlantisszal, mindez geológiai tényeken alapszik, melyek szerint a talaj Montauk térségében jelentősen eltér Long Island többi részétőlű: „sokkal inkább úgy néz ki, mint ha ebben a térségben egy tenger alatti hegy érte volna el a felszínt”. Mások szerint Montauk az ősi Atlantisznak egy el nem süllyedt, megmaradt darabja, az itt őslakos indiánok pedig az atlantisziak leszármazottai. A királyi család neve, a „Fáraó” név, is meglehetősen alátámasztani látszik ezt az elméletet. „Long Islandről úgy gondolja a legtöbb geológus, hogy jelenlegi helyére az északi sarkvidék térségéből sodródott a jégkorszak vége felé. A p54-es piramis Montaukban – Preston Nichols és Peter Moon szerint – elhelyezése különleges szakrális geometriát mutat, hiszen éppen 100 fokra esik az egyiptomi Nagy Piramistól, amennyiben a 12-es felosztást használjuk. Montauk megegyező délkörön fekszik a görög Olimposszal, az istenek lakhelyével, és a jelenleg Törökország területén található mitológiai Trójával, mely város – a feltételezések szerint -, akkor élte virágkorát, amikor Atlantisz elsüllyedt.
A Haditengerészet és a Légierő közös bázisa szent indián temetkezési helyen épült, s a terület jogos tulajdonosának személyéről a mai napig vita folyik. A Montauk törzs megmaradt tagjainak először is azért kellett harcolniuk New York Állam törvényes képviselőivel, mert azok az indián törzset kihaltnak nyilvánították. Szent helyeket azért kellett temetkezési helyül választani, mert ez esetben a csontok tartalmazta kristályos anyag megőrzi a hozzá tartozó élőlény életének emléknyomait, s továbbítja az egyetemes energiahálózat felé. Ez a törvényszerűség lehetővé teszi az elhaltakkal való kommunikációt, és egyben biztosítja a tudatosság szintjének folyamatos emelését, az ősök által összegyűjtött információk szétsugárzását a bolygó energetikai hálózatába.

A Montauk kísérletek során Duncan Cameron rendkívül fontos kapcsolódási ponttá vált a bolygó energetikai rendszeréhez. Kiterjedt pszichikai és ezoterikus képzést követően képes volt megérinteni a „Földanya szívverését”, megismerni bolygónk energiahálózatának különböző szintjeit, továbbítani, illetőleg kiolvasni belőle információkat, attól függően, milyen irányú információátvitelre kapott megbízást. Gondolatokat lehetett elültetni az energiamezőben, sőt tömegek számára tudták befolyásolni a tudatos időérzékelést. Azonban, ismeretlen okok miatt, a bolygó energiaközpontjainál letöltött információk nem voltak manipulálhatók. Így habár kiválogatták és közvetítették az információkat a Föld tudatosságának morfogenetikus mezői felé, a kísérletekkel kapcsolatos rejtett és tudatalatti információk is továbbításra kerültek, sőt, igazából ezek kerültek leginkább kisugárzásra valamennyi teremtmény számára, és ennek köszönhetően hozzájárultak a tudatosság evolúciós fejlődésének felgyorsításához.
A Montauk Projekt kísérleti eredményei valamennyi embert inspirálhatnak rejtett képességei megismerésére. Érzékenyebb egyének számára lehetségesnek bizonyult, hogy az éterből különböző tárgyakat materializáljanak pusztán gondolataik segítségével, illetőleg, hogy szabadon kalandozzanak a tér és idő szövevényén, örvényeket keltsenek a múltban és a jövőben. Valamennyi ember számára megnyílt az út hasonló eredmények produkálására. Ha rábízzuk másokra, hogy kiterjesszék a mi tudatosságunkat, akkor nem leszünk képesek saját képzelőerőnket használni, ami biztosíthatná számunkra, hogy a manifesztáció mestereivé váljunk.
Duncan Cameron - feladata szerint - természetfeletti képzeteket manifesztált, mesterséges valóság megteremtése céljából, azért, hogy az időutazók körül létrejöjjön egy mező, ily módon kapcsolatban maradhattak valóságos tudatukkal, míg elérték célállomásukat. Mindezt a szexuális energiák összpontosításával érték el. Ezek a technikák Aliester Crowley, a scientológus Ron Hubard és követőinek szexuális mágiát alkalmazó korábbi kísérletein alapultak. Mind a Montauk kísérlet, mind Crowley kísérletei arra derítettek fényt, hogy amikor a tantrikus érzelmi orgazmus által keltett szexuális energiákat a Föld energiahálózatába egy erőponton koncentráltan besugározzák, a gondolat ereje, az érzelmek és a vizualizáció az orgazmus vakságának pillanatában felerősödnek. E technika alkalmazása felgyorsítja a gondolatok realizálásához vagy a manifesztálásához szükséges időt, valamint növeli a kollektív tudatba küldött információ töltésének nagyságát. Ezek a kísérletek azt is kiderítették, mekkora az emberi tudat ereje, valamint azokat a képességeket is, melyeket valamennyien kifejleszthetünk saját valóságunk tökéletesebb meghatározására.
A tudat szétválasztásának technikáját használták és fejlesztették a Montauk kísérlet keretében, mind a kísérletek áldozatain - akiken ezt a pszichikus fejlesztéseket végrehajtották -, mind a kísérletekben résztvevőkön és a technikai személyzeten, akik a magukat a kísérleteket felügyelték. Kiderült, hogyan szorítható ki a személyiség/lélek tudatossága a testből, meghagyván a helyet a tudat megfelelő rekeszében, hogy újraprogramozhatóvá váljon a személyiség, más, különböző személyiségek ültethetők bele, mely új személyiségjegyek alapján fog az illető viselkedni tudatos állapotában. Minden egyes alanynak különbözött a többiekétől a programja, különböztek a kulcsai, a jelfrekvenciái, valamint azok az események és parancsok is, melyek ezeket aktiválták. „Ezek a vizsgálatok megmutatták valamennyiünk számára, habár extrém eseteken keresztül, miként működik az emberi társadalom maradék része, hogyan éli mindennapi életét, habár ezen képességek messze alacsonyabb szintű használatával. Azt, hogyan tartja kézben a többrétegű személyiség a maga egymással is ellentmondásos képességeit, értékeit; azt, hogy miként felügyeli belső gondolatai és érzései sokszínűségét miközben igyekszik meghatározni és megfigyelni önmaga tudatosságát; valamint azt, hogy az egyes, különböző tudatossági rekeszek által gerjesztett energiák milyen gyakran nyilvánulnak meg a mindennapokban önmaguk kifejezése érdekében mint motivációk és attitűdök. Az oktatási intézményeken, a munkahelyeken, a médián és a hirdetéseken keresztül megkaptuk az elfogadható kulcsingerek és válaszok paradigmáit, melyekkel aztán dolgoznunk kellett. Amikor a sorompók megszűntek létezni a különböző parancsok, elvárások, remények és vágyak között, sok-sok konfliktus és idegi probléma eredményeként, teljes idegösszeomlást vagy „skizofréniát” tapasztaltunk. Ezekben az időkben történt, hogy eredeti tudat/lelkünk fénye keresztülragyogott mindenen, s messze távolibb koncepciót tárt fel létünk mélyebb valóságáról. Amikor már képesek voltunk úgy használni saját tudatosságunkat, hogy megfigyeljük számos összetevőjét, valamint át tudtuk alakítani különböző összetevőit és kialakítani egy integrált és összehangolt működést, akkor megtapasztaltuk hogyan kerülhet az egyén összhangba saját magával, és beléphettünk arra a rezgésszámra, amit „mesterinek” nevezhetünk.”
A Montauk Projekt a maga teljességében megmutatta, hogy amit nekünk a realitásról tanítanak, az bizony meglehetősen messze esik a valóságtól, az ugyanis sokkal összetettebb, az alkotóerőnkben rejlő lehetőségek elképesztő mértékben dinamikusabbak, valamint, hogy a térben és időben elfoglalt helyünkről kialakított, a lineáris létezésként megfogalmazott elképzelésrendszerünk, messze távol esik a létezés igaz valóságától.
Fordítás: a Lightnet News, Double Issue #7/8 1998. augusztusában megjelent cikk alapján
Cikk küldése emailben

- Google Eszköztárral küldve"